Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-08-01 / 31. szám
966 928 gadható lesz, a magyar protestáns egyház — mely protestáns elvéhez híven, mindig a jobbat, mindig a haladást kereste — el is fogja azt fogadni s nem ugyan kényszerítőleg, a régi szöveg kitiltásával (a mi helytelen volna), de megengedőleg utat fog neki engedni a templomba, az iskolába és a magánházakba — aztán az új fordítás dolga lesz, lassanként kiszorítani a régit s elfogadtatni magát azokkal is, kik először talán idegenkednek tőle : mindezek megfontolásával ily értelemben fejeztem ki nézetemet, ha a Biblia-Társaság ily magánvállalkozással való kockázatra magát elszánni hajlandó. 4. Mivel ily munka egy embernek egész életét s minden erejét venné igénybe s becse még akkor is kétes maradna : alkalmaztassák a munka-felosztás elve. Hivassanak fel a Bibliamagyarázatnak (jelesen az O-Testamentomi hébernek) hazánkban — nem épen nagyszámú — ismeretes és elismert protestáns szakemberei, első sorban a protestáns theologiai intézeteken az O-Testamentomi nyelv- és Írásmagyarázat szaktanárai, valamint más lelkészí — vagy ha vannak -— világi pályán működő szakemberek a közreműködésre. Osszák fel maguk közt a munkát — vagy készségi s vállalkozási nyilatkozataik alapján osztassék fel közöttük; — mikor vállalt munkájokkal egészen, vagy az O-Testamentom egyes könyveivel, készen vannak, kölcsönösen nézzék át egymás munkáját — mindenikét a rokonnemű (történeti-, költői-, tan-,) könyvek valamely más fordítója; közöljék egymással észrevételeiket s állapítsák meg a benyújtandó szöveget, vagy ha egyben-másban meg nem állapodhatnának, terjesszék nézeteiket egy központi bizottság elé, melynek feladata lesz a kétes helyek felett dönteni, de a mellett az egész szöveget még egyszer — bibliai, tudományos, dogmatikai, mindenek felett azonban nyelvtani s irályi (magyaros és bibliai styl) szempontból átnézni, végleg megállapítani s nyomatás alá bocsátani. Önként értetik, hogy valamint ma a Károli Gáspár szövegét, a helvét és ágostai hitvallású evangélikusok egyenlően használják: az átnézés munkájában is mind a két felekezet szakemberei közös munkálkodásra hivandók fel, valamint az új szöveg végleges megállapítására hivatott központi bizottságban is lehetőleg képviselve kell lenniök; csak így levén várható (a mi pedig mindenek felett kívánatos), hogy az új szöveg is, mint a régi, az egész magyar protestáns egyház által elfogadtassák s annak közös tulajdonává váljon. 5. Végre előterjesztettem nézetemet a munka díjazása iránt is, miután tanáraink s általában szaktudósaink, kik hivatali teendőjüktől szabadon maradó idejöket családjok fenntartására, tehetségeiknek megfelelő magánkeresetre kénytelenek fordítani, nincsenek abban a helyzetben, hogy tőlök ily fárasztó s időt igénylő munkát, csupán a szent cél iránti buzgóságból várni, követelni lehetne. A munka érdeke pedig megkívánja, hogy a munkatársak — az időre, mig ezzel foglalkoznak, hivatali teendőiken kivül minden más, irodalmi vagy tudományi mellékkeresettel felhagyjanak s idejöket és erejöket kizárólag ennek szenteljék. — E szempontból indulva ki, kértem ivenként (bizonyos betű számmal) határoztatni meg 1. az átdolgozás, 2. a kölcsönös birálás, 3. a központi felülvizsgálat diját; magam egyelőre az összegre nézve számokban nem nyilatkozván ; ellenben kijelentvén végül, hogy mindez csak saját egyéni nézetem — s hogy én magában a munkában hivatalos elfoglaltságom s még inkább arra való képességeim hiányossága miatt, tevőleges részt > nem fogok vehetni. Körülbelül ezekben adtam elő nézeteimet dr. Dukának, ki azokat a Társaság Igazgatósági ülésében tolmácsolta s engem azoknak egészben s elvileg elfogadásáról értesített. Időközben a londoni Igazgatóság megbízásából Millard Edward ur, a Társaságnak bécsi főügynöke (Igazgató az Osztrák-Magyar monarchia egész területére) személyesen is fölkeresett s nézeteimnek részletesb kifejtésére és megvilágítására, valamint a munkában részvételre fölhívandó erők felőli eszmecserére is alkalmat nyújtott. Végre f. é. julius hó 12-dikéről hozzám intézett levelében Millard úr arról értesített, hogy a Biblia-Társaság londoni központi Igazgatósága, fentebbi nézeteimet nagyban és egészben elfogadta s engem azok kivitelével oly értelemben kiván megbízni, hogy bár én — mint kijelentettem — a munka érdemében tevőleges részt nem vehetek, annak központi kezelését reám kívánja bízni; e végből felhív, hogy az előttem ismeretes szakembereket a munkában való tettleges részvétre szólítsam fel, s vállalkozási készségök és az általok elvállalandó munkarész iránti nyilatkozataik meghallgatása után, a munka kiosztására nézve készítsek javaslatot, s azt egy szintén általam javaslatba hozandó háromtagú központi bizottság által (melynek elnökségét a londoni Igazgatóság reám kívánja ruházni) állapíttassam meg ; kijelölve, hogy az Ó-Testamentom egyes könyvei kik által fognak 1. átnézetni és szövegeztetni, 2. kölcsönösen felülbiráltatni, az igy megállapítandó szöveg pedig a háromtagú központi bizottság elé fogván végső helybenhagyás végett terjesztetni. Mondanom sem kell, hogy a Biblia-Társaság londoni Igazgatósága által ekkép rám bizni kivánt tiszt fontosságának s magasztosságának, de egyszersmind felelősségének érzetétől is mélyen át vagyok hatva, de azt, valamint nem vártam, ugy gyöngeségem érzetében el sem is fogadnám, ha nem remélhetném, hogy ezen — bizonyára csak is központi helyzetemnél fogva reám hárított — tiszt teljesítésében a bibliai tudományoknak hazánk protestáns egyházaiban legkiválóbb szakerői, sőt protestáns egyházaink bizodalma által is fognék támogattatni, mindenek felett pedig Istennek Szent Lelke s Krisztus igéjének hatalma által istápoltatni s erősíttetni. A londoni Igazgatóság, érintett határozatában kifejezte azt az óhajtását, hogy a Zsoltárok fordítása mindenek előtt — s lehetőleg a Mózes öt könyve is a többinél előbb készüljön el s adathassák ki s továbbá, hogy a tényleges munka 5—10 egyén közt osztassék meg; egyszersmind a munka díjazása iránt is határozott ajánlatot tett; melyre nézve azonban én még némi észrevételeimet közöltem Millard úrral s azoknak elfogadásáig e részben függőben kell tartanom úgy magamat, mint a tisztelt munkatársakat. Vett megbízatásomhoz képest, — melynek végleges elvállalását a londoni Igazgatósággal szemben még a továbbiaktól tettem függővé, azonban az idő rövidsége miatt ezt be nem várhatva — most már az előkészületek megtételéhez s mindenek előtt az illetékes egyházfők helybenhagyásának s a munkában részt veendő szakférfiak közreműködésének megnyeréséhez kell látnom. Eddig a körlevél átalános része. Ehhez, a következő záradékok járulnak: I. A ref. püspökökhöz. Minélfogva mindenek előtt tisztelettel felkérem Főtisztelendő és Méltóságos püspök urat, hogy általában a célba vett munka s annak — általam fenntebb kifejtett szempontjai iránt nagybecsű nézeteit velem közölni s azokhoz esetleg helybehagyását adni méltóztassék.