Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-25 / 30. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 94Ö tehát a klasszikus tanulmányokhoz nincs hajlamuk, azok menjenek a reáliskolába; de hogy módjuk legyen más palyára is átmenni, abban is könnyíteni óhajtok rajtok, mert a reáliskolákban rendes tanszéket fogok állítani a latin nyelvre, természetesen nem mint köteles tantárgyra. » Továbbá mig én miniszter vagyok, folyvást minél több speciális szakiskola állítására törekszem, melyek mintegy villámhárítókul szolgálhatnak a gymnáziumok irányában, hogy az iskolázott proletariátus ne növekedjék ; a gymnáziumokban azok maradjanak, kiknek talentumok s kedvök van a magasabb műveltséghez, s kiknek szükségök van a klasszikus műveltségre. Intem tehát az igazgatókat, hogy alsó osztályokban a kellő szigorral járjanak el, hogy a szegény gyermekek, kiknek tehetségök és szorgalmuk nincsen, korán más pályákra is menjenek át — elég drastice ismételve, hogy bármi szegény apa gyermeke, legyen az utcai koldus, lehessen miniszterelnök, országbíró, kardinális, tábornagy, ha esze és tehetsége van — de szegény szülők tehetségtelen gyermekeit ne küldjék latin iskolába. »De végre, ha sikert várunk a klasszikus neveléstől, nem csak nem kell megterhelni a gimnáziumokat rossz anyaggal s e tekintetben semmiféle ragénak vagy felekezetnek nincs privilégiuma, de főleg jó tanárokról kell gondoskodni, illetőleg ilyeneket nevelni. »E tekintetben bármely haragnak teszem ki magamat, egész őszinteséggel kell szólanom. — Időm volt tapasztalásokat gyűjteni; ismerek sok tanárt — azok közt sok igen művelt minden tekintetben comme il faut embereket — kik megfelelnek a fogalomnak, hogy a gymnáziumokban a humániorákat tanítják, de van sok olyan is, ki e tekintetben igazi szatíra a humaniórákra. »A tanárok neveléséről kell gondoskodni a francia école normálé supérieure példájára, internatussal összekötött tanárképző-intézet fölállítása által. Ha az állam ez útra tér, valamint a tanító szerzetek úgy a felekezeti iskolák fönntartói a dolgok hatalma következtében kénytelenek lesznek az állam példaját követni, lesznek tanítani tudó tanáraink. »Valamint a világ minden vonatkozásaiban, úgy különösen a tanításban minden az emberektől függ. »Ember, az az intelligens képzett ember s a szükséges anyagi erő vagy is pénz s a siker megjön minden téren.« Az evangélikusok közép- és főiskoláinak állapota. Az evang. konvent utolsó gyűlésének jegyzőkönyvéből a tanügyi bizottság jelentése alapján követke/ő statisztikai összeállítást készítettünk a magyarországi ág. evang. egyház közép- és felsőiskolai ügyéről, melv ugy hisszük, e lap nem evangelikus olvasóira nézve is érdekkel fog bírni. Az ág. evang. egyház kebelében van 17 középiskola, kettővel (a sajó-gömöri és a győri algymnáziumokkal) kevesebb, mint az előző években ; ezek között nyolc osztályú gymná/ium van 9 hétosztalyú I, hatosztályu I, négyoszt. 5 és hatosztályú realgymnázium bifurkációs alapon, Felső Lövőn, egy. Ezen kivül van 5 tanítóképző, 2 . hittani intézet, 1 theologiai és 1 jogakadémia, tehát összesen 26 közép- és felsőiskola. A fennálló intézetek közül a tanítás nyelve 20-ban kizárólag magyar, 2-ben (felső-lövői realgymnázium és tanítóképző) magyar-német, 2-ben az alsó osztályokban magyar-német, a felsőbbekben csak magyar, i-ben az első két osztályban németmagyar, a többi hat osztályban magyar, végre egyben (Besztercebánya) a magyar tannyelv mellett segéd-tannyelvek voltak a német és a tót. Az összes tanintézetekben működik 157 rendes-26 segéd-, 72 melléktanár, összesen 255 tan fér fi. A rendes tanárok évi fizetése 193,193 frt 20 kr., hatodfélezer forinttal több mint az előző években. A rendes tanárok fizetésének átlaga 1211 frt s néhány krajcár. Legkisebb a fizetés Miskolcon, (600 frt) s legnagyobb Budapesten, (1440 frt), de ez az 50 frtos ötödéves pótlékokkal 1750 forintra emelkedhetik. Általában 1000 forintig s azon felül megy a tanári fizetés 18 intézetben. A tanulók száma a középiskolákban összesen 4272, kik közül 179 magán-tanuló volt. Az év végén nyilvános vizsgát tettek 4037-en. A vizsgák eredményét illetőleg jeles osztályzatot nyert 454 nyilvános, 14 magántanuló; jó osztályzatot 1064 nyilv. és 37 magántanuló; elégségest 1564 nyilv. és 62 magántanuló; elégtelen osztályzatot 821 nyilv. és 21 magántanuló. Vizsgálatlan maradt 62, év közben kilépett 157 és meghalt 16 tanuló. A vizsgálatok eredménye percentekben kifejezve ez : jeles volt a nyilv. tanulók ir6°/0 -ka, a magántanulóknak iO'4°/0 -ka, jó volt a nyilvánosok közül 27, 3°/0 -ék, a magánosok közt 27 6°/0 -ék ; elégséges volt a nyilvánosok közt 4O, i°/0 -ék, a magánosok közt 46°/,,-ék; elégtelen volt a nyilvános tanulóknak 2O, 8°/0 -éka, a magántanulóknak ped g 16%-éka. Az érettségi vizsgákra nézve következők az érdekesebb adatok. Jelentkezett 338 nyilvános, 5 magán és 1 máshonnan jött tanuló. Ezek közül az írásbeli vizsgán visszavettetett 18 (5'2%-ék), betegség miatt időközben visszalépett 1 s igy szóbelin tényleg 325 vizsgáltatott meg. Ezek közül érettnek nyilváníttatott kitüntetéssel 52 (i6°/0 ), egyszerűen 234 (71'4°/0 ) és visszavettetett 40 (122%). Nemzetiségre nézve volt az év végére maradt 4037 tanuló közül magyar 2928, tehát 72^5 °/0 , német 805 (i9*9°/o), oláh 10 (O'2°/0 ), tót 270 (6'6°/0 ), vend 13 (o'3°/0 ), szerb 4, ruthén 3, külországi 4. A hittani intézetekben magyar volt 32'6°/0 , német 32-6°/0 , tót 3r3°/o> a tanítóképző intézetekben magyar 45"4°/0 , német 32'3°/o. tót 20'6°/0 . Tehát az egyházi pályára lépő tanulók, kivált a papnövendékek között jóval kedvezőtlenebb a magyar elem számaránya, mint általában az összes evangélikus tanulók között. Vallásra nézve volt a gymnáziumokban ágost. ev. 2047 (5070°/0 ), ev. református 560 (i3'8°/0 ), róm. kath. 728 (i8°/0 ), görög kath. 34 (O 8°/0 ), gör. keleti 48 (i'2%), zsidó 619 (15"3°/0 )» és unitárius 1. A vallási számarány itt is feltűnően kedvező a zsidókra nézve, noha most már néhány százalékkal mégis kevesebb, mint a korábbi években. Az összes közép- és felsőiskolákban a melléktárgyakkal való foglalkozás következő volt. Angol nyelvben gyakorolta magát 18 (o 4°/0 franciául tanult 227 (5-°/o). éneket tanult 1691 (39'4°/o)> zenét 366 (8'5°/0 ), szépírás 1229 (287%), gyorsirászatot 346 (8°/0 ). A tanulók segélyezése igen szép tényekben nyilvánul. Ösztöndíjak fejében kiosztatott 13,386 frt 68 kr. és 32 drb arany 524 tanuló között; legmagasabb ösztöndijak vannak a pozsonyi theol. akadémiánál (157 frt), legkisebbek a rimaszombati és békés csabai gymnásiumoknál (2 frt). Convictusa a legtöbb intézetnek van s ezekben egészen ingyen élelmezést kapott 313 (5°/o)» nagyon mérsékeltet 997 (23"2°/0 ). Iskolai segitő egyesülete van 10 intézetnek 14,351 frt 84 kr vagyonnal. - -• Az iskolák vagyoni helyzetét feltüntetik a következő adatok. Ingatlan vagyona van 16 intézetnek, melyek értéke 611,977 évi jövedelme pedig 24,024 frt. Tőkepénze az összes intézeteknek 1.344,976 frt 94 kr, mely
