Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

851 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 852 sem nem egyházmegyei stb., hanem olyan, amilyet egy­házi törvényünk nem ismer, ami tehát, mint egyházi gyű­lés, meg nem tartható, főt. püspök ur egy levélbeli figyel­meztetésére, melyben őrállásra hivott fel, »ne quid respub­lica detrimenti capiat« én is személyesen megkerestem egyházmegyénk számos éveken ott, erélylyel kormányzott volt gondnokát, megyénk jelenlegi nagy tapasztalatú és tapintatu alispánját, Csépán Antal urat, fölvetve előtte a kérdést, hogy megengedik-e a polgári törvények egyházi ügyekben is népgyűlést tartani; be volt-e jelentve illető helyen és kapott-e engedélyt az egyház ; s ha bejelentve lesz, meg fog-e adathatni az engedély és ha bejelentve sem lesz, meg fog-e akkor is tarthatni a gyűlés ?. .. Alispán ur és több jelen volt juris peritus férfiak, kir. ügyész és törvényszéki birák, hitsorsosok és viszo­nyainkat ismerők, azon nézetben összpontosultak, hogy a fölvetett formában nem jogos, nem törvényes ugyan, a gyűlés (?) megtartása s igy határozottan betiltható lenne az, de jobb, ha Gamáliel tanácsa követtetik. A visontai gondnokok jónak látták azonban a prot. egyházi közgyűlési!) megtartásához szolgabírói engedélyt kérni s e közben érkezett Somogymegye alispánjához egy távirat is 105. sz. a. mely szerint, a visontai gyű'és »betiltása az esetben, ha a törvényes formák megtartat­nak nem teljesíthető«, s melyben felhivatott az alispán, »hogy ezen gyűlésre vonatkozó intézkedésekről tudomást szerezvén, felügyeljen, hogy a törvény megtartassék és egyáltalában zavarok és rendetlenségek elő ne fordulja­nak. Tisza*. A gyűlés tehát, magának azon járásnak igen eré­lyes szolgabirája (Talliin Gy. róm. kathol.) elnöklete alatt megtartatott s nem O Felségéhez a királyhoz, ha­nem a konventhez címezve a következő felirat küldetett be a főt. konvent elnökségéhez. •»Miután az országos egyházi törvénynek a domesztika alapra vonatkozó 219. §-sa ; nem különben ezen § alap­ján kirótt egyházi adó behajtásánál is a világi hatóság közreműködésének igém bevétele alulírott egyházak gyü­lekezetében, ugy az egyházi tis/.tviselők, nemkülönben az egyliáz s a vallás iránt is nagy elkeseredés megterem­tője volt: Hogy tehát gyülekezetünkben az elkeseredésnek s az elégület'enségnek termékeny talajra hintett magvait csirájokban elfojthassuk, hogy gyülekezetünk szívből jövő tiszteletét, szeretetét ragaszkodasát valamint egyházi hi­vatalnokaink, ugy egyházunk iránt megtarthassuk s gyü­lekezetünk a szó legmélyebb értelmében egyházunknak épen megtartathassák : Elkerülhetetlennek látjuk keresztyéni bizalommal felkérni a méltóságos és főtisztelendő konventet : mél­tóztassék az egyházi törvény 219-ik §-át egészben véve oda módosítani, hogy az egyházi alaphoz minden e felekezetbeli családfő önkéntes adakozás utján járulhasson. Nemesnek tartjuk mi az egyházi alap célját; de nem tartjuk helyesnek a cél elérésére a 219. §-ust. Mert a nemes szivűségből kifolyó könyörületesség lehet csak azon kiindulási pont, a mely mo/gató erejét képezheti a domesztika alap megalkotásának ; mely ne­messzívűség elválaszthatatlan kötelékének kell lenni a vallás, az egyház iránti önzet'en szeretetnek is. Elődeink, valamint általunk eleitől fogva, ugy egy­házunk, valamint vallásunk iránt tanúsított elolthatatlan szeretetünk és áldozatkészségünknek köszönhetjük szere­tett egyházunk fennmaradását és virágzását. E szeretet, ezen áldozatkészség, vérünkbe oltva minden erőltetés, minden kényszer nélkül; valamint őseinknél, ugy nálunk és utódainknál is önként kisarjad­zanak és megfermik áldásos gyümölcseiket, mely gyü­mölcsnek termő fája elpusztithatlan, bátran dacol az idő viszontagságaival, miután gyökereinek végszálai a vallásos szívben végződnek és ott nyernek táperőt; mert e fa a hit és szeretet fája. De ha lazul a talaj vagy ha épen elpusztul a gyö­kérnek tápláló talaja, a fa vagy elhervad, vagy kiterjedt lombjai súlya alatt összeroskad, s az anya, gyermekei miatt vesz el. Ezen éltető erőt, a vallásos szívet látjuk egyhá­zaink gyülekezetében és érezzük magunkban megtámadva a domesztika alapra vonatkozó 219-ik § megalkotása s nálunk igen sok helyen a világi hatóság közbejöttével, erőszakkal, csendőr szuronyok és kamara feltörések mel­lett eszközölt keresztülvitele által. Nem tekintve az alá­írási ív aránytalan kivetéseit, mely kivetés a címlapon mint önkéntes adakozás van feltüntetve. 21 helvét hitvallású gyülekezet emeli esdő szavát a mélt. és főtisztei, konvent elé, az egyház és vallás iránti szeretetből kifolyólag, a jelzett § módosítása iránt; s ha igaz a világtörténet azon állítása, hogy »a nép szava Isten szava® ugy azon hitben élünk, hogy esdésünk, könyörgé* sünlc orvoslást talál. Mert az egyházi törvény ezen §-usa talán sok ezeret megment az egyház és nemzet részére más or­szágban. De tíz annyi, eddig buzgó hívében hinti el az elé­gületlenség magvait hazánkban ; tíz annyi leszen azoknak száma, kiknek szívében a hit iránti szeretet, a hitbe ve­tett bizalom hő lángja kialuszik ; tehát a cél elérve nem leszen. A szabad vallás-gyakorlat nemes és áldásos eszmé­jét is megtámadva érezzük az egyházi törvényen §-usa által, stb. stb. Erre a főt. és nagym. konventi elnökség amily ta­p: ntatos határozatot hozott, oly erélyes intézkedések foga­natosítása iránt kereste meg egyházkerületünk fő1 ", püspö­két. A leirat főbb pontjai ezek: »i-ör. A konventi elnökség csak törvényes egyházi uton és formák közt létre jött kérvényeket fogadhat el és terjeszthet a méltóságos konvent eleibe, minden má­sokat köteles visszautasítani. Törvényes uton kelt kérvé­nyek s okmányok pedig azok, melyek oly egyházi gyű­lésekben s tanácskozásokban hozatnak, melyek a zsinati törvény szerint vannak szervezve egyházi s világi fér­fiakból összeállítva s törvényes elnökeik által összehíva. Miután a b-somogyi egyházmegyéhez tartozó 21 egy­házközség nevében beadott kérvény nem bír ezen tör­vényes kellékkel, mert nem ily törvényesen alakult gyűlésben alapíttatott meg, vissza kellett azt utasítani. 2-or. A folyamodványt aláiró gondnokok és pres­byterek, folyamodványt nem adhattak be egyházaik ' nevében —mert azoktól erre törvényesen megbízva nem voltak, egyházaikat nem képviselhették. Törvényes kép­viselőiket ug) anis az egyházközségek vagy egyházi köz­gyűléseikben, vagy presbyteriumaikban választhatják ; s itt is csak oly ügyek képviseletére, melyek a fennálló egyházi törvényekbe nem ütköznek. Már pedig a Vison­tán törvényellenesen, az egyházi felsőbb hatóságok főnö­keinek esperes, püspök tiltó rendeleteik dacára — össze­csoportosult egyének, a mellett, hogy törvényes képvise'.ői nem voltak, nem lehettek az illető egyházaknak — oly tárgy iránt nyújtottak kérvényt a konventhez, mely egyenesen törvénybe ütközik s az egyetemes ev. refor­mátus egyház érdekeivel ellenkezik; eszerint eljárásuk e szempontból is kárhoztatandó, s kérvényük visszautasi­í tandó volt. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom