Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-27 / 26. szám
818 Kulcsár Sándor újvidéki lelkész, egyházmegyei főjegyző, legnagyobbrészt családjaikkal. Ki tudhatná elszámlálni a magá; osok és családok vendégeit, kik siettek az ünnepély örömében való részvételre s gyönyörködtek a szép haladásnak indult, békeségben fejlődő és teljes ünnepi zászlódí^zben s lámpionok és esti remek kivilágítás fényárjában tündökölt eme protestáns község boldogságában 1 Az egyházi ünnepélyek junius 14-én délelőtt tartottak. Előzetesen átalános lelkesedés közepette fogadtatott, fényesen feldíszített előlovasok és kocsisorok kiséret ében megérkezett Schmausz Endre vármegyei alispánunk, kihez Petri K. helyheli ev. lelkész intézett hazafias istenhozottat; mire rövid, de es7.medús válasz után a Steinmetz Frigyes ev. tanitó vezetése alatt kiképzett énekkar »Lobét den Herrn« kezdetű egyházi karéneket adott elő teljes szabatossággal. Erre Hartmann János községi jegyző tartott egy, a száz éves multat alaposan vázoló és ez édes magyar haza szeretetére buzditó kedves benyomást gyakorolt hosszabb beszédet, mely után a polgári jellegű ünnepélyességek sorát az »Isten áld meg a magyart« édes zengzetű honfiúi ének zárta be, mely alatt a községháza homlokzata falába beillesztett márvány emléktábláról lehullott a lepel s olvashatóvá lett e felírás : »II. József császár altal eszközölt letelepittetése százados évfordulóján emlékűi szenteli Ujsóve községe 1886. junius 14.« Innen a templomokba seregeit a nagy sokaság, hogy »örvendezzen Izráel az ő Teremtőjében ; a Sionnak fiai örvendezzenek az ő kiralyoknak.« Az ilyen alkalmakról elmaradhatlan közebéd nagy számú résztvevők — egyházi és világi férfiak — társaságában emelkedett hangulat mellett ért véget s lciki azon hő óhajtással vált meg Ujsóvétól, hogy »légyen békesség kerítéseiben és csendesség tornyaiban* az uj évszázad folyamán és mindenha is; legyen hű — mint eddig va'a — az evangyéliomhoz, félje Istent, tisztelje a királyt, szeresse a magyar hazát. Legyen minden fia hű protestáns keresztyén és hü magyar! Erdős József. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület közgyűlése. Az erdélyi ref. egyházkerület e hó 17-kén kezdé meg közgyűlését — melyen ugy egyházi, mint világi elem szép számmal jelent meg •— Kemény Gábor báró elnöklete alatt. Szász Domokos püspök imája után a közgyűlést Kemény Gábor b. elnöki beszéddel nyitotta meg, melyet egé^z terjedelmében jövő számunkban közlünk : A gyűlés megnyitása után Szász Domokos püspök felolvasta évi működéséről szóló jelentését, melyet zajos éljenzés1 el fogadtak. A püspök évi jelentése, hű képe volt a kerület belételének s kimerítő rajza a püspöki hivatal évközi munkásságának. A lefolyt évet a serény munka és haladas esztendejének nevezte, de hangsúlyozva kiemelte a sok munkát és tennivalót, a mi különösen az egyház belső épitésében a kerületre vár. Második nap az igazgató-tanács működéséről szóló jelentés kapcsán szőnyegre került az igazgató-tanács javaslata az egyházkerületi pénztárban kezelt alapok, legtöbbnyire földtehermentesítési kötvények convertálásából keletkezett jövedelmi többletnek hovafordítását illetőleg. A conversió műveletét Szász Domokos püspök a Budapesti Magyar általános Hitelbanknál hajtotta végre oly formán, hogy a csereműveletre kínált 1.380,100 frt névértékű földtehermentesítési kötvényekért kapott 1.522,400 frt névértékű 5°/( l -os magyar papirjáradékot. Ez uton nyert a kerület tőkében minden száz forint után 10 frt 28 krt, összesen 141,150 frtot; kamattöbbletet évenként 7057 frot' mihez járul a földtehermentesítési kötvények és a papír* járadék kamatja közti különbözet 1616 frt, s igy összesen 8673 frtot. A igazgató-tanács a nagyon előnyös pénzügyi műveletet elfogadásra ajánlotta, egyszersmind pártolólag terjészté a közgyűlés elé a jövedelem felhasználásáról szóló püspöki javaslatot is. A javaslat i-ső pontja szerint a kamattöbbletből 1500 frt fordittassék a volt fö'dtehermentési papirok tulajdonosainak javára (n. b. a papirok birtokosai legnagyobb részben egyes egyházak lelkészi hivatalai). 2-ilc pontja szerint évenként IOOO frt a kerületi papi nyugdíj-intézetnek adassék s ott 50 évig kamatos kamatjaival tőkésittessék, miből a mondott időre 5°/0 -al számítva 216,280 frt tőke lesz. 3. Evenként 500 frt a papi özvegy-árva intézetnek adassék. 4. 1000 frt minden évben a Nagy-Enyeden felállítandó theolog. convictusra forditassék. 5. 200 frt a szegénysorsú iskolás gyermekek számára kis bibliák, confirmatiói káték és énekeskönyvek bevásárlása használtassák. 6. 1000 frt rendelkezési alapul tőkésittessék rendkívüli kiadások fedezésére. 7. Végül a még fennmaradó 3473 frtot felerészben szegény lelkészi és tanitói állomások központi állandó segélyezésére, felerészben egyházi építkezésekre használják fel. A javaslatok a közgyűlésen élénk vita tárgyát képezték. Mindenki előnyös és üdvös dolognak nyilvánította a conversiot, de a nyert tőke és kamattöbblet felhasználására vonatkozó javaslatot többen hevesen ellenezték. Némelyek a tulajdonjog nevében emeltek szót, kifejtvén, hogy a convertált összegek az egyházak tulajdonát képezték, ezeknek beleegyezése nélkül nem lehet a vagyont más célra fordítani. Mások szerint a convertálás által szerzett többlet is azon egyházközségek tulajdona, melyeké az eredeti papiros volt s azt csak ugy lehet más célra szánni, ha az érdekelt tulajdonosok önkényt lemondanak róla. Egyik szónok Szabó Samu tanár az igazgató-tanács eljárását a következő példához hasonlította : Ha egy gazda a juhait egy juhász őrizetére bizza s az egyik anyajuh véletlenül két bárányt ellenék, vájjon volna-e joga a juhásznak az egyik bárányt magának tartani azon alapon, hogy a természet rendje szerint a juh csak egyet szokott elleni ? 1 A hosszas vitának névszerinti szavazás vetett véget, melyben 115 szavazattal 14 ellen elfogadták az igazgató-tanács javaslatait. Harmadik nap a kodifiicaló bizottság előterjesztése következett a canonica visitació tárgyában, melyben kéri a közgyűlést, hogy a visitació reformjára nézve állapítsa meg az elvi irányt. Többek nyilatkozata után Szász Domokos igen nagy fontosságúnak tartva a kérdést, hosszasabban szól hozzá. Igyekszik azt minden oldalról megvilágítani, s mint mondja, beható tanulmány tárgyává tette a kérdést és a testvéregyházkerületekben is szerzett tapasztalatokat s ezek alapján nem tartja helyesnek a kodifikáló bizottságnak azt a véleményét, hogy a visitáció, csak három évenként történjék, mert sok olyan egyházközség van, melyek évenként okvetlen egy visitációt igényelnek. Testiiletrt nem lát helyesnek a visitációra, mert a felelősség sokkal nagyobb, ha egy emberre bizatik; azért az espere-ek kezeibe kívánja a közvetlen intézkedés jogával felruházott hatalmat letenni. Az esperesektől sem kívánná ingyen e kötelességet, hanem megfelelő tiszteletdíj mellett, melynek minimumát évi 200 frtban látja s egy bizonyos kulcs szerint kívánna megállapítani, olyan formán t. i., hogy minden község 8—6-4 forintnyi öszszeget fizetne s az egésznek 60 százaléka az esperesté, 20 százalék a számvevőé a másik 20 százalék pedig
