Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-27 / 26. szám

807 Most már visszatekintve a papi, az akadémiai és a tanári vizsgákról mondottakra, ha a vizsga­rendszer a röviden jelzett elvek és módok szerint rendeztetnek be: akkor az alapvizsga: gyökre, a papivizsga : törzse és a tanárvizsga : koronája lenne a lelkészképzés és képesítés azon fájának, mely­nek dús virulását bizonyára mindazok óhajtják, kik egyházunkat igazán szeretik. A magyar ref. egyház elvárja s reméli a javaslatokat készítő szakférfiaktól, hogy a személyes és helyi tekinte­teket félretéve, az egyház egyetemes érdekének megfelelő munkálatokkal lépnek a döntésre hiva­tott főhatóság elé! Szöfs Farlcas. ISKOLAÜGY. A hitfelekezetek az egyetemen. A budapesti egye lem a magyar tudomány oktatásának legfőbb iskolája levén, általános érdeklődés kiséri működését. Helyén valónak tartjuk tehát, ha egyetemünk hallgatóságát egyik legérdekesebb viszonya szerint, a hitfelekezetek arányára nézve, mutatjuk be az egyetemi »Almanach« adataiból kiszámított százalékos összeállításban. Az elmúlt iskolai félévben volt egyetemünknek 3016 hallgatója, még pedig a hittudományi karon 90, a jogin 1586, az orvosin 1095, a bölcseletit! 245. A hitfe­lekezetek aránya kiszámításában természetesen figyelmen kívül kell hagynunk a tisztán katholikus hittudományi kart s csupán a többi három karra lehetünk tekintettel. A római katholikusok a három kar hallgatóságának 40 4 százalékát tették (mind a négy karnak 43-6 száza­lékát.) Legkatholikusabb volt a bölcseleti kar 52^6 száza­lékával a jogi kar katholikusainak arányszáma 48*4 száza­lék, az orvosi karé csak 26 százalék volt. Egybevetve az egész ország hitfelekezetei arányát, mely a római katho­likusokra nézve 47 2 száza'ék, látni való, hogy a katho likusok az orvosi kar kivételével a számuknak megfelelő, sőt valamivel nagyobb arányban járulnak az egyetemi hallgatóság összeállításához. Az orvosi karon is nem annyira a katholikusok kis száma, hanem egy más fele­kezet aránytalanul nagy odaözönlése nyomja le az ő arányszámukat. A két protestáns felekezet közül a református az ország lakosainak 14-7 százalékát, az ágostai 8 s?ázalé­kát teszi. Az egyetem három karán volt összesen 115 százalék református és 9'6 százalék ágostai hitvallású. Az egyes karok szerint megoszlásuk a következő : a jogi karon volt ir8 százalék református, 114 százalék ágos­tai; a bölcseleti karon 16 százalék református, 11 száza­lék ágos'ai; az orvosi karon 10 százalék református, 6 7 százalék ágostai. Részvételük szintén egészen termé­szetes arányúnak látszik. Az unitárius fe'ekezet csak 7 képviselőt küldött ugyan az egyetemre, de számuk az egész országban is csak o-4 százalék, meg ők annyira az erdélyi részekhez vannak kötve, hogy kis számuk nem föltűnő a budapesti egyetemen. A két görög hitfeleke/.et a milyen jelentékeny ré­szét teszi az ország lakosságának, olyan aránytalanul csekély számmal iparkodik tudományos képzését a buda­pesti egyetemen szerezni meg. Mig ugyanis az ország lakosságának 25 százaléka vallja e két felekezet hitét (t. i. 14'1 százalék görög keleti és 108 százalék görög katholikus), addig a budapesti egyetem három karán ösz­szes számuk csak 4 százalék, még pedig a bölcseleti ka­ron 6'5 százalék, a jogin 5*5 százalék, az orvosin csupán 2 százalék. Legnagyobb arányban a zsidóság járul az egyetem hallgatóságának alkotásához. A zsidóság összes száma az ország lakosainak csak 4-6 százaléka. Az egyetemen pe­dig a 3 kar hallgatóságának 34^4 százaléka zsidó. Az egyes karokat tekintve, még a bölcseleti karon is, melyre pedig az egyetemi zsidó hallgatóságnak csak 3 4 száza­léka iratkozik be, a hallgatóságnak 13-8 százaléka zsidó, a jogi karon ma 22'4 százalék, az orvosi karon pedig 55 százalék a zsidók száma. 1882-ben az orvosi karon még csak relatív több­ségben voltak, t. i. 43 százalék (1881—82. II. felében), 1883-ban 47'5 százalékra szaporodott, 1886-ban már már 55 százalékra. A jogi karon 1882 ben 24*5 s/ázalélt volt, 1883-ban 257 százalékra szaporodott, 1886-ban 22'4 százalékra csökkent a zsidók száma. A bölcseleti karon 1882-ben 14 százalék volt a zsidók száma, ez 1883-ban ugyancsak 14 százalék maradt, 1886-ban leapadt I3"8 százalékra. A rendkívüli hallgatókul beirt gyógysze­rész növendékek közt a zsidók aránya 7'3 százalék. (Bp-p.) Az egyetemi szemináriumi oktatás. Az egyetemi szemináriumi oktatás tárgyában — mint értesülünk — a vallás- és közoktatási miniszter a budapesti tud. egyetemen bölcsészeti karára nézve legújabban intézkedett. Egyelőre három szeminárium áliitatik fel, melyek most csak ideig­lenes helyiséget kapnak, de melyek részére a központi épü­let újjáalakításakor megfelelő helyiségek fognak kijelöltetni. E három szeminárium : a történelmi, a klasszika fi'ologiai és a modern filologiai, ez utóbbi két osztálylyal; t. i. magyar és német nyelvészet s irodalmi osztálylyal. A történelmi szeminárium vezetésével a miniszter Salamon Ferencet mint igazgatót s egy később megjelölendő tanárt, a klasszikai filologia szemináriuméval P. Thewrewh Emilt mint igazgatót és Ábel Jenőt bizta meg. A modern filo­logiai szeminárium magyar osztályának vezetői lesznek ; Gyulai Pál mint igazgató és Budenz József, a német osztályé Heinricli Gusztáv. E tanárok megbízattak, hogy szemináriumuk szervezeti szabályaira s költségvetésére nézve javaslatokat dolgozzanak ki; az első szükségletek fedezéséről már a jövő évi költségvetésben gondoskodva lesz. E szemináriumok olykép hozatnak kapcsolatba a tanárképzéssel, hogy vezető tanáraik a tanarképző-in­tézet tanárai közé soroltatnak s az alapvizsgálatokat jó sikerrel letett tanárjelöltek választott szakuk szerint az illető szemináriumba lépnek be. Ezeken kivül azonban a vezető tanár a megállapított számig más hallgatókat is felvehet szemináriumába, tekintet nélkül arra, hogy hánya­dik évfolyamhoz tartoznak, ha az illető nem középisko­lai tanári pályára készülnek, hanem a szemináriumban az illető tudomány műve'ésének módszerét kívánják elsa­játítani. A természettudományi szakokban már régóta alkalmazásban levén a gyakorló tanmód s ezek most már kivétel nélkül megfelelő laboratoriumokkal rendel­kezvén, azokra nézve a szemináriumok formaszerű beho­zatala szükséges nem volt. A magyarországi tanitók árvaházi egyesületének II. közgyűlése junius 14-én, pünkösd második napján, a tanitói árvaház nagytermében tartatott meg. Tóth József kir. tanácsos, tanfelügyelő elnöklete alatt ; jelen voltak Gyertyánffy István alelnök, dr. Kiss Áron titkár, Rohn József pénztárnok, Suppan Vilmos árvaatya, Somlyay József, dr. Kerékgyártó Elek, Miklós Gergely, Baló Jó­zsef, Rákóczy István, Vargha István N.-Kőrösről, Kun 5i*

Next

/
Oldalképek
Tartalom