Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-20 / 25. szám

791 792 rosszasságát bebizonyítani. A Diodati fordította ujtesta­mentőmről mondotta, hogy az eleitől végig hamis. Fiam erre kérte őt, mutasson egy hamis verset. Nagy azok­nak száma, mondá a pap. Annál könnyebb lesz ilyet kimutatni. Mi tanulók vagyunk és önnel együtt utánnéz­hetünk, vájjon Diodati fordításától különbözik-e a görög szöveg, vagy a latin vulgata s akkor az ön Ítélete iga­zolva lesz. Hihetetlennek látszik, de mégis való, hogy a theologusnak összehasonlítás végett nem vo't vulgátája és hogy nem volt képes kimutatni egyetlen verset, mely hamisan volna fordítva. Turin, Genua, Róma, Nápoly, Brindisi. Turinban van a valdenszi egyháznak 251 urvacso­ráló tagja. Tron lelkész vasárnaponként 200, néha 500 hallgató előtt prédikál, 1885. húsvétján 23 felnőtt és 2 gyermek vétetett fel az egyházba. Ezek közt volt egy fiatal ember, ki hét évet töltött zárdában, hogy pappá képeztesse magát, de lelkileg ki nem elégíttetve, kilépett abból. Mint ilyen egyik nagybátyjához került, ki az evangyéliomot ismerve, őt lassanként abba bevezette. Egy másik iszákos és kártyás volt, de az evangyéliom által teljesen átváltozott. Egy harmadik haldokló atyjá­tól bibliát kapott azon megyhagyással, hogy azt olvassa. Több éven át heverőben maradt a könyv, de egy na­pon olvasott benne és azt találta, hogy ebben van az igazság. Most feleségestől tagja az egyháznak. Az esti istenitiszteletek helyisége szűknek bizonyulván, áttétet­tek a templomba. A vasárnapi iskola is gyarapodik. Génuában Turino működik jó sikerrel. Egy anya, kinek fia valdenszi leányt vett nőül, mondá: három me­nyem közül kettő róm. katholikus, az egyik evangelikus ; a két első ugy bán velem, mintha nem volna jogom az élethez ; de a másik szépen és szeretetteljesen viseltetik irányomban. A gyülekezet már annyira gyarapodott, hogy papját külsegély nélkül tarthatja el. Rómában sokkal nehezebb a munka, mint más vá­rosokban. A pápaság ott felette káros befolyással van a népre, mely folytonosan láthat ott olyanokat, melyek másutt nem láthatók. Csupán néhány keresztyén formula maradt fenn, hitetlenség és közömbösség túlnyomók. A valdenszi via nazionale melletti templom reggeli isten­tiszteleteit ico, legtöbbnyire egyháztag, az esti isteni­tiszteleteket 100—130 hallgató látogatja. A rendes egy­házi járulékok az utóbbi két évben megháromszorodtak. Pons jelenti Nápolyból, hogy papok is vágynak az evangyéliommal megismerkedni; egyikök, ki 3 5 éves, jelenleg tanul a florenci kollégiumban, hogy a megta­lált evangyéliomot nem sokára másoknak is prédikálhassa. Brindisiben templom és iskola derekasan halad elő. Rodio és neje házankénti látogatásokat tesznek és sokan szívesen látják őket. * A kinek szíve tartja, hogy az olasz evangelizátió előmozdításához, bár legcsekélyebb adománynyal járuljon, alulírott kész azt helyre juttatni és e lapokban nyug­tázni. Adományok nevemre Tápió-Sz.-Márton, Pestmegye küldhetők. Láng Adolf, pestmegyei ev. főesperes. IRODALOM. Bethlen Gábor irodalma. (Vége.) Mellőzve a tárgy politikai oldalát, ránk vonatko­zólag így folytatja : Közbeszéd tárgya volt a magy. kir. primás azon mondása, miszerint többre becsüli, ha egész Magyarország vadállatok tanyája, mintsem az eretnekek­nek abban maradása legyen. Megkérdeztetve az eszter­gomi érsek, hogy vájjon ezen mende-monda tőle eredt-e, szentül erősiti, hogy neki sem szájára nem jött, sem eszébe nem ötlött olyasmi, miről tanúságot tehetnek, kik a gyűléseken jelen voltak. Egy más dolgot azonban, de ami ettől nagyon különbözik, nem tagad, hogy gyakran mondogatott. Mert midőn akörül folyt a tanácskozás, hogy vájjon a parasztok földesuraik akarata ellenére az elfog­lalt templomokat más vallású istentiszteletekre alkalmaz­hatják-e : igenis az érsek ismételve elmondta, miszerint inkább akarja, hogy az ő jobbágyai az elpusztult falut elhagyják, mintsem az ő patronusi joga megsértésével a parasztok a templomokat a magukéinak tulajdonítsák; bár, miután állami törvények a hitvallások különbözősé­gét megtűrik, senkinek a jobbágyok vallási ügyeiben ne­hézséget gördíteni nem volt szabad, de hogy a parasztok a templomokat elfoglalják semmiképen nem akarta meg­engedni. De az Írnokok, eme hazugság foldozok, azon fáradoznak, hogy gyűlöletesen rágalmazzanak, nem pe­dig, hogy a tiszta igazság által tündököljenek. A következőkben elmondja, a vallásszabadság fo­kozatos haladását 1606. és 1608-ban; polemizál pro et contra; s midőn a protestánsok azon panaszpontjához ért, hogy templomok nélkül nincs vallásszabadság, igy szól: Ha a vallás szabad gyakorlatára templomok is szükségesek, Lőcsén, Eperjesen, Bártfán, Kremnicen és több más helyeken, ahol nem megvetendő a katholiku­sok száma, mért nem engedtetik számukra csak egy templom is. Megtörténik, hogy az ellenfél a templomokat elra­gadva a földes uraktól a parasztoknak akarja átengedni és mégis azt mondja, hogy a vallásszabadság gyakorla­tát a földes uraktól elvenni nem akarja. Tehát a parasz­tok vallásszabadsága sem állhat meg templomok nélkül ? — Ugyancsak ide vonatkozólag mondja : Bár a vallás­szabadság az 1608-ikí törvények által a parasztokra is kiterjesztetett: de a templomoknak a parasztok ész­járása szerint való átengedéséről sem most, sem semmi időben törvény nem hozatott. Majd tiltakozik az ellen, hogy a parasztok a földes urak talaján templomot épít­hessenek. A királyi eskü megtartása mellett azon érvet hozza fel, hogy e tekintetben a királyt vádolni sem lehet, mert hiszen ami történt nem a király, hanem az országgyű­lés határozatából történt. — Előtte fekvő jegyzőköny vre hivatkozva mutogatja, hogy melyik megyéből hány falu van a török birtokában s e tekintetben az ellenfél vád­ját igyekszik visszahárítani. A vallásügyre vonatkozólag igy: Az igen vallásos Íródeákok panaszkodnak, hogy egyházi és világi urak részéről háborgattatnak vallásuk­ban. Tehát nem a királytól stb. Elmondja, hogy a pro­testánsok a hit (credo) szabadságában nem háborgattat­tak ; hogy a szabadsággal nincsenek megelégedve, ha­nem a katholikusok nagy jogsérelmével, két, a törvény által soha meg nem engedett új dolgot kierőszakolni: egyik, hogy a katholikus földes urak birtokán templomot építhessenek, másik, hogy a jezsuitákat az országból ki­kergethessék. Uj követelések ezek stb. Majd így foly-50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom