Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-13 / 24. szám

801. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 802 felvételi gyűlés után érkezett folyamodványok nem fognak figyelembe vétetni. Régi növendékeknek nem szükséges folyamodni.. * Vizsgarend. A sáros-pataki főiskolában a gymnásiumi osztályok vizsgálatai junius 20—25-ikén az érettségi vizsgálat szóbeli része junius 26—30. napjain ; az akadémiában a colloquiumok a vallás- és egyháztudományi valamint a bölcsészeli szakból, a pünkösti ünnepeket s a kápláni vizsgálatok napjait kivéve, május 17-től junius 30, a jog- és államtudományi szakban jun. 1 — 30 tartatnak meg. * Könyvmegrendelés. A mult hóban elhunyt Gyöngyössy Sámuelnek, a nagy nevű egyházi szónoknak egyházi beszédei s összes művei az eddigi bolti ár vagyis 7 frt helyett Ferenczy B. miskolci könyvárusnál és kiadónál 3 frtért megrendelhetők. * A nagy-becskereki ifjúság a reform, templom javára junius 19-én egy tombolával s színműi előadással összekötött nagy erdei mulatságot rendez a kincstári nagy erdőben, melyre miután vidékről is sokan ígérkeztek — a vidékiek azzal hivatnak meg, hogy elszállásukról — ha a lelkészi hivatalhoz fordulnak gondoskodva leend. — Szalay. * Bátai tűzvész. A tolnai reform, egyházmegyének egyik, anyagilag különben is szegény, de fontos miszsziójú egyházát a hátait e hó 3-ilcán súlyos csapás érte. A mondott napon a községben tűz ütvén ki, leégett 253 ház, s ezek között a református paplak, iskola, tanitói lakás, ezen kívül le- és beégett néhány kivétellel az öszszes református lakosság lakhelye, gazdasági épületeivel s szereivel együtt. Az évek hosszú sora s a hitrokonok támogatása szükséges, hogy ezen kis egyházunk ismét lábra állhasson. * Stiglicz A. karénekes könyve. Ezen lapok mult évi 18 ik számában, a nagy-bányai ref. orgonista Stiglicz Albert előfizetésre szólította fel az érdeklődőket, egy álta'a kiadandó »templomi karénekes könyvre« s 2 frt ár előre beküldése után, díjmentesen ígérte annak szétküldését. Én előfizettem — a>t hiszem többen is — de ez ideig sem a könyvet, sem a pénzt nem küldötte el. Többször felszólítottam, s mindig tudott okot mondani a halogatásra. Végre a »Budapesti hirlap«-ban is szellőztettem üzérkedését, mind sikertelen volt. Most ezen lapok utján vagyok őt kénytelen ígérete beváltására felhívni. Ordason Somogyi László népiskolai tanitó. * Kérelem. Tisztelettel kérem mindazokat, kik »A Bihar-Diószegi Ev. Ref. Egyház Múltja és Jelene« című mult évben megküldött művemet megtartották, és árát mind ez ideig meg nem küldték, hogy azt hozzám mi előbb elküldeni kegyeskedjenek. B.-Diószeg, 1886. jun. 5. Molnár János, ev. ref. lelkész. * Svájci mormon misszió. Mint Bernből írják, Svájcban egész telepe van az amerikai mormonizmusnak. Magában Bernben 120-nál többen vannak, s számuk a bázeli, genfi, zürichi stb. mormonokkal együtt Svájcban 600 ra megy. Közgyűlésüket karácsonykor rendesen Bernben tartják. Ekkor szokták fölvenni az uj jelentkezőket gyülekezetükbe. A keresztelést éjjel tartják s az uj tagot folyóvízbe mártják. Ez ünnepélyekre Amerikából is eljön az anyaegyház küldötte. A berni telep az Etoile című hírlapot adja ki, azonkívül irat és kiad nagy^ számban énekeket, kátékat s egyéb ájtatos műveket. O vezeti a németországi propagandát, hol Stuttgartban, Mannheimban, Nürnbergben, Münchenben, Berlinben vannak már egyházközségek. * Gyászhirek. Kováry Albert némái reform, lelkész, 78 éves korában mult hó 26-án elhunyt. — Szabó Endre a honti ág. hitv. evang. lelkészek nestora mult hó 19-én Derezsnyén meghalt, s 21-ikén a környékbeli lelkészek s nagy közönség jelenlétében eltemettetett. — Iíalka Sámuel kadarkúti reform, lelkész mult hó 24-ikén 69 éves korában elhunyt; temetése 26-ikán nagy közönség részvéte mellett ment végbe. Áldás és béke lengjen poraik felett! — Kalchbrenner Károly nyugalmazott esperes, szepes-olaszii evang. lelkész, a hazai evangelikus egyháznak egy érdemekben gazdag s az ország határa;

n kívül is messze földön ismeretes, fáradt, agg harcosa e hó 5 ikén kidőlt az Ur munkásai közül. Kalchbrenner 1807-ben született Sopronmegye Pöttelsdorf nevű helységében, hol atyja ev. lelkész volt. Gymnáziumi tanulmányait Győrött, Pesten, Selmecbányán, Pozsonyban, és Sopronban végezte, és aztán Halléban hallgatta a theologiát. Befejezvén tanulmányait, Pesten atyja oldalán mint segédlelkész működött egy évig, a mikor 1832-ben a szepes-olaszii lelkészi állomásra hivatott meg. A k:

s hitközség lelkészi teendői nem kötötték le minden idejét és azért mint munkakedvelő ember szorgalommal tanulmányozta a görög-latin klasszikusokat, nem kis ügyeséggel festett genre- képeket és értékesítette egészséges humorát csattanós, rímes versekben, melyeket aztán különféle társas összejövetelek alkalmával általános tetszés közt felolvasott. A 60-as években, tehát 50 éves korában szembaja miatt sokat érintkezvén a szabad természettel, a botanikával kezdett foglalkozni és tekintve Szepesmegye viránydus vidékét, igen szép eredménynyel, melyet aztán önálló értekezésekben feldolgozott és ismertetett a »Természettudományi Közlöny« és az akadémiai »Természettudományi Értekezések«-ben. Majd a gombászat terén tett részletesebb kutatásokat és ez irányú működésében 1874-ben valóságos fordulat állott be, mikor is a svéd Fries, (Linnénak egyik nagyhiiű utóda az upsalai egyetem botanikai tanszéken) és az angol Berkeley buzdítására és segítségével az exotikus gombászatot tette speciális tanulmányává. A jeles tudós, kinek szerénysége volt csak nagyobb tudományánál, oly kiváló hírnevet szerzett mykologiai búvárkodásai és irodalmi tevékenysége által, nem csak Magyarország, de még inkább a külföld előtt, mint az eddig kevés magyar természettudósnak sikerült. Mennyire elismert szaktekintély volt ő e téren, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a mióta Fries, a nagynevű upsalai tanár és az angol Berkeley gombászok elhunytak, az öt földrészben elszórt szaktudósok majd minden nevezetesebb mykologiai vita alkalmából hozzá fordultak, mint olyanhoz, kinek véleménye, főleg szabatos determinációi folytán mérvadó, mondhatni döntő volt. Számos apróbb, a hazai és a külföldi szaklapokban megjelent értekezésén kiviil a magyar tud. akadémia által kiadott »Magyarország hártyagombáinak válogatott képei és ismertetése« című nagy művével örökítette meg nevét. Érdemei elismeréseül a magyar tud. akadémia 1864-ben levelező, 1872-ben rendes taggá választotta. Levelező tagja volt még az ausztráliai New South Wales Linneau Society növénytani társulatnak is. Nem kis irodalmi munkásságot fejtett ki a »Hedvigiában«, a pétervári akad. közlönyben, a »Regensburger Flora«, a londoni »Grevillea« és más külföldi szaklapokban és ezekben oly mé'y és biztos szakképzettséggel lepte meg kollegáit, hogy ennek elismeréseül br. Thiimen Bódog, a Mycotheca universalis kiadója közvetítésével Kalchbrenner, mint a leghivatottabb gombász bízatott meg mindazon gombák determinációjával és ismertetésével, melyeket az egyes világrészekben tartozkodó vagy utazó botanikusok ezen célból beküldtek ; igy Martinoff Szibériából, Potani és Butschnei Mongoliából és Eszak-Khiná-