Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

635 636 jobban zaklatni. A nyomor, az ínség megélhetésé­hez, felfoghatásához bizonyos fejlettség kell, hogy az valóban részvétet keltsen s ne csak izgasson. Általá­ban szerző igen szeret senzatiós dolgokkal foglalkozni, főleg a szegénységgel s nyomorral és elköveti elbe­széléseiben azt a hibát, hogy szereplői nyomorán csak nagyon kevés történetben segit a becsületes és ki­tartó munka, hanem mindég valami csoda. Ez nem he­lyes paedagogiai eljárás. Valamint az sem helyes, ha állítólagos való történetekben az embereket úgy ideali­zálja és a dolgokat úgy elferdíti, hogy a gyermek ezek alapján egészen hamis világnézetet nyer. Ilyen lélektani­lag és jogilag egészen hamis felfogással írt a »nagylelkű aggastyán«. — A mesék közül pedig bátran elmarad­hattak volna a »Flórián a virágfia«, mely egy szertelen, igazi költőiség nélküli mese ; a már különben is minden­féle gyűjteménybe felvett »béka király« — mert benne ugy sincs semmi költői igazságszolgáltatás, pedig a gyer­mek igen szigorú bíró és a »Varázstükör«, a mely he­lyett bizony nagyon szívesen olvastam volna el a már százszor meg százszor hallott »IIófehérkét«. A tárgy egy, csakhogy »Hófehérke« csupa kedvesség, az meg valósággal obscoen. A mesék megválogatásában legyen a jövőben szerző kissé tapintatosabb. Stylusában pedig igyekezzék népszerűbb, egyszerűbb és természetesebb, különösen magyar lenni. 10—12 éves gyermek az ilyen leirást először meg sem is érti, másodszor meg nem is szabad phantasiáját effélével erőltetni : »A leány szép volt és karcsú, mint az a fenyő«, mely itt-ott a bükkök és tölgyek hatalmas óriásaival jó szomszédságot tartott; szőke haja két hosszú fonadékban csapkodta derekát, szemei pedig abban a szinte illatozó kék színben ragyog­tak, melyben csak a tavaszi ibolyánál gyönyörködünk s a melyben a felhőtelen ég kikeleti reggelen pompázik.® A gyermek nem érti az ilyen tanulságot sem meg, hogy : »ebből az esetből megtanulta Gizi, hogy a dolgokat nem a külső látszat szerint kell megítélni és hogy igény­telen külső alatt gyakran sokszorta jobb tulajdonságok rejlenek, mint a fényes és kápráztató külső alatt.« Mind e hiányokra s hibákra való reámutatással azonban nem egyszersmind azt mondom, hogy a vállalat célját tévesztett s nem méltó a tömegesebb pártolásra. Világért sem 1 Itt e hibák s hiányok 5 füzet tartalmá­ból vannak összeszedve s ha szorgos előzetes kritikát gyakorolt volna maga szerző, ő is észrevette volna bizo­nyára ebeket. Mindenik füzetben van annyi jóravaló, elmés, sokszor igazán élvezetes mese és történet, hogy nyugodtan ajánlhatom iskola fenntartó testületeink és tanítóink1 szí­ves figyelmébe, mint a következő vizsgára jutalomkönyve­ket. A kiadó és szerző pedig egyaránt működjenek közre a vállalat emelésén. Nagyon jónak tartanám, ha szerző pl. a mesék mellé, nem a felnőtt emberek életéből, ha­nem a gyermeki élet köréből venné a maga elbeszéléseit, a minők Hoffmannak a »Tarka könyv«-ében vannak, természetesen a mi viszonyainkhoz alkalmazva. Figye­lemmel várjuk a következő köteteket. — Kenessey Béla. KÜLÖNFÉLÉK. * Szász Károly püspök ur — a közelgő egyház­kerületi gyűlés miatt — f. hó 14-én félbeszakította püs­pöki látogatását s e hó 15-kén íeményIlletőleg haza ér­kezik. * Geduly Lajos ev. püspök ur, — mint az „Ev. Egyház és Iskola« irja — megingatott egészségének helyreállítása céljából f. hó 3-ikán Karlsbadba utazott. * A tiszai kerület fáradhatatlan püspöke Czélcus látván ur a húsvéti ünnepek utáni héten a hitjelölti vizsgák megtartása céljából látogatást tett az eperjesi theologiánál. A hitjelölti vizsgát sikeresen letették : Varga Márton, Stemjyel Lajos és Nudzilc György, mely utóbbi helyben Eperjesen a Selmecbányái egyház segédlelkészszévé szen­teltetett a püspök ur által. * Huszonöt eves jubileum. A nagyváradi ág. hitv. ev. egyház hivei f. hó 2-dikán a város minden felekezetét képviselő nagyszámú közönség jelenlétében fényesen ünne­pelte meg nagyérdemű lelkésze, Rimler Károly 25 évi lelkészkedésének évfordulóját. Az istenitisztelet fénypontja volt a jubiláns lelkész megható beszéde, melyben 25 évi működéséről és annak eredményéről emlékezett meg. Az esperesség részéről Bartholomeides főesperes, nyíregyházi lelkész megható szónoklatban ecsetelte Rimlernek a haza és az egyház körül szerzett érdemeit. Winkler Lajos egyházi főjegyző az evang. egyház híveinek üdvözletét tolmácsolta, miközben díszesen ékesített ezüst serle­get nyújtottak át a jubilánsnak, ki meghatva mondott köszönetet az egyház összes tagjainak. A diszgyülésen Sal polgármester, Sípos tanfelügyelő, Némethy a reform, egyház főgondnoka, llácz városi főjegyző és sok más előkelő férfiú vett részt. Délben a »Sas« nagy termében 100 terítékű díszebéd volt, melyen a város előkelősége vett részt. * A halasi ref. főgymnasiumban a folyó i885 /0 -dik tanév végén a vizsgák következő sorrendben és napokon fognak megtartatni: május 13-án a VIII osztály közvizs­gája; 17—21 -ig írásbeli érettségi vi sga ; junius 10-én a magántanulók írásbeli vizsgája ; 1 i-én a magán'anulók szó­beli vizsgája; 14-én zárünnepély, rajzkiállitás, tornavizsga; 16-án délelőtt az I., délután a II, 17 én d. e. a III., d. u. a IV., 18 án d. e. a V., d. u. a VI, 19 én d. e. a VII, osztály közvizsgája; 21—23-ig szóbeli érettségi vizsga. — Az igazgatóság. * A mosonyi ev. esperesség esperesévé a mult hóban megejtett tisztújítás alkalmával, ismét Schuh Ágos­ton gálosi lelkész választatott meg; jegyzővé Ulicsny Endre miklósfalvi, pénztárnokká Ringbauer Gusztáv rajkai lelkészek választattak meg egyhangúlag. * Az alsó-baranya-bácsi ref. egyházmegye köz­figyelemre méltó indítványa, a domesztika kezelési szabá­lyait illetőleg. »Az országos egyetemes közalap életbelép­tetése sok nyugtalanságot okozott gyülekezeteinkben or­szágszerte már kezdettől fogva. E nyugtalanságok még most sem csillapod ak le, sőt néhol már annyira fajultak, hogy az egyházát szerető lélek nem ok nélkül aggódik némely gyülekezeteinknek, sőt egyetemes egyházunknak jövője felett. Most a főtisztelendő konvent által a közalap kivetése, beszedése, kezelése tárgyában kiadott részletes utasítás c?ak növelni íogja a bajt. Ezen utasítás rendelkezéseiben a mi gyülekezeteinknek, de kivált falusi gyülekezeteinknek élete, jelleme, körülményei épen nincsenek tekintetbe véve. A helyhez és viszonyokhoz nem szabott mód és modor, melyre az aprólékosságig részletes u'ásítás kény­szerít lelkészeket és egyháztanácsokat: a már meglevő elégedetlenséghez uj visszatetszést szül, a mi nem egy helytt könnyen válhatik végső elkeseredéssé, a hogy a dolgok állanak. Ezen kivül az utasítás sok uj munkát is ád espereseknek, lelkészeknek, presbyteriumoknak ; mun­kákat a melyek nagyrés/.t feleslegesek és hiabavalók, mun­kákat a melyek még költségesek is, s a domesztika nehéz terhe mellé ismét uj terheket raknak egyházakra és egyházmegyékre. És e munkák közt van olyan, a mely költséget okoz ugyan, de a melylyel az illetők a legjobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom