Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

620 erre nézve is megtörtént és Badicz György lelkész ur törekvése erős támogatásban részesült. Ebéd után Csehiben történt meg a látogatás. Az ifjú lelkész Molnár István híveivel s minden jóra kész presbyteriumával teljes egyetértésben munkálja az egyház javát, mely a több más baranyai gyülekezet szokása szerint végezni szokott közmunka keresménynyel tartatik fenn. Az iskolában Barla Sz. Dániel tanitó ur megmutatta, hogy régi embernek, régi módszerrel is tisztességes sikert lehet elérni, csak ne kerülje az isko'át és dologhoz lásson, mint ő teszi. Másnap io-én Dráva-Palkonya volt a sorban. Lelkésze Szabó József őszinte üdvözléssel fogadta az érkező főpásztort. A templom mint mindenütt, hol a püspök megjelent, itt is tele volt. A hívek gyengeségeit, hibáit, azoknak káros következéseire való utalással sorolta fel a két heti folytonos működés után sem hanyatló szónoklat. Öregek, ifjak, férfiak, nők egyaránt megértették azokat, melyekről elszokni s a melyeket követniük kell. Az egyháznak 6000 forintot haladó tőkéje ma mar legnagyobb részt biztosítva van, holott néhány évvel ezelőtt a legnagyobb veszedelemben forgott. A lelkész nem heveréssel tölti napjait, valamint a tanitó sem, ki 70 növendékét becsülettel s jó sikerrel vezeti. Délután Dráva-Szabolcsra ment át püspök ur nagyra nőtt kíséretével. A határon a segédlelkész, a templom előtt a köztiszteletben s becsülésben megőszült lelkész nt. Bernát István ur fogadta az érkező főpásztort. A jó rendben tartott gyülekezet szintén, mint a palkonyai, dicséretben részesült temploma, paplaka és iskolája felől való gondoskodásáért, s hatását soha sem tévesztő jó indulat hangján hallotta meg azt is, a miben tökéletesednie kell. Az értelmes presbyterium minden tagja kész örömmel teljesíti kötelességét s megbecsíi i jóravezérlő papját, Magának az egyháznak se tőkéje, se fekvő vagyona nincs ; pár holdnyi csekélységen kivül, mint a legtöbb f.-baranyai egyházban, de közmunka vállalás által azért az elégségig gondoskodik egyháza szükségeiről. Iskolájában értelmes és szorgalmas tanitó működik. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. (Folytatás és vége.) Peterdi Karoly. Óhajtja a 82-ki határozat fenntartását, hogy igy az alsóbb hatóságok is jó példát lássanak. Tiltakozik az ellen, mintha ő és társai politikát vinnének be az egyházba. Egyszersmind erősen hangsúlyozza, hogy a kerület vegye figyelembe az egyházmegyék e tárgyban kijelentett nézeteit, az egyházmegyék képviselői pedig ne szavazzanak megbízóiknak akaratával ellenkezőleg. Kovács István főkép Balogh beszédével foglalkozik, ki szerinte elcsűri csavarja a törvényt Pedig nincs itt homály, hacsak magunk nem csinálunk ugy, hogy a napfénynél lámpát gyujtunk. Balogh szerint a zsinat, a törvény, a kerületek mind tévedtek, valóban nagy tévedés egy történelmi tanártól ilyet állítani. Hogy védi az a kerület nagy tekintélyét, ki tévedést vet a szemére ? Hiszen épen ugy tévedhetnek B. és társai, ha indítványuk többséget nyer. Gtatu'alhat B. magának és az egyházaknak tanácsbíróvá választásáért, hiszen azok az egyházak szavaztak reá, kiknek most erre való képességét megtagadta. Annyi tény, hogy a neve csakugyan benne volt a lisztában. Valóban obscurus módra jártak el az egyházak, midőn ily választást tettek. . . Nagy kár annak nyilatkozni igy, ki épen az egyházak filléreiből fenntartott főiskola egyik tanszékén ül. . . Kötelességének tartja visszautasítani az egyházak ellen emelt sértő vádakat. Nem fogadja el az indítványt. Balogh F. személyes kérdésben szólva, kijelenti, hogy ő a presbyteriumokat tiszteli, azokat obscurusoknak soha sem mondta, csak annyit állitolt, hogy egy oly magas testületnek a tagjait, mint a konvent sokkal megnyugtatóbban lehet a kerületi gyűlés tagjaira, mint a presbyteriumokra bizni. Lukács Ödön szintén azzal vádolja Baloghot, hogy degradálta a presbyteriumot értelmi s erkölcsi megbízhatóság tekintetében. De hát vájjon a mi kerületünkben alacsonyabb-e a presbyteriumok színvonala, mint másutt ? Tagadja, hogy a tiszántúli kerület a többséget képviselné. Aztán kérdi, hogy 1) ídőszeiű 2) indokolt-e a 82-ki határozat megváltoztatása s 3) fenyeget-e valami veszély, ha fenntartjuk. Mindhárom kérdésre nem-mel felel s azt mondja, hogy ellenkező1

eg az indítvány elfogadása lesz, különösen a nagy terheket emelő kis egyházakban rendkívül sok bajnak szülőanyja. O a sine nobis de nobis elvet soha el nem fogadja. Könyves Tóth Kálmán Balogh beszéde után azt hiszi, hogy valami rettenetes nagy veszély fenyegeti egyházunkat. Forradalom, terrorismus, gambettismus rémképei lebegnek előtte. . . Hiszen három kerületben már meg is választottak a presbyteriumok a konventi tagokat s még sincs semmi baj. A törvény hitelessége, szabatossága ki van mutatva, semmiféle érvelés, ideaüsticus ábránd vagy rémkép meg nem ingathatja. Visszás helyzetbe jutna, következetlen lenne egyházkerületünk, ha 82-diki hatarozatát megváltoztatná csupa biza'matlankodás vagy féltékenykedésből. De hová lenne az egység magasztos, dicső eszméje is, ha kerületünk más alapon választaná meg konventi képviselőit, mint a többiek ? Váradi Gábor. Nem annyira a tárgyhoz, mint egy felmerült kérdéshez akar hozzászólani. Ugy Szarka, mint Peterdi emiitették, hogy az egyházmegyék képviselői tartoznak megyéjök határozata szerint szavazni. O ebben a régi utasítási rendszer hangoztatását látja, mely ha behozatnék, a képviseleti rendszer elvét tenné tönkre. A politikai élet teréről vett hasonlattal is támogatja állítását. Ami a tárgyat illeti, csak egy pontot akar a gyűlés figye'mébe ajánlani A mi választási rendszerünkben két irányzat vagy elv különböztethető meg : a megyei és kerületi tisztviselőket a presbyteriumok választják, de már a képviselőket mindig az alantas hatóság küldi a felsőbbe. Igy a presbyterium küld a megyére, a megye a kerületre, a kerület a konventre. Tehetnék azt az ellenvetést, hogy ekkor a zsinat tagjainak meg a konvent által kellene választatniok. Azonban ne feledjük, hogy a zsinat törvényhozó s r.em közigazgatási testület, s c-a-kis -első fokú választás által alkotható össze. Ha a kerület lemond a konventi képviselők választásáról, akkor a megyének is le kell mondani a kerületi képviselők megválasztásáról. Közigazgatási ^testületek igenis megváltoztathatják határozatukat, sőt kötelességük ez, ha a törvény félreértése vagy inopportunitás áll elő. Ha van világos törvény, kétségkívül végre kell hajtani, akár tetszik, akár nem ; de ha nincs világos törvény, követni kell azt az utat, melyet a célszerűség mutat ki. Egy véleményben van Baloghgal, hogy t. i. a konventi tagok választását sokkal célszerűbben s megnyugtatóbban gyakorolhatja a kerületi gyűlés, mint a presbytériumok. Gróf Degenfeld József. Egyházi életünk századok óta a kerületekben kulminált s e fejlődési mód összeforrt az egyházzal. A zsinat nem akart semmi lényeges