Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-09 / 19. szám

613 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. C> 14 ban valának : Stiegelmár János a cservenkai egyháznak administratora, Pétri Károly sóvéi lelkész és Krutschnitt Antal újvidéki esperességi káplán. A választást maga a főesperes Belohorszki Gábor ur vezette. A szavazás re­sultatuma lőn, hogy Pétri Károly ur 13 szavazatot ka­pott, Krutschnitt Antal ur 24 és Stiegelmár már 434 szavazatot; hátra volt azonban még mintegy 250 Stie­gelmárra szavazó lakos. Midőn a választási elnök ezt látta, nem tartotta szükségesnek a szavazásnak folytatását, be­rekeszté a választást azon kijelentésével, hogy St. a cservenkai egyháznak megválasztott papja. Nagy volt erre az öröm és lelkesedés. A választásnak befejezése után rövid idő múlva örvendve tisztelegni mentek az új lelkészhez, a községi elöljáróság, a községnek képviselő testülete, a munkások egylete és még több egylet; estve pedig mintegy 5000-ből álló néptömeg ment fáklyás zenével a megválasztatottnak üdvözletére, a mely alka­lommal üdvözlő beszéd mellett a dalárda is néhány da­rabot énekelt. Az evangélikusok örömében a reformátu­sok, r. katholikusok, baptisták és izraeliták is részt vet­tek. Mi St. urnák ismerősei gratuláltatunk a cservenkai fényes egyház választásának, miután Stiegelmár urat ritka becsületes embernek ismerjük. Isten éltesse őt sokáig. * Luther wormsi végszavairól Rákosi György ur e lapok legközelebbi számában igyekszik bebizonyitani, hogy azok hagyományos szövege csakugyan történelmi hitelességű. Tulajdonképeni érvelésére, azok után, melye­ket Gruner nyomán elmondottam, semmi megjegyzésem. Ha Rákosi ur ezek dacára > egyénileg« megmarad meg­győződésében, semmi szavam ellene. Adhat valaki egyé­nileg például Szerémi Györgynek o'y nagy hitelt, hogy szentül meg van győződve arról, hogy II. Lajos királ) unk nem a Cselepatakban fult, hanem Zápolya György szúrta le a csata után, semmi szavunk az egyén ellen, de van a történész ellen. Azonban van Rákosi ur cikkének pár mel­léhes pontja, melyeket szó nélkül hagynom nem lehet. En egy szóval sem érintém azt a kérdést, hogy Luther melyik nyilatkozata után mondá el hires végszavait; azért nagy kár volt oly valamit cáfolgatni, amiről én egy igét sem szóltam; nagy kár annyival inkább, mert még januárban maga Rákosi ur is csak addig jutott, hogy tlegyiagyolb valószínűséggel ekkor mondta Luther nagy felindulásában azon szavakat« (8. szám 234. lap.) Hogy már aztán áprilban biztosan tudja és állítja, e dolgot, sőt azt is, hogy Luther nem »nagy felindulásban« (Rákosi ur szavai) vagy erős felizgatottságban (az én kifejezésem), hanem valami rendkívüli magasztos lélekállapotban« volt ez alkalommal — arról megint nem tehetek. Én még márciusban hazajöttem Berlinből, azóta sok minden tör­ténhetett odakint. AnnyiL azonban mégis tudok, bár gyengén vagyok a német nyelvben elbocsátva, (úgy­hogy magyarul nem is irom »deutsch«-nak) hogy a »da bin ich« aligha nem olyan formát tesz, mint a »hier stehe ich.« Talán ezen gyenge német tudományom az oka, hogy én nem bombasticus eszméket terjesztő epi­gonokat látok a német egyházi, s főkép egyháztörté­nelmi irodalom munkásaiban; az önálló forrás-tanulmányo­zásban sem jutottam annyira, hogy Burghardt, Waltz, Gruner müveit »szemétnek«, a legelső német történelmi folyóiratot szemetes ponyvának tartsam. Hogy ezek da­cára mégis megvan Rákosi ur arról győződve, hogy te­hetségem is, szorgalmam is van az önálló tanulmányo­zásra, nagyon szépen köszönöm; arról pedig én biztosí­tom, — és most már egészen komol) an beszélek — hogy szövetkezésre küldött atyafiságos kézszorítását, ezen köztünk felmerült kis összekülönbözés után is, őszinte szí­ves barátsággal fogadom, s erősen remélem, hogy lesz idő, midőn nem egymással szemben, de vállvetve fogjuk magyar egyházi irodalmunk ügyét csekély erőnktől ki­telhetőleg szolgálhatni. — Révész Kálmán. * Nyilvános vizsgálatok rendje a dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájában az 1885/6. tanév végén. Május 14 és 15-én a nagy teremben egész na­pon: a VlII-ik osztály vizsgálata. Május 18, 19, 20, 21 és 22-én írásbeli érettségi vizsgálat. Junius 9, 10, 11-én a gymnásiumi magántanulók vizsgálata. Junius 16, 17, 18, 19-én szóbeli érettségi vizsgálat. Junius 20-án d. u. 4 órakor az ifjúsági önképzőkör örömünnepélye. Junius 20-án d. u. 6 órakor a gymnasztika téren vizsgálat a gymnasztikából. Junius 21-én az I. sz. theol. teremben egész napon: a IV-ed éves papnövendékek vizsgálata. Junius 2i-én a nagy teremben egész napon : a VH-ik oszt. vizsgálata. 21-én a Vll-ik oszt. termében egész napon: az I-ső osztály vizsgálata. 21-én a VI-ik oszt. termében egész napon : a III. és IV-ed éves tanító-növendékek vizsgálata. Junius 22-én az I. sz. theol. teremben egész napon : a Ill-ad éves papnövendékek vizsgálata. 22-én a nagy teremben egész napon: a Vl-ilc osztály vizsgálata. 22-én a Vll-ik oszt. termében egész napon: a lí-ik osz­tály vizsgálata. 22-én a Vl-ik oszt. termében egész na­pon : az I. és Il-od éves tanitó növendékek vizsgálata. Junius 23-án az I sz. theol. teremben egész napon : az I. és Il-od éves papnövendékek vizsgálata. 23-án a nagy teremben egész napon: a Vl-ik osztály folytatólagos vizsgálata. 23-án a Vll-ik oszt. termében egész napon: a III ik osztály vizsgálata. 23-án a Vl-ik oszt. termében egész napon : tanítóképző intézeti magántanulók vizsgá­lata. Junius 24-én a nagy teremben egész napon : az V-ik os'.tály vizsgálata. 24-én a Vll-ik oszt. termében egész napon a IV-ik osztály vizsgálata. Junius 25 és 26-án a nagy teremben egész napon : tanitóképesitő vizsgálat. Ezen vizsgálatokra a főiskola nagyérdemű elöl­járóit, kegyes pártfogóit, a szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja. — Az igazgatóság. * A délmagyarországi tanitó-egylet közgyűlése Temesváron ápril hó 27-én tartatott meg közel 200 tag jelenlétében Scháffer Károly elnöklete alatt. A gyűlésen Ormós főispán, Marx, Steinbach és Suttag tanfelügyelők, mint vendégek vettek részt. A tárgyalás a közoktatás­ügyi minisztérium által fölvetett kérdések körül forgott. Előadók Rohr Ferenc, Elias Jakab és Vizkocsill Jakab tanítók voltak. Hosszabb vita után elhatároztatott, hogy a miniszterhez javaslat fog tétetni, hogy az egészségtan az elemi iskolák első és második osztályaiban beszéd- és értelemgyakorlatokkal, a többi osztályokban és ismétlő­iskolákban pedig az olvasókönyv alapján tanittassék a tanítók által, kiknek bevezetésére a kormány orvosokból vándortanárokat nevezzen ki. Az egészségtant a tanitó­képezdékben is tanítsák. A városi vagy körorvos egyszers­mind iskolai orvos legyen. Az iskolákban az óraközi szü­netek a tanulók szabadon mozgására használtassanak. A jelenlegi ismétlő oktatás feladatának nem felelvén meg, újra szervezendő ; az ismétlő iskolai kötelezettség a tanuló 16-ik évéig kiterjesztendő. Az iskolák felügyeletére járási iskolafelügyelők neveztessenek ki a néptanítók sorából, a tanfelügyelő végrehajtó hatalommal ruháztassék fel, az olvasókönyvek ugy legyenek szerkesztve, hogy az összes tanítás és nyelv szolgálatában álljanak s a gyermek gon­dolkodó, érző és akaró tehetségét kifejleszsze. * A mi alól nincs feloldás. A Rómában megje­lenő Rassegna kivonatot közöl ama titkos utasításokból, melyeket a Poenitentiaria Apostolica, az idei rendkívüli búcsú alkalmából, az olasz megyéspüspökökhöz zsinór­mértékül a gyóntatópapok számára kiadott. Az utasítás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom