Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-10 / 2. szám

T3 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. ÍJ ket megszülték s a saját lelkükben élő vallásos érzésekre, ösztönökre, követelményekre : azért idegenkedik tőlük s azért veti el őket oly hamar hitetlenül, a mint a rendszernek egy vagy más tételét megtámadta a tudomány. Nem papi csalárdság találmányai a dogmák, hanem természetes szülöttei az emberben levő vallásos tehetéknek, hitkövetelménynek és e követelmények örökösek; csak a kifejezési forma változó. Korunk miudennek szeretvén alapját tudni, fel kell számára az alapokat a hit élet terén is kutatni s megmutatni neki ezeket kinek kinek a saját lelkében. Természetesen ez nagy vallástörténelmi, vallásbölcsészeti és lélektani tanulmányokat előfeltételez ; de ma már a tudomány támadó phalanxával szemben csak ugy állhatunk meg, ha magától a tudománytól veszünk fegyvert s tőle tanuljuk meg még e fegyver kiélesitését is és ekkor a csatát könnyen megnyerhetjük, mert a seregek Urának Istenének ereje mégis csak mi velünk van! Epen különösen magát a váltságtant illetőleg az előttünk levő kötetben a XXIII. beszéd idegen forrás után megpróbálja lélektani alapon ezt fejtegetni ; és ez is csak néhány halavány vonást rajzol, inkább csak rámutat arra, hogy tulajdonképen miként kellene ezt tárgyalni. (198— 199. lapok.) Á kiadó gondossága is sokkal inkább meglátszik ezen a köteten. Az irályból már hiányzanak ama, templomi kathedrához méltatlan kifejezések, melyek nyelvünk vaskorában ha talán erőteljesek voltak is, ma már bántókká váltak. Csak egy főbb sajtó hibát kellett volna még kijavitnia, a mi a logika érdekében történt volna ; t. i. a IV. beszéd első részében a »hálátlansága szó helyett igazságtalanságot kellett volna tenni. Ez van a felosztásban s erről is szól az I. rész. A beszédek egymásutánja is igen jól van rendezve s oly jól esik, midőn a mi Sionunk kiválóan szeretett és tisztelt papjának áldásával válhatunk meg a műtől ez alkonyodó év utolsó óráiban : >Az Úr őrizze meg a te kimeneteledet és bemeneteledet mostantól fogva mindörökké U Kenessey Béla. REGISEGFK. Adatok az 1646—7-iki országgyűlés történetéhez. (Folytatás.)*) Ad 3. Siquidem manifestum sit vineam Barátszőlő dictam tempore Serenissimi Principis Betlenii allodialem fuisse, Suamque Majestatem Sacratissimam Arcem Tokaj ita Celsitudini suae cum omnibus vineis allodialibus contulisse, sicuti idem Princeps possedisset, in reservatione Juris sui Celsitudo sua nihil contra Diplomata et benignam Majestatis Suae collationem fecisse. Interveniente etiam eo, quod certo confideret Celsissimus Princeps Majestatem Suam Sacratissimam Statuta Regni Sui in hoc Termino Diaetali clementer effectuaturum quibus cave retur, ne dicti Patres in Regno hungariae bona stabilia possidere valeant, eoque etiam Jure praesensa donatione ipsis non suffragante ad caput bonorum pertinentiarum quoque earundem regressum alios etiam fieri debere. Ad 4-tum Qantum ad Decimas Cistibiscanas; earum remissio hactenus etiam intermissa non fuisset, sed inchoato jam super eo Tractata cum Reverendissimo Domino Épiscopo Agriensi optatus ejusdem finis in dies expectabatur. Jam autem, ut sine ulteriori mora cum eodem conveniatur, hocque negotium effectuetur Celsissimus *) Lásd mult évi 51. számot. SI-SF, M-M Szerk. Princeps Dominis nuntiis suis in diaeta praesentibus serio in mandatis dedit. Ad 5-tum. Siquidem Stephanus Dévény omne Jus suum ad Arcem et bona Fűzeriensem habitum medio certae compositionis post novissimam pacificationem initae, in Celsitudinem Suam transtulerit, deposita et persoluta Suae Celsitudini inscriptionis summa per Dominum Comitem Franciscum Nadasdi parata érit celsitudo Sua eadem bona Füzeriana dicto Domino Comiti restituere. Ad 6 7. et 8. Cum horum negotiorum executio ad felicem successum et finetn praesentium Comitiorum jam per Suam quoque Majestatem dilata sit, neque Celsitudo sua ea ulterius differenda esse intendit, quam omnia tam ex parte Regnicolarum quam Celsitudinis Suae juxta Diplomata effectuata fuerint. Ad 9-num. Non potest etiam meminisse Celsitudo Sua quicquam de restituendis Reversalibus in 7. Comitatibus degentium cum Sua Majestate conclusum fuisse, imo quod etiam ab obligatione fidelitatis non alii quam extra 7. Comitatus degentes absolvi possent, constare ex praemissa, pacificatione novosque jam Tractatus et quaestiones immiscere Diplomatibus praejudiciosum fore. Ad 10-mum. Quantum ad Archívum Camerae Cassoviensis, nullám in eo difficultatem interponit Celsitudo sua, sed cum hoc negotium jam Domino Paulo Szemere ex offitio peragendum commissum sit, isque in Generáli Diaeta publici boni majorisque momenti negotiorum Causa adesse debeat, ut hujus negotii executio interim suspendatur, Celsitudo sua non immerito desiderat. Medio vero tempore si quae ex eodem Archivo pro exigentia mandatorum suae Majestatis secundum modum tempore Principis Betlenii observatum extradanda comittantur, ut ea sine omni renitentia expediantur officialibus ejusdem Camerae jam serio commissum esset. Ad 11-mum. Tormenta universa locorum in Diplomatibus specificatorum jam restituta esse intellexerat Celsitudo sua et ut inter omnia sua Tormenta requirantur, si quae talia adhuc restare comprobarentur, admi^sura erit, Tormenta vero arcium Bodokő, Palocza et Stropko, cum non fuerint inserta diplomatibus, virtute etiam Armistiae eorum restitutio urgeri non posset; Qantum vero ad Tormenta Regeciensia sperabat Celsitudo sua haeredes quondam Domini Comitis Palatini iam restitutis bene contentos fieri posse cum potior pars in Diplomatibus quoque reservata per Ducem quondam Palatinum ibidem reperta esse asseratur, ut tamen et hoc negotium acta comprobatione diversae praetensionis per praenotatos nuntios Celsitudinis Suae juxta Diplomatum continentias vei alia satisfactionis média accommodetur, sua Celsitudo eisdem serio committet. Ad 12. De restitutione Alladiaturae Mislensis quemadmodum per Dnum Paulum Szemere conventum est ut etiam effectuetur Celsitudo sua demandatura est. Ad 13 Ita pro certo informata Celsitudo sua, quod bona praetensa Darócziana non in Comitatu Szathmariensi, sed in partibus Hungariae Transsylvaniae annexis habeantur jure itaque suo in diplomatibus quoque reservato per defectum Magnifici quondam Sigismundi Prépostvári Fiscum Transsylvaniensem in apprehensione eorum uti potuisse. Quantum vero ad D. Stephanum Telegdi cum is etiam ratione bonorum praemanibus ejus existentium Testamentum dicti quondam Fratris sui Magnifici Sigismundi Prépostvári praetendat, cujus legatione, bona eadem apprehendisset, neque diplomatum conditiones tam stricte intelligendas fuitte, ut si qui ex legitima succecsione tempore etiam disturbiorum in se legitime