Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

574 reményt sem nyújtanak. A közalap-törvény intentiója ellen ugyan nincs sehol kifogás: de a hozzájárulás ke­zelés és végrehajtás tekintetében felállított hibás elvek és szabályok ellen igen sűrű panaszok és kifogások emel­tettek, melyek miatt az egész iigy sok helyt kezd gyűlö­letessé válni a hívek előtt. A konventi 1885. novemberi jegyzőkönyvben levő szabály-javaslatokra lényegesebb megjegyzéseink a kö­vetkezők. A tüzkárbiztositó intézet felállítása helyeseltetik. A 3. § (mely a biztosítási díjakról szól) kivételével. E dí­jakra vonatkozólag kimondat ik, hogy oly intézethez, mely a tömeges biztosítási díjaknál bármely födélnemre magasabbakat szabna, nem járulhatunk. Az esperes he­lyett, mint a ki már eddig is túl van halmozva dolog­gal, a tűzkárbiztositási teendőket más egyházmegyei meg­bizott végezze. A lelkészi és tanári nyűg- és özvegy-árva intézetekre nézve : minthogy az egyházi törvény a köz­alap jövedelmében való részesítés tekintetében tanárokról egy igével sem szól: ez intézetek csupán lelkészek és ezek özvegyei és árvái számára alapitandók. E célra azonban nincs szükség két intézetre. Minthogy pedig az afféle intézeteknél fődolog épen a részletes és pontos díj­szabályzat: mig ez velünk nem közöltetik, a tárgy felől tüzetesen nyilatkozni idő előtti. Egyébiránt előre is ki­nyilatkoztatjuk, hogy oly intézetet kívánunk, melynél a nyűg- s illetve a gyámdíjak a tagsági évekkel arányba hozassanak s azok tisztességes mennyisége legalább mi­nimális összegben alapszabályilag biztosíttassák : mert igazságtalan mérvű, csekély és bizonytalan összegű nyug­vagy gyámdíj reményében senki sem kötelezhető sem az évi díjak fizetésére, sem a hivatalról való lemondásra. Saját virágzó állapotban levő özvegy-árva pénztári inté­zetünket, melynek vagyona 40,000 írt körül van, s évi 300 frt gyámdíjat fizethet a tagok után, nem olvaszthat­juk bele az országos intézetbe, már csak azért sem, mert annak alapjai egyenesen egyházmegyénkre vannak kötve. A népes gyűlés Szabó János esperes és grót Ráday Gedeon egyházmegyei gondnok elnökletök alatt tartatott. Az egyház és az egyes vendégszerető családok előzéke­nyen megtettek mindent a gyűlési vendégek szívesen látására. Egyébként rendtartásunk olyan, hogy a gyűlés kitartása a helybeli egyházra nézve költségbe nem kerül. R. L. KÜLÖNFÉLÉK. * Kinevezes. Örömmel értesültünk, hogy O felsége, a kolozsvári tudomány-egyetemen megüresedett klaszikai lilologiai tanszékre nyilvános rendes tanárrá, a rendszere­sített illetményekkel dr. TIegedüs István, egyetemi magán­tanárt és református főiskolai igazgatót nevezte ki. * Révész Bálint üdvözöltetése. A beregi reform, egyházmegye f. évi márciusi közgyűlésében Révész Bálint tiszántúli ev. reform, püspök ur 70-ik évfordulója alkal­mával ismételve mélyen érzett ragaszkodásának és jó kivánatainak, mint hivatalos testület kifejezést kívánván adni, a következő jegyzőkönyi határozatot hozta : Espe­resi jelentés emlékezetbe hozza azon folyó 1886. évi januárius hó 16-án végbement ünnepélyes eseményt, a midőn is szeretve tisztelt főpásztorunk Révész Bálint püspök ur születése 70-ik évfordulóján az ország minden részéből oly sok tisztelője által üdvözöltetett s ily üdvöz­let a mi egyházmegyénkből is irasban többek részéről küldetett; felhívja azonban közgyűlésünket, hogy ez alka­lommal is érzelmeinek s jó kivánatainak kifejezést adni készségeskedjék. A beregi egyházmegye, valamint annak mostan ülésező közgyűlése a legőszintébb örömmel és a legnagyobb készséggel használ fel minden alkalmat arra, hogy igaz lélekből s tiszta szívből szeretett és egész a hódoló odaadásig tisztelt főpásztorhoz való ragaszkodá­sáról tanúbizonyságot tegyen. Ugyanazért most is — bár utólagosan — de annál mélyebben érzett tiszteletteljes üdvözletének s szíves jó kivánatainak adván kifejezést, ugyanakkor biztosítja a sok oldalról kitüntetett s közbe­csülésben megőszült fopásztort, hogy az 1884. évben megejtett püspöki körútjának alkalmával minden egyes tagjának kebelében mélyen bevésett — kedves megjele­nésének s áldásos működésének — emlékét sem idő, sem körülmények alakulása, onnan, nemcsak hogy ki nem törli, de háttérbe sem szorítja. Egyszersmind buzgó imádságban kéri a világ hatalmas urát, a felséges Istent, hogy az ő pásztorainak pásztorát magasztos hivatása tovább folytathatására mindaddig lelki és testi erőben tartsa meg, mig nem ő maga prófétai ihlettől áthatottan nagy lelki nyugodalommal veendí ajkaira az irás ama szavait: »Elég immár Uram az én életem! Mostan Uram bocsássad el a te szolgádat békességgel.® — Sütő Kálmán. * Alapítvány. Ihász Lajos lőrintei és hathalmí nagy­birtokos, a dunántúli ágostai evangelikus egyházkerület püspöke, mint főrendiházi tag számára, a főrendiházban való megjelenésekkel járó költségek fedezetére 600 frt, a dunántúli ágostai evangelikus egyházkerület lelkészi és tanítói gyámoldája számára 400 frt, a veszprémi ágos­tai evangelikus egyházmegye lelkészi gyámoldája részére, az édes atyja néhai Ihász Imre ur által már korábban felajánlott 100 frttal együtt 400 frt, az országos protes­táns árvaház részére 500 frt, a magyarországi »Luther társaság® részére IOO frt, és igy összesen 2000 frtnyi örökös alapítványt tett, mely összegek az adományozó ur halála után lesznek ugyan lefizetve, de addig ís, az adomá­nyozó ur az alapítványi összegek után 6°/0 kamatot fizet. Az alapitványlevelek már kiállitattak, s a veszprémi ág; ev. egyházmegye által Pápán, f. évi május 17-én tartandó gyűlésből fognak illetékes helyeikre eljuttatni. Ihász Lajos ur az erdélyi közművelődési egylet részére is tett már 500 frtos alapítványt. * Beküldetett. Felső-Baranyában Gyííd község ér­demes elöljárósága, a mult húsvéti ünnepek alkalmával, azon óhajtását fejezé ki az egyháztanács előtt, egyeznék bele, miszerint a püspök elfogadási intézkedéseket ő te­hesse meg, az örömünnepély megtartásáról s egyszers­mind a költségekről is ő gondoskodhassék ; az egyház­nak csupán az estebéd kiállítására legyen gondja. — Ugyan ekkor Kálmán Farkas lelkésznek — ha tovább is közöttük marad — évenkint 200 frt díjpótlékot ajánlt fel! Nem halt ki még a hűség és kegyelet népünkből! * A tolnai ref. egyházmegye évi rendes gyűlését ápril 28 és 29. napjain Kölesden tartotta meg. Legfonto­sabb tárgya a konvent által véleményadásra leküldött három tervezet volt, melyek közül a tűzkárbiztositásra vonatkozó nagyobb vita nélkül és változatlanul, a nyug­díjazást szabályozó a nyugdíj-eljárás részleteinek vitatását annak idejére fenntartásával de különben szintén válto­zatlanul a gyámintézeteket érdeklő harmadik tervezet pedig azon lényeges változtatással fogadtatott el, hogy az egyházmegyék gyámpénztáraikat jövőben is meg- és fenn tartják, lelkészeiknek s ezek hátrahagyottjaiknak oly calamitás esetén segélyezésére, melyben az országos gyámíntézet támogatása igénybe nem vehető. A famózus duna-sz-györgyi adóügyben vizsgálóbizottság küldetett ki, még pedig széles hatáskörrel, mert az ott évek óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom