Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

476 észre egyházi fegyelmünk lazaságát; az összeköttetés, sógor-komaság, barátság, rokonság stb. révén ügyesen elsimított casusokat; igenis jól látja, észleli, sőt meg is jegyzi magának, s bizalma, szeretete és vonzalma mérőserpenyőjén, az illetőkkel szemben megannj i ellensúly gyanánt fogja alkalmazni ott, a hol teheti. Ne szaporítsuk ok nélkül az ellensúly tömegét, mert félő, hogy a mérleg nagyot talál billeni és nem a mi javunkra. Ha a só megi'.etlenül, mivel sózatik meg? Azért mindenek felett: fiat iustitia, ne pereat .... ecclena ! Hogy pedig valaki azt ne mondja, hogy ime, én is csak a köpeny alatt, névtelenül, magamban dohogok: ezennel tisztelettel maradok B-Gyulán, 1886. március 30-án Homolya István. KÜLÖNFÉLÉK. * A gömöri evangelikus egyházmegye főespereséül és felügyelőjéül a mult évben elhalt Bartholomaeidesz László és Szontágh Bertalan helyébe Terray Gyula süvelei lelkész és Szentiványi Árpád urak választattak meg. A népes és tekintélyes egyházmegye uj kormányzóinak sok örömet kívánunk munkálkodására Isten áldását kérjük. * Lelkészválasztás. A nagy-kürtösi (Nógrádmegye) evangelikus egyházba rendes lelkészül a mult hó 28-án Kovács Kálmán szirki segédlelkész választatott meg. * Búcsúbeszéd. Horváth Sándor a budapesti evangelikus egyház közelebb megválasztott lelkésze ma tartja volt hívei előtt búcsúbeszédét, a jövő héten pedig elfoglalandja uj állomását. * Az evangélikusok küldöttsége a királynál. O Felsége folyó hó 7-dikén fogadta a lajtántúli mindkét evangelikus egyház, hódoló Küldöttségét, mely a protestáns pátens kibocsátásának 25-dik évfordulója alkalmából ő Felségének köszönetet mondott és átnyújtotta az evangelikus egyház köszönő feliratát. Ő Felsége a hozzá intézet üdvözlő beszédre azt válaszolta, hogy örömmel fogadja az evangelikus egyház törvényes képviselőitől a rendithetlen hűség és ragaszkodás kifejezését s különös megelégedésére szolgál, hogy ezen alkalommal elismerőleg emlékezhetik meg azon mindenkor tanúsított loyális és tapintatos magatartásról, mely által mindkét evangelikus egyház hivei teljesen méltónak mutatták magukat a nekik törvényesen biztosított jogegyenlőség- és szabadsághoz. Majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: »Biztosítsák tehát hitsorsosaikat állandó kegyelmem és gondoskodásomról.« Ezután ő Felsége a kü'döttség egyes tagjait megszólításokkal tisztelte meg. A kihallgatás után a küldöttség Taafife gróf miniszterelnökhöz és Gautsch vallásügyi miniszterhez ment tisztelegni. Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter a tankerületi főigazgatókat ez évben is meghívta értekezletre, melyen a középiskolai rendtartás és az iskolai orvosok intézménye fog adminisztrácionális szempontból tárgyalás j alá vétetni. Az értekezlet e hó 17-től 20-ig fog megtartatni a közoktatásügyi minisztériumban. ' A ref. középiskolák állami segélyezése ügyében Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál f. hó 10-ikén délután 5 órára értekezletre hívta össze a püspököket és a főgondnokokat. Az értekezletben a pénzügyminiszter is jelen volt. A püspökök valamint főgondnokok, mielőtt a miniszterrel érdemleges tárgyalásba bo csátkoztak volna, értekezletet tartottak, melynek tárgyát az előzetes kérdések megvitatása képezte. F. hó 9-ikén a képviselőház ülése alatt a dunántúli reform, püspökség joghatósága alatt levő két közéipskola, u. m. a pápai és csurgói iskolák küldöttsége tisztelgett Tisza Kálmán miniszterelnöknél és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi mini-zternél, az iránt kérve, hogy a főisko'ák segélyezési ügyét jóakarólag támogassak. A küldöttségnek, melyet Papp Gábor dunántuli református püspök vezetett, tagjai a következők voltak: a pápai főiskola részéről László József főgondnok, Antal Gábor jogakadémiai tanár, Szilágyi István és Németh István tanárok; a csurgói főgimnázium részéről Körmendy Sándor esperes, dr. Barla Sándor, Matolcsy József pénztárnok, Verbay István csurgói ref. lelkész és Vida Károly főgymn. igazgató. A miniszterek szívesen fogadták a küldöttséget és megígérték, hogy figyelemre méltatják a segélyezés ügyét. * A b, Baldácsy-féle alapítványt kezelő igazgatóság elnöke b. Kemény Gábor a mai napon (ápril 11.) közgyűlésre hivta össze Budapestre az egyházkerületek meghatalmazottjait. * A dunántúli egyházkerület ref. pápai főgymnasiumában, az érettségi vizsgák e folyó iskolai évben a következő rendben tartatnak : május hó 18—22. napján írásbeli, junius 16—19 napján szóbeli érettségi vizsgák leendenek. * Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 9-én Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt rövid értekezletet tartott, melyen Trefort miniszter előadá ama válasz tartalmát, melyet Zsilinsky Mihálynak a reversális követelés kérdésében tett interpellációra adni szándékozik. Válaszában a miniszter ki fogja jelenteni, hogy emez egyezségek tekintettel az 1868. 53. törvénycikk határozmányaira semmisek. A miniszter azonban nincs ama helyzetben, hogy tovább menjen és repressáliákat alkalmazhasson. De ha ily esetek gyakran fordulnának elő, ugy hogy ez által a felekezetek nyugalma veszélynek tétetnék ki, a törvényhozás kénytelen lesz a reversálisokat formálisan betiltani és az ellene vétőket meg fogja büntetni és az ellenszegülők megbüntetéséről gondoskodni. * Irodalmi hir. Katholikus főpapi körökben, mint a politikai lapok irják, élénk megbeszélés tárgyát képezi egy nagyobb szabású irodalmi revue megindítása, melyhez az első pénzalapot két nagy tekintélyű főúr ajánlotta föl. A havi folyóirat fel fogja ölelni az összes tudományokat s nagy súlyt fektet a szépirodalmi közleményekre, valamint a kritikai és széptani fejtegetésekre. Iránya nemzeti konzervatív, szelleme katholikus lesz s határozott állást íog'al a vallástalansággal és materializmussal szemben. * A latinnyelv kérdése. Ez alatt a cím a'att jelent meg Frary-nak, az ismeretes francia tudósnak közelebb egy Európaszerte nagy figyelmet ébresztő dolgozata. Figyelmet ébresztett ez a külföld tudományos irodalmát is élénk figyelemmel kísérő közoktatási miniszterünknél Trefortnál is, s a mult napokban ez ügyben dr. Ferenczy Józsefhez, az orsz. közoktatási tanács titkárához, ki a fenntemlített munkát magyarra szándékozik fordítani, a következő sorokat intézte : Tisztelt titkár ur! Oly időben, midőn a középiskolák tanításáról Európaszerte panaszok hangoztattak, s azok fokozatosan nálunk is ismételtettek — magam is gondolkoztam, másokkal is tanakodtam ezen bajok orvoslására szolgáló módokról és eszközökről. A »Revue des Deux mondes« utján figyelmessé lettem Frary »La question du latin« című munkájára. Nem merném a szerző minden egyes állítását aláírni, vagy azok nyomán középiskoláinkat rögtön ujjá szervezni; a munkát annak dacára oly alaposnak, oly