Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-04 / 14. szám

4-77 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 478 resztyén vallás ugyanazon circulus vitiosusban mozog, a melyben a többi vallások. A vallásos kívánság megalkotja magának az eszményvilágot a mennyei túlvilágban, azután pedig leszállítja ide annak imaginalis eszményi alakjait, hogy igy kézzelfoghatóvá tegye ama más világ valóságát. »A vallás alapítók előbb istenittetnek; azután ugyanaz a hit, mely őket a mennybe vitte, lehozza ismét a földre, hogy legyenek minden kétséget kizáró hiteles tudósítói amaz ismeretlen világnak, melyen hivő vágyunk csügg.« * * * Ezekben kívántam a külföldi theologus világban legújabban oly nagy feltűnést keltett munka legsarkalatosabb gondolatait ismertetni. A kik némileg is ismerik a bölcsészet történelmét, azok egyszerre azt mondhatják, hogy hiszen e mű is csak azt igazolja, miszerint »nincs semmi új a nap alatt*. Ilyenforma gondolatok, ha nem is a darvinismus alaptételéből, a létérti küzdelem gondolatából levezetve, már gyakran nyilváníttattak. Elég legyen csak például hivatkoznom Xenophanesre, ki annyira pusztán az ember alkotásának tartja a vallást, hogy egész gúnynyal mondja: »Ha, mint nekünk, az ökröknek is volnának kezeik és ujjaik, az ökrök ökör, az oroszlánok oroszlán, a lovak ló alakjaban képeznék istenüket; oly alakú testtel ruháznák fel, minő a maguké, olyanoknak csinálnák milyenek ők maguk.« Vagy utalhatok a byzanti philosophokra a régebbiek s a Feuerbach és követői nézeteire az ujabbak közül. Különben a methodusban és a különböző vallásalakok jelenségeinek megítélésében szintén voltak előfutárai, kik több alaposággal és a vallás valódi lényege iránt több érzékkel, kegyelettel vizsgálták azokat a dolgokat, a melyeket bizony csak »tükör és homály által láthatunk« itt, e földön ; de a melyekből még sokkal kevesebbet láthatunk, ha vizsgálódásainkból minden metaphisikai elemet kizárunk s pusztán csak az emberre szorítkozunk. A vallás fogalma ilyetén megállapításának methodusában megelőzte Bendert Kaftan Gyula bázeli theologiai tanár »Das Wesen der cliristlichen Reliyionc. című 1881-ben megjelent munkájával. De a mig Kaftan még ott is, a hol tévesztett uton járni látszik, kitűnik a bizonyítás nyugodtsága és élessége által : addig Bender a dolgok mélyére sehol le nem hat s a szorgalmas vizsgálódás gyümölcseit nem producálja; s a mig Kaftan gyönyörű fejtegetései a keresztyén vallás jelenségei felett még arra is, a ki minden tételét nem tudja is elfogadni, azt a benyomást teszik, hogy a szerzőnek az evangelium kincsei nagyon becsesek : addig Bender ugy tűnik fel, mint a »culturalis előhaladás« lelkesült prófétája, azé az előhaladásé, mely a socialis-eudaemonismusban s az »a ki bírja, az marja« féle elvben látja életeszményét. A culturalis előhaladás ezen az utján nem kívánom őt követni 1 Erre nem lehet az evangéliumot szent talizmánul elvinni 1 Kaftan, Bitschl, Herrmann (»Die Religion im Verháltniss zum Welterkennen und zur Sittlichkeit«), szintén elismerik ugyan az ember önfenntartási ösztönét, mint tényt és mint tényezőt a vallásos életben; de nem teszik azt a vallás organisáló alapelvévé, hanem ilyenül meghagyták a kijelentést; természetesen nem a mechanikus kijelentést 1 Ők is elismerték, hogy a vallás minden nyilatkozásának célja a boldogság megnyerhetése s igy általa az ember önfenntartási ösztönének kielégítése, megnyugtatása ; azonban egyikőjüknek sem jutott eszébe, hogy az emberi lényeg törvényét épen ez ösztönben keressék s hogy ez ilyen módon elégíttessék ki. Az ezen felépült vallás csak a megszorult ember illusiója lesz 1 Semmi több 1 Vékony szalmaszál a viharzó tengeren hánykódó sülyedőnek és nem révpartra segitő »hármas ércü« naszádja! S hogy ma annyian merülnek el a zajgó hullámok között kifáradva a létérti küzdelemben, annak legfőbb oka, mert ilyen Bender-féle próféták felületes tanainak szalmaszálához kapaszkodnak vagy talán még ahoz sem! Kenessey Béla. KÜLÖNFÉLÉK. * Közgyűlés meghirdetése. A dunamelléki ref. egyházkerület rendes közgyűlése, mely legtöbbször a Pünköst után következő szombaton szokott kezdődni, az idén a Pünkösti ünnepekre és a közép s felső tanintézetek vizsgálataira való tekintetből május 26 s következő napjaira hirdettetett meg. Az uj lelkészek felavatása május 30-ikán leend, a papi vizsgálatok pedig május 24. és 2 5-ik napjain tartatnak. Az első vizsgálat elé állók számara az ó szövetségi irásmagyarázatból Jób könyvének I—XIV. fejezetei, az uj szövetségiből a zsidókhoz írt levél jelöltetett ki. A második vizsgálatot teendők számára kitüzetett az egyházi beszéd textusául Eféz. IV., 15. 16 ; a katechisatio alapjául a XLV-ik űrnapja vagyis a 116—118 kérdések; homilía tárgyául Máté XX., 1 —16.; egyházjogi dolgozathoz maguk választanak tárgyat. A vizsgálati tantárgyak az eddigiek lesznek, csak hogy az első vizsgán a symbolica a dogmatikával összefoglaltan kérdeztetik, a szent történelem a biblica theologiával felcserélhető s a Theolog. Encyc'opaedia a tantárgyak közül elhagyatik * A tiszántúli ev. reform, egyházkerület közgyűlése — mint már emiitettük — f. évi május 3-án veendi kezdetét. Ezt megelőzőleg május i-én : másod lelkészképességi vizsga, május 2-án : bizottsági ülés fog tartatni. A másod lelkészképességi vizsgát tevők által készítendő egyházi beszédre alapigéül: 1. Timót IV: 16. verse, kátémagyarázatra: a Xll-ik űrnapja 31. és 32-ik kérdései tűzettek ki. A vizsgát tenni akarók főtiszt. Révész Bálint püspök urnái való jelentkezése s bizonyítványaik beterjesztése ápril 30-án d. u. 4 órakor lesz. — Ugyanekkor tanitóképességi vizsgák is tartatnak. És pedig az írásbeliek ápril 12-én, a szóbeliek a következő napokon. A vizsgázandók a képezdei igazgatóságnál okmányaik beterjesztése végett ápril 11 én jelentkezhetnek. * Adomány. Tek. Hegymegi Szendy Antal úr, a nagybányai ág. h. ev. egyház érdemes felügyelője, kinek jótékonyságáról lapunkban ez évben már egyszer megemlékeztünk, ujolag bizonyságát adta annak, hogy a nyáj, melynek vezetése ő reá bízatott, benne hű gondozóra is talált. F. hó 21-én ugyanis 200 frtot adományozott egyházának építkezési célokra. A kegyelemnek Etene erősítse nemes buzgalmát továbbra is s engedje, hogy a szép példa sok követőre találjon ! * Párhuzamos osztály. A vallás- és közoktatási mini-zter közelebb felhívta a törvény értelmében a budapesti reform, egyházat, hogy miután gymnasiuma I. s II. osztályában a növendékek száma évek óta fölözi a 60-at, gondoskodjék párhuzamos osztályok felállításáról. Az egyháztanács maga is érzi már ennek szükségét évek óta, tervbe is vette ilyenek fe^llitását, de a mostani helyiségben ez lehetetlen. Ezért folyamodott a fővároshoz, gymnasiumi alkalmas telekért s némi segélyért, és mihelyt ezt — mint reménylhető — megnyerendi, azonnal hozzá kezd egy oly épület emeléséhez, melyben 4 párhuzamos osztály számára leend hely.