Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-04 / 14. szám
471 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 472 még olvasni is kénytelenek : ekkor meg egészen megfagy a vérök, és mormogva kotródnak tovább azon ház- és családtól, a melynek asztalán a biblia mellett ilyen nyomtatványt is találnak. Azért a nazarénusok iránt való türelem épen nem abból áll, hogy tűrjük behunyt szemmel, siket füllel és néma szájjal híveinknek elfogdosását. Hiszen épen azt óhajtják ők, hogy ne szúrjon szemet az állam és egyház szétmállasztására irányzott communisticus törekvésök. Hanem abban áll, hogy ne ők, hanem mi emeljük fel ellenök a vezérzászlót! Gondoskodnunk kel! azért egyfelől, hogy kárhoztatásunk többször sújtsa őket a szószékről; és mivel épen a bibliával akarják verni a bibliai egyházat, mi is a biblia-magyarázat jól értelmezett erejével verjük vissza támadásaikat, melyek ő nálok a vak hit által bálványozott bibliájok betűrágásából intéztetnek ellenünk. Mutassuk ki idő- és alkalomszerűig híveink előtt a nazarénus tévtanoknak hamis, és veszélyes és sok tekintetben nevetséges és tébolyodott voltát. Prédikáljuk a háztetőkről is a hitbeli állhatatosságot, a fősúlyt arra fektetvén, hogy híveink közül se tudatlanságból, se könnyelműségből vagy elégedetlenségből senki ne szaporítsa számukat. Mert a ki már egyszer nazarénus lett butaságból, az a lelki tébolyda előcsarnokába jutott, és legtöbb esetben betegségéből nem tud kiépülni. A ki pedig hamis lelkűségből és ravasz számításból csapott át, azt meg az önhaszonlesés nem engedi visszatérni. Különösen ajánlandó, hogy a lelkész a confirmatioi oktatás alkalmával erős akarattal és minden képességgel hasson oda, hogy a növendékek tanulják meg alaposan ismerni vallásukat és a hitükhöz való állhatatos meleg ragaszkodást. Az okos és lelkiismeretes oktatásnak itt oly nagy ereje van, hogy az elhintett magvak a legfogékonyabb keblekre találnak, és a hallott s megtanult igazságok a későbbi időben is diadalmaskodnak legtöbb esetben a szédelgés és csábitások ellenében. Másfelől pedig tőlünk telhetőleg hassunk oda, hogy a miket e tekintetben mondunk és tanítunk, necsak hallhatók, hanem olvashatók is legyenek, híveink asztaláról ne hiányozzanak. Mert verba volánt scripta manent. A nazarénusok tanai, hasznos könyvek olvasása, eskü, hadkötelezettség, fegyverviselés, adófizetés, keresztség, úrvacsora, házasság, pap, templom, ünnepek megszentelése stb. ellen népünknél legnagyobb részt ismeretesek, valamint azon argumentumok is, a melyeket a biblia félremagyarázásából idézni szoktak. Hanem az a baj, hogy a replikák, cáfolatok és védekezéseknél nem elég erősek híveink a nazarénusok által könyv nélkül betanult bibliai locusok ellenében. Mert a kik hallották a lelkésztől e tekintetben az igazságokat, fűszerezve a jól értelmezett irásmagyarázaton alapuló bibliai idézetekkel, részint elfeledték, részint nem tudják idézni. De hányan vannak, a kik ilyen alkalmakkor nem voltak, nem lehettek templomban, ezek meg annyit sem tudnak, mint azok. Mindezek folytán előáll a hitbeli ingadozás, és a futkározó hamis atyafiak előnye és győzelme. De ha a szószéken is elmondottak felvilágosító népies füzetekben több példányban olvashatókká lesznek : hiveink ezeket elolvassák, megtanulják és alkalmazzák a nazarénusi lelki kevélység szarvának letörésére, és a mi fő, saját lelki nyugalmok megtartására nézve. Ilyen irányú füzettel a hitbeli megerősítés után a confirmált növendékeket ís meg kell ajándékozni, azon helyeken t. i. a hol nazarénusok léteznek. Kedves emlék lesz ez ő nékiek, megőrzik, megbecsülik örömest, ismét meg ismét megolvasnák nemcsak ők, hanem szüleik, rokonaik és szomszédaik is, és mindezek által az épülés és javulás észlelhető leend. Tisztán ilyen szempontok lebegtek már előttem ís, a midőn a nazarénusok ellen predikálgattam, nem csak, hanem tévelygéseik ismertetéséről elmondott 5 egyházi beszédben különféle kutforrások nyomán irt füzetkémet a derék Garzó Gyula gyomai lelkész úrral közölvén, az ő helyeslése nyilvánítása által is buzdittatva, számos híveim és ismerőim kívánatára sajtó alá bocsátottam, és néhány száz példányban kiadva az »Előszóban« kifejtett indokok, ugy lelkészi, mint magánhasználatra az egyháztagok által megszerezhetővé tettem, és részint egészen ingyen, részint csakis a belefektetett nyomdai költség megtérítése tekintetében csekély árért (40 kr) az érdekeltek között s általában azoknak, kik birni óhajtják, valószínűleg még ebben a hónapban szétfogom oszthatni, és kiildhetni. Végül nem mulaszthatom el, hogy kifejezést ne adjak azon közös óhajnak, miszerint az államnak többet lehetne és kellene tenni, ugy a nazarénismus, mint a vadházasság terjedése ellen, mert az ezekből folyó szédelgés és erkölcstelenség, nemcsak egyház-, hanem nagy mértékben államellenes is, és végeredményében ez utóbbin fogja magát iszonyúan megbosszulni. De hát tehetünk-e róla, ha mi nagyon is s^űk hatáskörrel felruházott gyenge fegyverzetű lelkipásztorok a mai önző materialisticus világban hiába emeljük fel sok tekintetben szavunkat, hogy: videant consules ne quid respublica detrimenti capiat. Hanem azért meg kell tennünk a magunkét, a vallásos közöny ne lankaszszon el bennünket, és nem oldoz fel erkölcsi kötelességeink teljesítése alól, abban a vészteljes Jeruzsálemben, a hol a munkának terhét hordozzuk, mint Krisztusnak jó vitézei. Előbb utóbb a kövek fognak kiáltani. Kopács, 1886. március 10. Túri Lajos. ISKOLAÜGY. Kiss József hajdumegyei és Debrecen városi kir. tanfelügyelőtől közelebb két, ügyesen összeállított s a népiskolai oktatásügy minden ágára nézve tiszta képet nyújtó füzetke jelent meg, melyek egyikében a Debrecen szab. kir. városban levő népoktatási tan és nevelőintézetek, ipar és kereskedelmi szakiskolák és humanitárius intézetek i884 /5 -ik iskolai évi anyagi és szellemi állapotáról szóló tanfelügyelői jelentés foglaltatik; másiká-I ban pedig jelentést tesz a Hajdú vármegye i884 /5 -dik iskolai évi népoktatás állapotárol. Nagy érdekkel olvastuk at az említett füzeteket, s bizonyára olvasóink között is nem kevesen vannak, kik élénken érdeklődnek az iránt, hogy a kálvinisták Rómájában a közművelődés érdeké-ből az ujabb időkben mi minden történik, hogy a collegiumon kiviil mi mindenféle tan- nevelő- s humanitárius intézet van Debrecenben. Ide igtatjuk a következő statistikai adatokat: 1. Elemi iskolák. Debrecen sz. kir. városban a mult .1-8&1 /3 . iskolai évben az egyes osztályok mellé a reformátusok által külön helyiségben felállított parallel osztályokkal és magántanintézetekkel együtt elemi iskola volt összesen 29, melyekben 65 tanerő működött, kik közül a) rendes volt 52, segéd 13, b) képesített 60, nem képesített 5. Az Elemi iskolák közül, a) helv. hitvallású 20, melyből fiúiskola 7, leányiskola 13, b) róm. kath. fiúiskola 1, leányiskola I, ^izraelita talmudthóra 1, d) községi (Ohat pusztán városi tanyai) iskola 2, e) ref. egyh. leánynevelő 27*
