Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-03-07 / 10. szám
309 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 310 ányzanak az eszközök, a melyekkel az emberiség őstörténelme kikutatható és felderíthető volna s nem is tartozik különösebben a theologia körébe az emberiség előállásának és legkorábbi fejlődésének tisztán tudományos kérdése. Ha az új testamentumot vizsgáljuk, a mely mégis a keresztyénség megítélésénél legelső sorban kell hogy tekintetbe jöjjön, abban sehol sem találunk még csak egyetlen tételt sem az ember előállására és származására vonatkozólag, sehol semmi kisérlet nemünk őstörténetének felderítésére. A keresztyén vallásnak főkérdése nem leszármazásunk, hanem rendeltetésünk, hivatásunk körül forog. A keresztyén kijelentés azt tárja elénk, hogy rendeltetésünk az erkölcsi tökély és az igazi boldogság. A megváltás evangelíuma a Krisztus életében és az ő tanaiban ahhoz adja kezünkbe az igazi üdveszközöket, hogy megvalósíthassuk istenképiségünkből folyó hivatásunkat. Az új testamentum tekintete annyira nemünknek eszményi céljára van irányozva, hogy a kezdetére vonatkozó kérdés általa alig is érintetik. A hol pedig e kérdést érinti is, ott az új testamenlum annak a hitének ad kifejezést, hogy az embernek erkö'csi tökéletességre kell fogékonynak lenni, hogy ő, a mennyiben emberi méltóságát csak ebben keresheti, egyedül ezért az eszményi, erkölcsi feladatért van itt, Isten által ezért teremtetett. Igen, az új testamentum ez eszményi életcélnak mindenek felett álló értékéről annyira meg van győződve, hogy ama hitét fejezi ki, miszerint az egész világ csak istenországáért létezik, vagy a mi ugyanazt jelenti, hogy az egész világ csak a Krisztusért teremtetett. De e mellett egyetlen pillantást sem vet a világ előállásának módjára, tisztán gyakorlati szempontból csak az érdekli, a mi a világból az embernek eme felséges rendeltetésével viszonyban van. Az ember legfőbb életcéljának szempontjából itéli meg azt az egész világot, a melyben ez eszményt meg kell valósitanunk. Mi nem tudunk a világ előállásáról semmit, csak hitünk mondja, hogy ez az Isten igéje által létezik. Azonban mégis nem a teremtésben vetett hit a keresztyén világnézletnek első és főtétele, hanem az embernek egy Istenországán csüggő reménye, tehát az embernek a maga nagy rendeltetésében vetett hite, az a meggyőződése, hogy az isteni erkölcsi parancsok betöltése által megtalálja a maga legsajátosabb élettökélyét. Sőt a világteremtésében vetett hite is csak szükségképeni következménye az ember erkölcsi életcéljában vetett eme hitének; de semmi szín alatt nem alapja ennek. Hogy ez az eszményi hajlam és képzet miként született meg az emberben, vájjon ős-eredetű-e vagy öröklött-e? arra nézve az új testamentumban semmi feleletet nem kapunk. És még kevésbbé arra nézve, hogy Isten vájjon miként teremtette az embert ; vájjon egyszerre készen állitotta-e be mint gondolkodó, eszes, erkölcsi lényt, vagy pedig bölcsességének talán ugy tetszett, hogy az embert lassú fejlődési meneten át engedje az alsóbb létfokról a felsőbbre emelkedni? Röviden: az új testamentum pusztán ahhoz a megdönthetetlen tényhez ragaszkodik, hogy az ember értelmisége és erkölcsisége által minden egyébb teremtmények felett elsőbbséggel bír; azt azután, hogy e »teremtés koronája« miként jött létre, nem is kérdezi, nemünknek genealógiáját nem adja. (Folyt, köv.) Kenessey Béla. IRODALOM. Ráth Mór áldozatkész kiadónknál legújabban egy nagyszerű irodalmi vállalat indult meg: Shakspere illusztrált kiadása. »Shakspere jó fordítása a leggazdagabb szép-literaturának is felér legalább felével* mondá Vörösmarty 40 évvel ezelőtt. Azóta, a Kisfaludy-társaság gondozása alatt s legkitűnőbb műfordítóink hozzájárulásával, a magyar irodalom birtokába jutott a teljes Shaksperenek, oly jó fordításban, a milyen tőlünk csak telt, s a mely talán még ölvén évig is kifogja elégíteni irodalmunk és közönségünk igényeit. E teljes magyar Shakspere-kíadás tulajdonjogát, a fordítók igénye fenntartásával, Ráth Mór szerezte meg a Kisfaludy-társaságtól. O azonban nem érve be azzal, hogy a kész szöveget terjeszsze, most a legkitűnőbb angol illusztrált kiadás mintájára s annak eredeti képeivel, díszes király-negyedrét alakban, hasábosan, a szövegbe nyomott és külön lapokat képező illusztrációkkal bocsátja közre a teljes Shaksperet, hogy a legnagyobb költő halhatatlan alakjai ábrázolatokban is bevésődjenek emlékünkbe s a szöveg altal felköltött képzeletünknek a képirás is segítségére jöjjön. A Cassel-féle londoni kiadás képeivel a nagy mű mintegy száz füzetben jelen meg, a mi előre láthatólag hosszabb időt fog igénybe venni, de épen ez könnyíti a megszerzést is. Minden füzet 16 oldalt foglal magában, s egyremásra két nagyobb, egész oldalt elfoglaló és külön lapon levő s 2—3, szövegbe nyomott képet foglal magában. A szöveg a Kisfaludy-társaság kiadásabeli, de a fordítók által átnézve s a hol szükséges kiigazítva, a minek a megjelent első füzetben is már látjuk nyomát. E fordítás, melyben legnagyobb költőink is — Vörösmarty két, Petőfy egy, Arany János három darabbal — jelennek meg, azon kívül jelesb műfordítóink: Szász Károly, Lévay, Győry Vilmos, Arany László, Rákosy Jenő stb. hozzák meg Shakspere-kultuszuk áldozatát: a gyönyörű kiállítás s a remek képek által bizonyára csak nyer becsében, s a legszebb és legbecsesebb díszévé válik bármely asztalnak és könyvtárnak. A nagy vállalat hat kötetre lesz beosztva. A két első kötet a nagy tragédiákat (Othello, Lear, Hamlet stb.) s a következő kettő a színműveket és a vígjátékokat, az utolsó kettő az angol történeti drámákat foglalja magában. Az illusztrációk száma körülbelől 600. Minden egyes íüzet ára 40 kr. A kiadás becsét emelni fogja még a minden egyes darabhoz járuló bevezetés, s azt kisérő magyarázó jegyzetek, Csiky Gergely tollából Nem szakemberek számára való kritikai, nyelvészeti vagy aesthetikai tanulmányok, hanem a nagy olvasóközönségnek szánt népszerű fejtegetések, melyek arra valók, hogy a homályosabb helyek értelmét megkönnyítsék, a drámák külső történetét, keletkezésök, első kiadásuk idejét, valamint forrásaikat megismertessék. A most megjelent első füzet, az Othellóhoz irt bevezetést s a nagy tragédia két első felvonását foglalja magában s a legmagasb igényeknek minden tekintetben megfelel. Óhajtjuk, de reméljük i«, hogy a nemes becsvágytól indított kiadó, kinek, mint maga vallja, »e kiadás annyira szivén fekszik, ki arra évek óta készül, s kinek ez, Arany munkái mellett, legnagyobb ambitióját képezi* — anyagilag sem fogja megbánni, hogy e költséges kiadásba fogott; de óhajtjuk azt is, hogy az a szava ne teljesüljön, mely szerint e kiadás »valószínűleg zárköve is lesz tevékenységének* ; sőt inkább merítsen belőle új erőt még több e fajta vállalkozásra! 20*