Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-02-28 / 9. szám
280 lius a barátságról. Irta Cicero, ford. Némethy Géza. Ára 20 kr. — Berlichingeni Gottfried a Vaskezű. Irta Goethe, ford. Balla Mihály. Ára 50 kr. — Börtöneim. Irta Pellico Silvio, ford. Erdélyi Károly. Ára 50 kr. — Az olasz művészet bölcselete. Irta Taine, ford. Kádár Béla. Ára 20 kr. — Az hiresneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való história. Irta Ilosvai Selymes Péter, bevezette és jegyzetekkel kísérte Sziiády Áron. Ára 20 kr. — A pápák siremlékei. Irta Gregorovius, ford. Hegedűs István. Ara 30 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * A költők anyja. Szász Károly ref. püspök és Szász Róbert min. titkár nejeikkel s nővérükkel özv. Horváth Sámuelné Szász Júliával a fővárosból Kolozsvárra utaztak, hogy ott lakó testvéreikkel, Gyula kataszteri titkár, Domokos erdélyi ref. püspök és Béla egyetemi tanárral s ezek családjaival együtt üdvözölhessék édes anyjukat, az 1853-ban elhunyt Szász Károly özvegyét, a ki február 25-én tölti be élete 80-dik évét. A tiszteletreméltó agg matróna egészségben érte meg e magas életkort; egy leánya és öt fia, öt menye, huszonhat unokája, három unoka vő, egy unoka-meny, s négy dédunoka (magával együtt 46-án) alkotják szép családját, melyhez még nála pár évvel idősb nővére is csatlakozik — s deritik élete alkonyát. — Igy olvastuk ezt egyik napilapban ; mi még hozzáteszszük azon óhajtásunkat, hogy a »költők anyjának, vagy — a mi sokkal ritkább jelző — a püspökök anyjának engedje meg a jó Isten, hogy életének szelid és csendes alkonya még hosszan tartson, s a gyermekeiért élt, munkált, remegett édes anya a fáradsággal töltött napokért, az aggodalmak között átvirrasztott éjjelekért nyert ritka jutalmat még sokáig élvezhesse 1 * A téritvény ügyében tett interpellatió. A lapunk élén olvasható törvénytelenség, a reversális csikaras ügye legközelebb a képviselőházban is szóba jött. Nevezetesen a f. hó 23-iki ülésben Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő a következő interpellatiót intézte a vallás- és közoktatási miniszterhez : Teljesen hitelt érdemlő forrásból értesül, hogy Rozsnyón e hó 13-án az ottani helybeli róm. kath. plébános vegyes házasságkötés alkalmával egy protestáns férfiutói téritvényt vett arra nézve, hogy a házasságból születendő mindkét nemű gyermekeit a kath. vallásban fogja neveltetni.*) A téritvény szövege, mely a napilapokban is olvasható volt, oly kifejezéseket hac znál, melyek hazánk fennálló törvényeivel homlokegyenest ellenkezésben vannak, a mennyiben leplezetlenül azt fejezik ki, hogy a téritvény ^halálos vétek terhe alatt kötelező és eskü erejével bír, mely semmiféle tételes törvény által nem korlátoztathatik.« Ez a száraz tény. Ha nem lennének a téritvényekkel való visszaélésekről szóló és azok ellen határozottan nyilatkozó országos törvényeink; ha eme kérdésnek hazánk törvényhozásában nem lenne oly hosszú és szomorú históriája, bizonyára nem hozta volna ezt fel. De mivel jóformán mindenkinek élénk emlékezetében vannak még azon hosszas küzdelmek, mely a 30—40 es évek országgyűléseinek mind a két házában az e tárgyban kiadott püspöki rendeletek következtében folytak, tudja mindenki, hogy az elődöknek mily nagy munkájába kerii't, míg megtaláltak azt a szövegformát, mely az ország polgá*) Göndöcs Benedek nagy derültse'get idézve elő közbeszól : A szerencsétlen miért irta alá? rainak békéjét e tekintetben biztosította: azért az ily nehezen létrejött törvények megszegői ellen lehetetlen fel nem szólalni. A rozsnyói római katholikus plébánosnak eljárása csakis arra való, hogy az egyházában élő különféle hitfelekezetű polgárok békéjét és nyugodalmát megzavarja. Aít pedig senkinek sem lehet megengedni, hogy ezt büntetlenül cselekedhesse. Épen ezért kénytelen a szónok e tárgyban röviden felszólalni. Nem akar a dolog érdemébe bocsátkozni; nem tartozik e helyre annak vitatása, hogy miféle vallasos neveléstől függ egyes embernek és az államnak üdvössége; de azt az egyet mélyen érzi, hogy az ilyen kérdéseket a mai világban minden hitfelekezetű lelkészeknek kerülniük, kellene. Hiszen Deák Ferenc, a ki pedig jó katholikus volt, már 1840-ben azt mondotta, hogy e kérdés nem egy felekezetnek, nem is egy pártnak a kérdése, hanem az egész nemzeté, a melynek kötelessége, hogy figyelemmel legyen arra, a mi a törvények iránti tiszteletet, a polgárok békés nyugalmát, a népnek erkölcsiségét illeti. Ebből az elvből indultak ki 1848 előtt valláskülönbség nélkül a pártok ; sőt még a konzervatív párt egyik vezére gr. Dessewffy Aurél is határozottan nyilatkozott a törvényekkel való visszaélések ellen. Annál inkább kell ez elveket, most, 1848. után követnünk, mikor a vallási jogegyenlőség és a viszonosság törvénye életbe van léptetve. Állami törvények e tekintetben világosak és félreérthetetlenek. Meg kell követelnünk tehát az állam kormányától, hogy azokat valláskülönbség nélkül minden irányban végrehajtsa, hogy azok előtt mindenki tisztelettel hajoljon meg. Különösen pedig meglehet követelnünk, hogy a lelkészek, a kiknek legmagasztosabb feladatát épen az képezi, hogy a törvények iránti tisztelet és felebaráti keresztyén szeretetet ápolják és erősítsék a polgárok közt, és a kiknek sohasem volna szabad megfeledkezniük arról, hogy e hazában az ő szép fényes és magasztos állásukat, tekintélyűket, hivatásukat és annak erkölcsi hatását szintén az országos törvények biztosítják. A rozsnyói kath. plébános sem tehet ebben kivételt. Ha pedig bármi oknál fogva e törvények ellen vét, a kormánynak kötelessége őt a fennálló törvények korlátai közé szorítani. A törvény tisztelete olyan dolog, a mi felett legalább a törvényhozás termében diskussiónak helye nincs; mert az előtt mindenkinek feltétlenül meg kell hajolnia. Nem kiván visszaemlékezni a multak küzdelmeire sem ; azokra fátyolt vet. Egyszerűen csak interpellációjának előadására szorítkozik, a melynek tartalma a következő: Interpelláció a va'lás- s közoktatásügyi miniszter úrhoz. Tekintettel arri, hogy az úgynevezett vallási térfcvények kiállítását és követelését az állam törvényei határozottan tiltják, tekintettel arra, hogy az ily téritvények követelése által a va'lási jogegyenlőség és viszonosság megbontásával a vallásfelekezetek békéje és nyugalma megzavartatik és végre tekintettel arra, hogy a vallási béke fenntartása hazánk fej ődésének és haladásának egyik legelső feltételét és érdekét képezi. Kérdem a t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól: 1. Van-e tudomása arról, hogy a rozsnyói róm. kathol. plébános f. hó 13-án Ambrózi József és Nóvák Borbala nevű jegyesektől oly szövegű reverzálist vett, mely a fennálló törvényekkel szemben »semmiféle tételes törvény által nem korlátozhatónak — halálos vétek terhe alatt kötelezőnek és eskü erc-jével bírónak* mondatik.
