Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-11 / 41. szám
lett, egész biztosan reményijük, hogy a hivatalos önálló munkálkodásához minden oldalról fűzött feltevésnek és várakozásnak megfelelni édes és mulaszthatlan törekvése leend. * A szegszárdi ref. egyház temploma, mely roskatag állapotából részint közsegélylyel, részint s főként a szegszárdi hívek áldozatkészségéből a jelen évben alakíttatott ujjá, f. hó 31-én, vagy is a reformátió ünnepén fog nagy ünnepélyességgel felavattatni. Az ünnepélyre Szász Károly püspök urat is meghívta a szegszárdi egyháztanács, a ki — mint értesültünk — részt is veend ezen ugy vallási, mint nemzetiségi tekintetben fontos helyen tartandó ünnepélyben, ha csak körülményei engedik. * A nagy-becskereki ev. reform, egyház mult hete. A nagy-becskereki ref. egyház — Istennek legyen hála — napról-napra mind közelebb jut a megépüléshez. A mult hét ismét elősegítette ezt céljához való közeledésében s egyszersmind igaz örömmel tölté el lelkünket. A mult héten ugyanis három nevezetes jó történt egyházunkkal. Első, hogy Torontálvármegye törvényhatósága jóváhagyta N.-Becskerek városának azon határozatát, mely szerint ez nekünk templom helyül 400 • öl telket adományozott, azon hozzáadással — mi Tallián Béla alispán ur indítványára mondatott ki — hogy utasitassék a város, hogy az eddig ott tartatni szokott halpiac, miután az lármát és bűzt terjeszt s igy templom közelében nem tűrhető — az építendő templom környékéről más helyre tétessék, Második, hogy Torontálmegye törvényhatósága Hertelendy József főispán ur buzgó ajánlatára 40 méter hosszú, szépen kidolgozott vert vasrácsot ajándékozott templomunk s paplakunk körülkerítéséhez. S a harmadik. . . hogy a magas kincstár a várostól két mértföldre fekvő s nagyobbára terméketlen szikes 45 hold földünket elcserélte a város alatt fekvő kitűnő minőségű gyepföldért s a mult héten ezt birtokunkba is adta. Mely csere-iigyben köszönet illeti méltóságos Buzeczky Pál miniszteri tanácsos, Nagy György jószágigazgató s Vályi Nagy Pál titkár urakat, különösen pedig Szathmáry Kálmán kincstári ügyész s presbyter urat, ki elkezdője, mozgatója s bevégzője volt ez egyházunkra nézve oly nagyfontosságú csere-ügynek. — Szalay József, reform, lelkész. * A halálozás folytán néhány napi időközzel egymásután megüresedett földesi és szováti lelkészi állomásokra október 6-án délelőtt, illetve délután ment véghez a törvényszerű kijelölés H.-Szoboszlón. A földesi lelkészi állomásra 16 pályázó jelentkezett; ezek, egy kivételével, mindnyájan kellő minősitvénnyel biroknak találtatván, közülök jelöltségbe hozattak betűrend szerint: Csák Máté vésztői id. lelkész, Erős Lajos kémeri r. lelkész, Sőrés János szentmihályi s. lelkész, Jakucs Sándor földesi id. lelkész és F. Varga Lajos majtisi r. lelkész. Még nagyobb volt a versenyzés a szováti lelkészi hivatalra, a melyre 25-en adták be pályázatukat. Ezek közül kellő minősitvénynyel bírónak találtatott 22, — s kijelöltettek betűrendsorban : Fodor Sándor szerepi r. lelkész, dr. Márk Ferenc fekete-gyarmati r. lelkész, Sőrés János szentmihályi s. lelkész, Timár Imre szováti id. lelkész és Jakucs Sándor földesi íd. lelkész. * Az osztrák magyar hadsereg vallás szerint. 1884. év végén az osztrák-magyar hadsereg állománya volt: tiszt 21,068, a legénység 880,262, összesen 901,329 ember. Ebből volt róm. kath. 626,827, gör. kath. 96,718, örmény kath. 62, görög keleti 61,486, örmény keleti 88, ág. evang. 35,110, helv. evang. 51,102, unitárius 1728, egyébb keresztyén felekezetű 208, zsidó 27,945, egyébb nem keresztyén felekezetű 44, felekezet nélküli 11. * Gyászhirek. Somogyi Gábor decreceni polgár, mult hó 25-én 88 éves korában elhunyt. A boldogult a debreceni főiskola javára ezelőtt 10 évvel 10,000 forintnyi alapítványt tett olyképen, hogy ennek egy része addig kamatoztassék, mig egy millió forintra nem emelkedik ; ekkor az első millióból 900.000 forint forditassék a debreceni főiskola szükségleteire, a megmaradó tizedik százezer ujabb egy millió forintig kamatoztassék és igy tovább. — Pelargics János alsó-dörgicsei lelkész szept. 14-én elhunyt. — A besztercebányai ág. hitv. evang. egyház és annak tantestülete mélyen szomorodott szívvel jelenti tiszteletes Kaszner Sámuel nyugalm. kántortanítónak szept. 22-én d. u. 2 órakor életének 48. s buzgó működésének 22-évében hosszas betegeskedés után bekövetkezett gyászos elhunytát. Temetése nagy részvét mellett f. hó i-jén ment végbe. Nyugodjanak békével. NECROLOG. Bonyhay Benjámin. (1805—1885.) »Mert én szabados lévén mindenektől, magamat mindeneknek szolgájokká tettem, hogy többeket nyerhetnék meg.« Soha találóbban szent igék nem alkalmaztattak egy bezárult földi életre, mint midőn megyénk Aranyszájú sz. Jánosa — a békés-bánáti ref. egyházmegye országosan tisztelt esperese nt. Szabó János kőrös-karcsai lelkész ur — Bonyhay Benjámin, közügyünk ezen lelkes veterán bajnoka, társadalmi életünk megszokott kedves alakja felett, a berényi nagy-utca egyik legnyájasabb külsejű házának virágos udvarán — hol a koszorúkkal egészen elfedett érckoporsó kitéve volt — a fentebb idézett szent igékre alapított remek beszédét óriási közönség jelenlétében — elmondá. Egyike volt ő azon keveseknek, kiknek nemes ambitióját képezi, hogy minél több emberre nézve kellemessé tegyék a társas együttlétet s felejthetetlenekké a velük töltött órákat. S mindezt ő, régi magyar nemes család ivadéka — nem hiú tetszelgésből, sem ravasz számításból — mint annyian — hanem azon, előtte mindenkor vezérlő csillagként ragyogó eszme érdekében teszi vala, mikép a nemzeti typus nemességét, a magyar jellem szeretetreméltóságát demonstrálja a felsőbb körökben ugy, mint a műveltség legalsó fokán álló nyers tömegek előtt. Született az i8o5-ik év október 11-én Füzes-Gyarmaton.. Atyja Bonyhay Sándor, az ottani ref. gyülekezet lelkésze, — anyja Kádár Juliánná volt. Elemi iskoláit részint ott helyben, részint Nagy-Szalontán végezé. A rhetorai, philosophiai és jogi cursusokat a debreceni kollégiumban hallgatta, melyeknek elvégezése után az i824 /5 -ik évet, a német-nyelv elsajátítása végett Lőcsén tölté. Az 1826-ik évben Békésmegyében b. Rudnyánszky Sándor megyei főjegyző s ennek leköszönése után Nóvák Antal oldala mellett nyert joggyakornoki alkalmaztatást. Az 1827-ik évben Mező-Berény nagyközség jegyzőjévé választatván, lelke teremtett hajlamát követve, — mely őt a nép igaz baratjává s majdan költőjévé volt avatandó, önként elhagyta a megyei közpályát, mely előtte megnyílt s mint amolyan, nagy eszmékkel telt ifjú, kinek ideálját a b. Eötvös által megirt »Falu jegyzője« képezi vala, egész erejét községe ügyeinek szentelé. Eletének vezéreszméjéhez híven, állásánál fogva az akkori földesuraság és jobbágyság természetes közvetítőjének
