Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-13 / 37. szám

hetéséért, kértem áldását a munka szerencsés bevégezhetésére, kértem áldását az új toronyra, a gyülekezet tagjaira, s a vidéki összegyűlt nagy sokaságra, szóval mindnyájunkra. Ezután a gyülekezet elénekelte a 135-ik dicséret 3 ik verset, a mely igy kezdődik : »Ezután is csak te tőled váiunk« stb. Ezután következett a címer felhúzása és fe'tevése. A nép kíváncsisága most egészen odafordult. Lassan, lassan emelkedett a cimer fölfelé, mintha egy léghajót bos^átottak volna fel, ezalatt a zenészek halkan játszották »Hazádnak rendületlenül, légy hive óh magyar!« A mint a címer kellő helyére el lett helyezve, a nép óriási éljenzésben tört ki. Azután csak néztük, még sokáig néztük, ott fönn a fényes címert, mígnem nézésünk bu/gósággá változott, s úgy éreztük mindnyájan, mintha valami oda vonzana hozzá bennünket, s lelkünk titkon azt susogta: Istennek legyen hála 1 ki bennünket ennyire megsegített. Övé a dicséret és magasztalás, ki földi gyermekeit solia el nem hagyja. Ne is hagy el bennünket ezután sem jó Istenünk, mert ha te vagy velünk, akkor van mindenünk. Okorágon, 1885. augusztus 31-én. Fejér Ambrus, ref. lclke'sz. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi kitüntetes. Pap Gábor, a dunántuli lef. egyházkerület fáradhatlan munkásságu és lankadatlan buzgalmú püspöke közelebb Ó Felsége altal a királyi tanácsosi cimmel tiintettetett ki. Tudjuk, hogy a kitüntetett férfiút, kinek keble kora ifjúságától fogva a legmagasztosabb eszmékért lelkesült, nem fóldi hiúság, muló dicsőség vezérli erőtfeszitő munkásságában, de mégis örvendünk, ha a világ fiainak módja szerint is kifejeztetik a valódi érdem iránt az elismerés és méltánylás. * Lelkesz valaszfas A f.-baranyai egyházmegyében levő belcáidi egyház lelkészéül egyhangúlag Nagy Bertalan beczefai lelkész választatott meg. * Egyházkerületi közgyűlés. A dunamelléki ref. egyházkerület őszi rendkívüli közgyűlése október 21-éie hirdettetett meg. Az előző két napon lelkészi vizsgálatok tartatnak. * Budapesti reform, tanintezetek megnyitása. A budapesti reform, gymnásiumban az 1885/86-ik iskolai év ünnepélyes megnyitása f. hó 5-ikén volt. A szép számmal összesereglett ifjúság éneke után (lm bejöttünk nagy örömmel) Papp Károly lelkész úr buzgó imában kérte a jó Isten áldását ez uj iskolai évben is az intézetre, ennek tanári karára, e'őljáróira s ifjúságára. Azután pedig felolvastattak az iskolai törvények, Vámossy JLhály igazgató komoly, atyai intései, szorgalomra, kitartásra buzdító beszéde kiséretében. A növendékek száma e'éggé tekintélyes, habár kisebb a mult évinél, a mi kii'önben, a jelentékenyen felemelt tandíjak folytán (26—50 frt az évi tandíj, a különböző vallásfelekezetek szerint) előre is sejthető volt, De azért az i-ső osztály növendékeinek a száma igy is fölözi a hetvenet. * A theologiai akadémiab an az iskolaév 7~ikén nyittatott meg. Az egyház gy üléstermében ment végbe az egyszerű ünnepély, hol az összegyűlt ifjúság Sz. Nagy Károly énektanár úr vezetése mellett elénekelte a 37-ik dicséret I versét. Ennek elhangzása után Sípos Pál esperes úr, ki az ez idő szerint távollevő püspök urat helyettesítette, mondott szívből eredő imát, majd reflectálva a közelebb mult iskolaiév zárvizsgálatain tapasztalt eredményre, buzdította az ifjúságot hivatása betöltésére; az egy vagy más tekintetben tapasztalt hiányok kipótlására. Utána az intézet igazgatója fejezte óhaját és reményét arra nézve, hogy az ifjúság megértendi a kor intő szavát, s igyekezni fog magát ugy tudományos, mint erkölcsi tekintetben magasztos hivatásában méltólag kiképezni. Ezután bemutatta az ifjúság örömnyilvánitásai között dr. Bihary Pétert, mint most már az intézetnek rendes tanárát, dr. Puky Ákost, az egészségtan tanárát s az intézet orvosat s Papp Istvánt mint az ifjúság seniorát. Az ünnepély a 90-ik zsoltár első versének eléneklésével végződött. Az akadémia növendékeinek a száma 43. * Köszönetnyilvánítás. Hof'er Károly kis harsányi reform, lelkész, egykor pedig a budapesti ev. reform, theo'ogiai akadémia növendéke, ezen intézet iránti hálájának tolmácsolása, de meg a convictusi intézmény gyámolitása céljából a theol. akadémia convictusára alapítványul 100 forintot adott. Fogadja e helyütt is nemes célú áldozataért theol. intézetünk minden barátjának őszinte köszönetét. — Farkas József, igazgató. * Egyenerteki illetek. A »Sárospataki lapok« közelebbi számaban egy figyelemre méltó cikk jelent meg Böszörményi Károly tollából, melyet egyházi hatóságaink figyelmcbe mi is ajanlunk. Nehéz ugyan az adóhivatalokkal szemben akár egyesnek, akár testületnek fizetéskevésbitési szándékát érvényesíteni, de az is megtörténik nem ritkán, hogy a törvény felmutatása, avagy annak helyes magyarázata által könnyithetünk helyzetünkön Az ezen ügyhöz nálunknál alaposabban értők vegyék figyelembe a felhozott érveket, s ha azokat a latban nyomóknak találják, segítsenek egyházunk terhein könnyíteni. A nevezett cikkiró elmondván, hogy az egyenértéki illeték mily zsibbasztó teherként nehezedik egyházunkra, azon nézetét nyilvánítja, hogy kisebb egyházainkat ezen tehertől meg lehetne szabadítani. Ugyan is — mondja — az 1881 -ik évi 26-ik törvénycikk 24. §-ának f. pontja igy szól: »Az illeték-egyénértéki adó alól mentesek: f) a 22. §-ban emiitett javadalmak azok birlalói, illetőleg élvezői, kiknek évi tiszta jövedelmük évi 400 forintot meg nem halad.* Az itt hivatolt 22. §. pedig ezeket tartalmazna: »Illeték-egyenérték fejében évi tartozásként: b) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak- és alapítványokra, valamint egyházi és világi községekre stb. ennyi és ennyi százalék rovatik ki.« És már e két egymásra hivatkozó § szövegéből, egyházunkat érdeklőleg, ez a resultatum vonható le: Az egyházközségi ingatlanokra is kirovatik általánosságban az egyénértéki adó. De miután a törvény fennt idézett szavai, az ily természetű javadalmak birlalói számara, ha évi tiszta jövedelmük 400 frtot meg nem halad, egyenértéki illetékmentességet biztosítanak: ennélfogva mindazon lelkészeink, tanítóink s egyházaink, akik, illetve melyek 400 forint tiszta jövedelemmel nem rendelkeznek, egyenértékadó-mentesek. Ilyen pedig igen sok van. Fentiekből kifolyólag, itt merül már fel előttünk az a kérdés: vájjon idézett törvény szellemében feltalálható-e az alap arra nézve, hogy mindazon eg> házaink, melyekben a lelkésznek, tanítónak s egyháznak ku.ön-külön 400 frt évi tiszta jövedelme nincs, egyénértéki adómentesség engedményében részesülhessenek ? 1. . . Némelyek szerint azon egyházaink, melyekben a lelkésznek, tanítónak s magának az egyhaznak sincs 400 forint évi tiszta jövedelme, idézett törvény szellemében feljogositvák az egyénértéki adó alól való felmentésük kervényezésére. Mások ellenben így értelmezik a törvény szövegét: A 24. §. f) pontja alatt körülírt engedmény kizarólag azon községi javadalmak birlalói számára van adományozva, kik az aequivalens adót maguk fizetik s emellett 400 forint évi jövedelmök nincs. Mint-