Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-13 / 37. szám

hetéséért, kértem áldását a munka szerencsés bevégezhe­tésére, kértem áldását az új toronyra, a gyülekezet tag­jaira, s a vidéki összegyűlt nagy sokaságra, szóval mind­nyájunkra. Ezután a gyülekezet elénekelte a 135-ik dicsé­ret 3 ik verset, a mely igy kezdődik : »Ezután is csak te tőled váiunk« stb. Ezután következett a címer felhú­zása és fe'tevése. A nép kíváncsisága most egészen oda­fordult. Lassan, lassan emelkedett a cimer fölfelé, mintha egy léghajót bos^átottak volna fel, ezalatt a zenészek halkan játszották »Hazádnak rendületlenül, légy hive óh magyar!« A mint a címer kellő helyére el lett helyezve, a nép óriási éljenzésben tört ki. Azután csak néztük, még sokáig néztük, ott fönn a fényes címert, mígnem nézésünk bu/gósággá változott, s úgy éreztük mindnyájan, mintha valami oda vonzana hozzá bennünket, s lelkünk titkon azt susogta: Istennek legyen hála 1 ki bennünket ennyire megsegített. Övé a dicséret és magasztalás, ki földi gyermekeit solia el nem hagyja. Ne is hagy el bennünket ezután sem jó Istenünk, mert ha te vagy velünk, akkor van mindenünk. Okorágon, 1885. augusztus 31-én. Fejér Ambrus, ref. lclke'sz. KÜLÖNFÉLÉK. * Királyi kitüntetes. Pap Gábor, a dunántuli lef. egyházkerület fáradhatlan munkásságu és lankadatlan buzgalmú püspöke közelebb Ó Felsége altal a királyi tanácsosi cimmel tiintettetett ki. Tudjuk, hogy a kitün­tetett férfiút, kinek keble kora ifjúságától fogva a leg­magasztosabb eszmékért lelkesült, nem fóldi hiúság, muló dicsőség vezérli erőtfeszitő munkásságában, de mégis örvendünk, ha a világ fiainak módja szerint is kifejezte­tik a valódi érdem iránt az elismerés és méltánylás. * Lelkesz valaszfas A f.-baranyai egyházmegyé­ben levő belcáidi egyház lelkészéül egyhangúlag Nagy Bertalan beczefai lelkész választatott meg. * Egyházkerületi közgyűlés. A dunamelléki ref. egyházkerület őszi rendkívüli közgyűlése október 21-éie hirdettetett meg. Az előző két napon lelkészi vizsgála­tok tartatnak. * Budapesti reform, tanintezetek megnyitása. A budapesti reform, gymnásiumban az 1885/86-ik iskolai év ünnepélyes megnyitása f. hó 5-ikén volt. A szép számmal összesereglett ifjúság éneke után (lm bejöttünk nagy örömmel) Papp Károly lelkész úr buzgó imában kérte a jó Isten áldását ez uj iskolai évben is az inté­zetre, ennek tanári karára, e'őljáróira s ifjúságára. Azután pedig felolvastattak az iskolai törvények, Vámossy JLhály igazgató komoly, atyai intései, szorgalomra, kitartásra buzdító beszéde kiséretében. A növendékek száma e'éggé tekintélyes, habár kisebb a mult évinél, a mi kii'önben, a jelentékenyen felemelt tandíjak folytán (26—50 frt az évi tandíj, a különböző vallásfelekezetek szerint) előre is sejthető volt, De azért az i-ső osztály növendékeinek a száma igy is fölözi a hetvenet. * A theologiai akadémiab an az iskolaév 7~ikén nyittatott meg. Az egyház gy üléstermében ment végbe az egyszerű ünnepély, hol az összegyűlt ifjúság Sz. Nagy Károly énektanár úr vezetése mellett elénekelte a 37-ik dicséret I versét. Ennek elhangzása után Sípos Pál es­peres úr, ki az ez idő szerint távollevő püspök urat helyettesítette, mondott szívből eredő imát, majd reflec­tálva a közelebb mult iskolaiév zárvizsgálatain tapasztalt eredményre, buzdította az ifjúságot hivatása betöltésére; az egy vagy más tekintetben tapasztalt hiányok kipót­lására. Utána az intézet igazgatója fejezte óhaját és re­ményét arra nézve, hogy az ifjúság megértendi a kor intő szavát, s igyekezni fog magát ugy tudományos, mint erkölcsi tekintetben magasztos hivatásában méltólag ki­képezni. Ezután bemutatta az ifjúság örömnyilvánitásai között dr. Bihary Pétert, mint most már az intézetnek rendes tanárát, dr. Puky Ákost, az egészségtan tanárát s az intézet orvosat s Papp Istvánt mint az ifjúság senio­rát. Az ünnepély a 90-ik zsoltár első versének eléneklésé­vel végződött. Az akadémia növendékeinek a száma 43. * Köszönetnyilvánítás. Hof'er Károly kis harsányi reform, lelkész, egykor pedig a budapesti ev. reform, theo'ogiai akadémia növendéke, ezen intézet iránti hálá­jának tolmácsolása, de meg a convictusi intézmény gyá­molitása céljából a theol. akadémia convictusára alapít­ványul 100 forintot adott. Fogadja e helyütt is nemes célú áldozataért theol. intézetünk minden barátjának őszinte köszönetét. — Farkas József, igazgató. * Egyenerteki illetek. A »Sárospataki lapok« köze­lebbi számaban egy figyelemre méltó cikk jelent meg Böszörményi Károly tollából, melyet egyházi hatóságaink figyelmcbe mi is ajanlunk. Nehéz ugyan az adóhivata­lokkal szemben akár egyesnek, akár testületnek fizetés­kevésbitési szándékát érvényesíteni, de az is megtörténik nem ritkán, hogy a törvény felmutatása, avagy annak helyes magyarázata által könnyithetünk helyzetünkön Az ezen ügyhöz nálunknál alaposabban értők vegyék figyelembe a felhozott érveket, s ha azokat a latban nyomóknak találják, segítsenek egyházunk terhein könnyíteni. A neve­zett cikkiró elmondván, hogy az egyenértéki illeték mily zsibbasztó teherként nehezedik egyházunkra, azon néze­tét nyilvánítja, hogy kisebb egyházainkat ezen tehertől meg lehetne szabadítani. Ugyan is — mondja — az 1881 -ik évi 26-ik törvénycikk 24. §-ának f. pontja igy szól: »Az illeték-egyénértéki adó alól mentesek: f) a 22. §-ban emiitett javadalmak azok birlalói, illetőleg élve­zői, kiknek évi tiszta jövedelmük évi 400 forintot meg nem halad.* Az itt hivatolt 22. §. pedig ezeket tartal­mazna: »Illeték-egyenérték fejében évi tartozásként: b) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak- és ala­pítványokra, valamint egyházi és világi községekre stb. ennyi és ennyi százalék rovatik ki.« És már e két egy­másra hivatkozó § szövegéből, egyházunkat érdeklőleg, ez a resultatum vonható le: Az egyházközségi ingatla­nokra is kirovatik általánosságban az egyénértéki adó. De miután a törvény fennt idézett szavai, az ily termé­szetű javadalmak birlalói számara, ha évi tiszta jövedel­mük 400 frtot meg nem halad, egyenértéki illetékmentes­séget biztosítanak: ennélfogva mindazon lelkészeink, taní­tóink s egyházaink, akik, illetve melyek 400 forint tiszta jövedelemmel nem rendelkeznek, egyenértékadó-mentesek. Ilyen pedig igen sok van. Fentiekből kifolyólag, itt merül már fel előttünk az a kérdés: vájjon idézett törvény szel­lemében feltalálható-e az alap arra nézve, hogy mindazon eg> házaink, melyekben a lelkésznek, tanítónak s egy­háznak ku.ön-külön 400 frt évi tiszta jövedelme nincs, egyénértéki adómentesség engedményében részesülhes­senek ? 1. . . Némelyek szerint azon egyházaink, melyek­ben a lelkésznek, tanítónak s magának az egyhaznak sincs 400 forint évi tiszta jövedelme, idézett törvény szel­lemében feljogositvák az egyénértéki adó alól való fel­mentésük kervényezésére. Mások ellenben így értelmezik a törvény szövegét: A 24. §. f) pontja alatt körülírt engedmény kizarólag azon községi javadalmak birlalói számára van adományozva, kik az aequivalens adót maguk fizetik s emellett 400 forint évi jövedelmök nincs. Mint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom