Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-04 / 1. szám

Hanem az Ur törvényében Megnyugoszik alva ébren S abban üdvét fel leié 2. Mert ő mint a patak mentén Ültetett fa, olyatén, Mely gyümölcsét megteremvén Áldja érte ifjú, vén, El se hervad levele, Enyhe árnyat él vele ; Ezer áldás megfoganva, Termésének bő jutalma Elte hűvös estelén. 3. Ámde nem igy a hitetlen : Az olyan lesz mind a-hány, Mint a polyva fergetegben, Mit szél ide 's tova hány; ítéletben meg nem áll, Jók közt helyet nem talál, Mert jók útját az Ur tudja, De elvész a hitlen utja Sötét bűnök alkonyán. Kolosy Elvira. Vallástalan-e a mai kor ? Nem tartozom azok közé, kik a mai kor gyermekeit feltétlenül vallástalansággal vádolják. Mert ha igaz az, hogy a hit jó cselekedet nélkül meghalt állat, akkor e tételt megfordítva elmondhatjuk, hogy még nem volt kor, melyben az emberek annyira igyekeztek volna egymás terhét hordozni, mint most. Azok a kórházak, szeretetházak, lelencházak, levesosztó intézetek, jótékonysági bazárok fennen hirdetik a Krisztus vallása alapját képező felebaráti szeretetnek nem frázisokból, hanem jó cselekedetekből álló fényes bizonyságai. Ezt a cselekedetekből kitündöklő hitet megtaláljuk ugy a földmives, mint a müveit osztálynál. Köztudomásu, hogy a földműves osztály valláskülönbség nélkül, mint egyháztag sokat áldoz évente vallása oltáránál; a művelt osztály áldozatkészségét meg nagyban feltaláljuk az imént emiitett intézeteknél, nem is emlitve azokat az aláírási iveket, mely egy-egy könny felszáritására, egy-egy éhező jóltartására, s mezítelen megruházására vagy va'amely nemes eszme megvalósítására vannak szánva, melyekkel faluhelyeken, jobban a városokon s méginkább a fővárosban felkerestetik, s mely alól magát nem is szokta kivonogatni. Felette sok hát a jó cselekedet. Mi nem egyébb, mint a keresztyén vallás fájának a gyümölcse .... ha pedig ily bőven gyümölcsöz, akkor lehetetlen, hogy az a fa viruló és erőteljes ne legyen. Melyek lehetnek hát azok az okok, melyek a vallástalanság vádját adják sokak szájába? ... A feleletet körülbelöl e három pontban lehet megadni: I. A látszólagos hitetlenség. Az isten által tökéletesedésre rendelt emberiségnek volt olyan szomorú kora, melyben a lelkiismereti szabadság s a szabad vizsgálódás a legfőbb bűnök közé tartozván, a lélek nem emelkedhetett magasabbra, hanem megkötözött szárnyaival a föld porát verdeste. Ebben a szomorú korban az ember és az Isten közé egy osztály furakodott s ott annyira megszilárdult, hogy habár negyedfél száz esztendő telt is el azóta, midőn hatalmat megingatni kezdték, azért ma is erősebben áll, mint bármely más intézmény. Ez az osztály azt mondta az embernek: Te tudatlan vagy, setétségben jársz ... a világosság nem is neked való. .. megvakulnál tőle. A te tudatlanságod nem állhat szóba azzal a Mindenható hatalommal, melyet Istennek nevezünk. .. A te setétséged bele nem láthat abba a világosságba. .. A te bűnösséged nem érintkezhet avval a Szentséggel. . . itt vagyok én. . . ki beszélek helyetted istennel ... ki árnyékot tartok neked, hogy ez a világosság szemeidet el ne rontsa ... ki bűneidet kegyesen előterjesztem . . . én leszek a te közvetítőd Istennél . . . (Díj érte a lélek és ész feletti zsarnok hatalom.) Ettől kezdve az ember feltétlenül a kezébe került ennek az osztálynak. Csak azt izenhette istennek, a mit ez megvitt neki; csak ugy imádkozhatott, a mint ez megengedte : olyan cultust gyakorolhatott, a minőt ennek tetszett kifejleszteni, olyan hitcikkeket kellett hinnie, a minőt ez reá parancsolt. . . (Az ember páriává sülyesztetett). Hát aztán parancsolt is neki sokat. . . Parancsol 240 millió léleknek még ma is szeplőtlenséget, csalhatatlanságot . . . s a Faráók kegyetlen sorsolásával igyekeznek minden szabad eszmét, fejlődést még csirájaban elfojtani. .. A reformálió megkezdte a setétséget oszlatni; a jármot az emberiség nyakából kivenni; a lelkiismereti szabadságokat visszaállítani; az embert az istennel egyenes összeköttetésbe hozni. . . Szervezkedett egy reformált egyház. De mondhatjuk-e, hogy itt minden töké'etes, minden be van végezve ? hogy ennek az egyháznak a dogmáival mindenki tisztában van ? hogy azokat mindenki elfogadhatja? hogy több reformatióra nincs szükség? .. . Nem. Negyedfél század alatt sok megváltozott. Az elemek megszaporodtak. A föld elkezdett forogni. A nap megragadt egy helyen. A világ teremtésének hat napja, hat óriási korszakká fejlődött.. . Astronomia, Geologia. . . Philosophia: a theologiára uj fényt vetett stb. Csuda-e, ha sok egykor nagy tisztességben és hitelben állott hitnézet ma már csak a kegyeletes muzeumokban vagy antiquariumokban foglalhat helyett. Csak egyet említek a > Hiszek egyet«, mely > a keresztyéni hit ágazataic

között szerepel, mely ma is apostoli hitformának neveztetik, mely pedig soha sem volt hitformája sem az apostoloknak, se bármely vallásfelekezetnek; és az apostolok elhunyta után századok alatt ragasztgattatott össze mostani formájára.*) Hát ha ma, midőn a világosság terjed ; midőn a szabadvizsgálódás magának mindinkább utat tör, akár a katholika, akár a reformált egyházban találkoznak többen, kik elég erősek magokat bármely közbenjáró parancsai alól emancipálni; és egyházuk dogmáit a tudomány és a józan ész kritikáján megrostálni; kik a mysticismust nem respectálván, keresik a tiszta igazságot, és nem tudnak meghódolni az előtt, a mi felől kételkednek ski is fejezik nyíltan kételyeiket, a miért aztán a hitetlenség vádjával sújtatnak .. . mondhatjuk-e ezekről a vizsgálódó, gondolkozó, kételyeket támasztó őszinte lelkekről, hogy vallástalanok ?. .. Világért sem. II. A Gultus nem gyakorlása. Vannak ismét olyanok, kik a vallásosság zsinórmértékéül a templombajárást s átalában a Cultus gya*) Szépen bebizonyítaná ezt az az általam franciából fordított munka, melyet ezelőtt io —12 évvel a theol. könyvtár bíráló bizottsága el is fogadott a kiadásra, de azóta semmi szándék nem nyilvánul iránta. H. V.