Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

talajjal, kitűnő rétekkel, derék épületekkel s kimerithetlen közös erdővel 800 írtért vásárolt meg egy somogyi hitrokon, ami holdankénti 16 frtnyi vételárnak felel meg; s e példa nem egyedül áll, hisz ugy szólva normális viszonyt jelez, minek folytán a 2 óra hosszban elterülő Pisanicának már mintegy felét 3 év alatt magyarországi beköltözöttek birják; a nem egyesült lelkész már otthagyta lakát, — melyben egy ref. lakik — templomát, melyet — mint res nulliust — most a magyar kath. beköltözöttek vetlek igénybe s Pisanica a közvetlen közelében fekvő Babineccel ma már oly ref. fiókegyházát képezi Daruvárnak, hogy az egymás köré csoportosuló hivek imaház építésére s felekezeti magyar iskola létesítésére gondolnak. Pisanicára azon föltevés folytán, hogy az Úr napját Horvátországban utóbb híveinkkel is megtartatják, a római kath. egyház űrnapjára hirdettem ki egyházmegyénk buzgó főjegyzője Novottny A. úrral leendő megjelenésemet és a kán. visitációt. S lelkünk örvendett a meleg fogadtatásnak, s az egyik hitrokon földmives teremszerű nagy szobája tele töltött hitsorsos és r. kath. magyarokból állott népes gyülekezet templomi buzgóságának, és midőn az istenitisztelet végeztével, a hazai földről elszakadtak, az édes magyar nyelv zengzetes hangján a magyar ev. ref. egyház kebeléről leszakadtakat annak anyai szeretetéről biztosítva üdvözöltük a sziv azon melegével, az érzelem azon bensőségével, melyet a pillanat ünnepélyessége és a meghatottság szült: a szemek fénye, a könyek csilláma meg annyi bizonyitékokul szolgáltak arra nézve, hogy Pisanica immár egy darab magyar föld s ottani hiveínk igaz magyar protestánsok, a kikre jó, rossz időkben számithatunk. Mégis ajánlották, egy szívvel lélekkel, a daruvári miss. leik. dijlapi járulékát s elismeréssel tettek tanúbizonyságot azon lelki örömről, melyet gyermekeiket a helyszínén konfirmátióra készített Schmiedt Jakab derék misszionárius helyettes lelkészünk, a szép eredménynyel előidézett. Egyik hitbuzgó és értelmes egyháztag, mindjárt melegiben, vasárnaponként a növendék ifjúsággal énekgyakorlatokkal kapcsolatos áhítatosság i órák tartására vállalkozott. A másik egy építendő imaház, egyúttal iskolaterem számára ingyenes telket adni ajánlkozott. Az egész közönség pedig elhatározta, hogy az egyszerű imaházat mielőbb felépiti és isko'a létesítésére egész erélylyel közremunkálni, áldozatot hozni fog. Ily hitbuzgalom, ily felismerése a helyzetnek, ily törekvés a jövő érdekében : ki kételkedhetnék, hogy életképes jövőt teremteni van hívatva, pisanicai míssió telepünknek. Igaz magyar vendégszeretettel nyújtott és jó magyar borral fűszerezett gazdag ebéd után, kölcsönösen nehéz szívvel váltunk meg egymástól s megtekintve még a pénzen vett s díszesen körülkerített gyönyörű fekvésű köztemetőt is, a 4 órányira fekvő Daruvárra hajtattunk. Itt köznapot szentelve az egyház ügyei rendezésének, a következő vasárnapot pedig isteni tiszt, és kán. visitának, melynek egyik főtárgya volt, a templom és paplak építési adósság — 2000 frt miként leendő törlesztése s a templom belső felszereléséhez szükséges 1000 frt miből leendő előteremtése 1 . . . A hivek szegénységénél, vagy 25 • mtföldnyi területen meg annyi községben szétszórtságuk folytán a központ iránti kevesebb érdeklődésüknél fogva, végre is, csak az anyaegyház egyetemére, a közalapra és a Gusztáv Ad. egyletre, majd egyházkerületünk buzgó lelkészi karára s e közhazai és nemzetiségi szent ügyet meleg kebellel átölelt kormányra vetettük tekintetünket, reménységünknek horgonyát s bizalmunkat, tudva, hogy e reménység meg nem szégyenít bennünket I« Másnap Brekinszkán tartottuk meg az egyh. látogatást ; megtekintettük az uj iskolaépületet, igyekeztünk kapacitálni a hithűségbeni rendületlen állhatatosságra az Ujlaniki cseh atyafiakat; megvizsgáltuk az egyházat, a templomépitési pénztárt, a tak. magtár számadásait s buzdítok az egyházat és Fáncsik J. miss. h. lelkészünket a magyar nyelvű felekezeti iskolának, mint életfeltételnek, valahára megnyitására. A következő napot Korecsánnak szenteltük, melyet a derék Balog Sándor most községi bíró, mint rövid időn egészen magyar és prot. telepet mutatott be, megjelölve a Fekete hegyek oldalában fekvő község központján a közvetlenül alatta elfutó vasútra néző ama szép belsőséget is, melyet feltételesen külsőségével (összes illetőségével majd 40 hold) 7 — 8 száz forintért megvehetőnek s azáltal az iskolatanitóság alapját megvethetőnek vallott. Dunántul is megindított magyar közművelődési egyesület, ime ide, a Slavon-Horvátországba beköltöző véreid szent ügyére vessed tekintetedet, hogy megtarthassad a közhazának és a nemzetnek először őt, ezután vele és általa azt a területet, mely csak a beköltözés utján biztositható vér nélkül. Ne hidd, hogy a hangulat a népnél is olyan, mint a zágrábi csőcseléknél és mint a Starcsevicspárt azt látni szeretné, hirdeti s törekszik, hogy legyen. A horvát magyar ifjúság vegyes községekben, együtt társalog ; kezdi beszélni kölcsönösen egymás nyelvét; a slavoniai ifjú szívesen veti tekintetét a hosszuinges horvát leányról a csínos bokorugrós, tüztekintetű magyar lányra és esküszik neki magyar nyelven hűséget s dalolja a »Csicsónét« és a »Körösi lányt«. A nép értelmesebb része, örvend a magyarok életrevalóbb gazdálkodási rendszerének, mely példájával őt is megmenteni van hivatva. És a gondolkozó patrióta, látva az uj kovász hatását a benszülöttekre ; a »nacselnik« az adóképesség emelkedését ; a pópa a népét felvilágosító jó példát, a beköltözést oly sónak tekinti, mely a rothadástól megmenteni és megízesiteni van hivatva, azt a népet, mely ma ízetlen és pusztulásnak indult. Egy Daruvár közelébeni pópának, egy bokor magyar ember csépelvén, a pópa elfacsarodott szívvel szólt arról, hogy Daruvárott a »magyar« templom és a paplak egy év alatt felépült : ellenben az ő népes egyháza 3 év óta nem tudja bevégezni templomának csupá reparációját, midőn erre egyik cséplője azt tanácsolja neki, hogy hozasson 10—20 magyar családot községébe, majd azok megtanítják híveit dolgozni, komoly, sötét érzülettel így szólott : azt hiszik, hogy nem gondoltam már én erre f I íme az érem egyik oldala I Töredék a váczi reform, egyház történelméből.*) A mi egyházunk régi történetét illeti: mikor kezdett itt terjedni a calvinismus, mikor szervezkedett először egyházzá, azt eddig pontosan meghatároznom nem *) Irta s a váci ref. templomnak f. hó 6-ikán tartott ioo éves jubileuma alkalmával (1. lapunk 50. számát) felolvasta Vörös Károly váci ref. leik.