Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-20 / 51. szám

Endre, Nagy Lajos és Zsigmondy Jenő. E küldöttség fel­adata rövid idő alatt Zelenka Pál miskolci, Haendl Vil­mos selmeci és Horváth Sándor kővágó-örsi lelkészeket saját egyházukban meghallgatni. *A parbér kérdésben a m. k. Curia polgári osztálya közelebb két igen fontos elvi jelentőségű határozatot ho­zott: I. kérdés: Oly esetekben, midőn a kath. lelkész követeli a párbért, illetőleg a lelkészi illetmény kiszolgál­tatását, ha a követelési jogalap tagadásba vétetik, vagyis azon vitássá vált kérdés döntendő el, vájjon a követelt lelkészi illetmény birtokhoz kötött dologi terhet vagy személyes járandóságot képez-e, akkor vájjon a közigaz­gatósági hatóság van-e hivatva eljárni, — vagy pedig a rendes bíróság illetékes-e? Curiai határozat. A körül'rt esetben a kérdés eldöntésére mindig a rendes biróság ille­tékes. II. kérdés: Ha a fenntebbi esetben a rendes bi­róság hatásköre állapittatik meg, kérdéses, hogy oly ese­tekben, midőn a r. kath. lelkész a parochia kötelékébe nem tartozó más vallású egyéntől követeli a párbért, il­letőleg a lelkészi illetmény kiszolgáltatását, vájjon a pár­bér ezen más vallású egyén ellenében vagyonnal össze­kötött dologi tehernek tekintendő-e vagy nem ? s ha igen mikor és mennyiben? Curiai határozat. Azon körülmény, hogy a párbér a canonica visitatióban telkenként vet­tetett ki, nem teszi a párbcrt dologi teherré. Ezen bennünket protestánsokat hajdanában is, de az utóbbi néhány évben is oly érdeklő kérdésnek ilyeténképen történt megoldásában kétségkívül Timon Ákos becses munkájának is van érdeme, mely ezen ügyre ugy tör­ténelmi, mint jogi szempontból fényt derített. Ezen munka egyik kiváló bírálójának a bírálatára Timon leg­közelebb egy érdekes füzettel válaszolt (1. irodalmi rova­tunkat), melyből a fennforgó kérdés illustrálására ide igtatunkegy pár töredéket. »A párbér jogalapját — mondja Timon — a parochiális kötelék képezi. A párbér egyház­községi adó. mert az azon általános viszonyon (parochiális kötelék) sarkallik és sarkallott nálunk mindenkor, melyben a hívek az egyházközséghez, mint alárendeltek állanak, a mi hasonló ahoz, mint a hogy az állampolgárok az államnak alárendelve vannak. Azt, hogy a parochiális kötelék köz­jogi természetű vonatkozás, nem szükséges igazolnom, valamint azt sem, hogy a párbér eredetében a parochiális kötelékre támaszkodik. Á tridenti zs'nat határozata e tekintetben nagyon is világom A bíráló maga is elismeri, hogy a párbér a parochiális kötelékből indul ki, tévedése csak abban nyilvánul, hogy a visitatió canonica jogi természetét ő is épen ugy, mint előzői, hibásan fogja fel. A visitatió canonica, a mint azt könyvemben tüzete­sen igazoltam, nem egyéb, mint a párbérszolgáltatásokra irányuló jogszokásnak Írásbeli foglalása, közhatósági meg­állapítása. A visitatió canonicák magánjogi címet nem involválnak, nem magánjogi, hanem közjogi aktusok A párbér és a modern értelemben vett adó között nincs ís más külömbség, mint az, hogy ez utóbbit a törvény, az előbbit a jogszokás és a legfőbb kegyúri rendelkezés ál­lapítja meg. Ámde azon körülmény, hogy a párbérszol­gáltatások mértéke a jogszokás és a legfőbb kegyúri rendelkezés szerint igazodik, a párbér közjogi természe­tét legkevésbé sem alterálja, mert közjogi természetű szolgáltatások épen ugy alapulhatnak jogszokáson és leg­főbb kegyúri rendelkezésen, mint törvényen... A párbért épen ugy a szükséglet szempontja szabja meg, mint az egyházépitkezési adót. Kitiinik ez már a tiindenti zsinat azon határozatából, mely a párbért kötelezőleg előírja. E szerint a híveket csakis a mutatkozó szükséglet mér­véhez képest lehet párbérfizetésre szorítani és ezen mér­ték a lelkész illő ellátása. Az élő jogszokás, a laudabilis consuetudo, mindenütt a lelkész illő ellátásának mérve szerint igazodik, a mutatkozó szükséghez képest álla­pítja meg a párbérszolgáltatások mértékét és minőségét... A visitatió canonica csak bizonyítási eszköz a fenná'ló egyéni szolgáltatások mértéke iránt, de a jogalap az élő jogszokás és a legfőbb kegyúri rendelkezés, mely a visitat'o canonicák ellenében is bizonyos szolgáltatásokat a szükséglet szempontja szerint megszüntethet, avagy má­sokat létre hozhat. A visitatió canonica sem a történelmi múltban, sem jelenleg nem hoz létre szerzett jogokat a magánjogi jogrend értelmében, hanem igenis bizonysá­got tesz a közjogi jogrend szerint fennálló jogok és kö­telezettségek iránt.« —Mielőtt ezen fenntebbi hírünk és a mellékelt idézetek a sajtót elhagyták volna, olvassuk, hogy dr. Kovács Gyula, ezen válaszára Timonnak egy újabb 8 ívre terjedő választ illetőleg ellenbírálatot adott ki. Mindkét jogász abban egyet ért, hogy a protestán­sok és a görögkeletiek, mint törvényesen bevett vallás­felekezetek hívei, de meg tekintettel az x 791: 26 ik tör­vénycikkre, a kathol. papok részére párbérfizetéc re nem kötelezhetők, még ha oly birtokok uraivá lettek is, me­lyek volt birtokosai a canonica visitatió szerint párbért fizettek; de Kovács Gy. a párbért dologi teherként (re­allis') tekinti, s szerinte ha oly jószágok, melyekhez a can. visitatió szerint párbér fizetés volt egykor kapcsolva, zsidók kezébe kerülnek, ezek kötelesek azoktól tovabbra ís a kath. papoknak a párbért fizetni. * Dobos János egyházi beszédeinek 2 dik kötete megjelent. Tartalmaz 29 ünnepi beszédet. Ára 1 frt 80 kr. Megszerezhető vagy megrendelhető kiadónál Szalk-Sz.­Mártonban, vagy Buda-Pest n Kókay Lajos könyvkeres kedésében. Kiadó előfizetéseket mée mindig elfogad s 3 frt bel<iildése után az i-ső és 2-ik kötetet díjmentesen azonnal küldi. * Mai számunkhoz mellékelve veszik olvasóink a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő hír'apok előfize­tési fölhívását. Ez utóbbiak között a legrégibb az immár 33-ik évfolyamát élő » Vasárnapi Újság« me'y na«y ké­pes hetilapnak, az olvasó közönség e kipróbált házi ba­rátjának, jövőre legjobb ajánlása, képeinek évről-évre szaporodó száma és szebb kivitt le mellett, kiváló iro­dalmi erők által kiál'itott, folyvást növekedő változatos tartalma; mig társlapja a » Politikai Újdonságok«, a po­litikai heti események gondos és hű összeállítását adja és képes gazdasági melléklappal van bővítve. A »Képes Néplap« a legolcsóbb hetilap, a kevésbbé vagyonosok vasárnapi újsága, tanulságos és mu'attató tartalommal, s a politikát tárgyaló rendes rovattal ; ezek kiegészítője a » Világkrónika* című melléklap, mely eddigi rovatai mel­lett újévtől kezdve nagyobb elbeszéléseket és regényeket is fog közölni és a mely hetiközlönynek ép ugy, mint a »Kép s Néplap« nak ára félévre csak 1 frt. Ugyanezen ív tartalmazza a »Jogtudományi Közlönyt szaklapn ik elő­fizetési felhívását", továbbá a Franki in-Társulat könyvki­adványainak jegyzékét. * Lapunk hirdetési rovataban ajánljuk t. olva sóink figyelmébe Ferenczy B. miskolczi kiadó-könyv­árusnak, a magyar protestáns egyházi irodalom ezen egyik á'dozatké^z tenyésztőjének mai számunkban megje­lent hirdetését. Ily érdekes és becses munkákhoz eny­nyire leszárított áron ritkán jut az olvasó. * A meráni protestáns templom felavatása na­gyon elkeserítette a meráni katholikus klérust, mely el­keseredésének az ünnep előtt hangos kifejezést is adott. Az előtte va'ó kedden, mely tudvalevőleg ünnepnap volt, a katholikus lelkész a szószékről intette híveit, hogy ne vegyenek részt a protestáns imaház ünnepi felavatásán. A ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom