Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-13 / 50. szám

BELFOLD. Egyházlátogatás. i. A »Bereg« című hetilap, f. évi 46. számában »Szükséges e a canonica visitatio« feliratú cikket tett közzé, mely a nevezett egyházi intézmény felett, annak teendőit részletekre aprózván fel, éles birálatot tart s végeredményül azt jelen alakjában besziintetendőnek véleményezi. A t. cikkiró ur, midőn minden sorában kárhoztatás-teljes bírálatát megteszi vagy nem ismeri alaposan az ítélet alá vett intézmény munkásságát s annak ered ményét, vagy ha igen? nem akarja elárulni. Véleménye kimondásakor pedig, melyszerint ezen intézmény jelen alakjában beszüntetendő, nem részesité kellő figyelemre az 1882. évben zsinatilag megalkotott s királyi szentesítést nyert »Egvházi törvények 132, 133 és 134. § sait, melyek épen az »egyházlátogatás« módozatáról intézkednek. A 132. § szerint »Kötelesek az esperesek évenként egy maguk mellé vett lelkipásztorral esetleg az egyházmegyei gondnok vagy világi tanácsbiróval, minden egyházat meglátogatni. Ha a látogatást egyházmegyéjük nagy kiterjedése, vagy bármi ok miatt önmaguk nem végezhetik: akkor maguk helyett egyházmegyei lelkészitanácsbirót, vagy rendes lelkipásztort is bizhatnak meg; sőt ha a szükség ugy kivánja, több látogató küldöttség szervezhető az egyházmegyében.« Ezen törvényszakasz, midőn a »Canonica visitatio« régi nevezetet használaton kivül helyezi, »az esperesi egyházlátogatást* állítja helyébe, de a melyet a helyi körülmények s más beállott viszonyok vagy épen hivatalos teendők túlhalmozottsága esetén »több látogató küldöttség« is végezhet. Ime tehát »az egyházlátogatás« a legújabb »Egy házi törvények® rendelkezésén alapszik, ha az t. cikkiró meggyőződése szerint »a régi korból örökségül átszállt időveszteség* »mely egyházmegyénkben a régi vaskalapos korszak siralmas tanúbizonyságául mai napig változatlanul űzetik;« ezen meggyőződés mig a beregi egyházmegyét állítja pellengérre, ugyanakkor a zsinati felfogáson és érdeklődésen is túlhaladni szerencsés levén, az »Egyházi törvényekkel* is ellentétbe helyezi magát, mert azt határozottan állítom, hogy a beregi egyházmegyében az »egyházlátogatás« az 1882. évi »Egyházi törvények* előírása szerint teljesíttetik ugy alaki tekintetben, mint a működést illetőleg, mindkettő alapíttatván a 132, 133, és 134. §-sokra, melyek közül a 132. § elengedhetleniil előírja, mikép »az egyház'átogatás* minden évben mulhatlanul megtörténjék; a 133. §. »Az egyházmegyei látogatók megjelenése* a presbyteríumok ezen alkalomra összehívása stb. felől intézkedik; a 134. § végre aj b) c) d) és e), pontok alatt részletezi azon ügyeket és kérdéseket, melyekre az esperesi máskép egyházlátogatás gondoskodása- és figyelmének ki kell terjednie. De bizonyosan ugy áll a dolog, hogy a beregi egyházmegyében »az egyházlátogatás* nem az 1882-ik évben érvénybe lépett »Egyházi törvények* utasítása szerint eszközöltetik, mert különben cikkiró ur nem támadott volna oly erővel és hevesen??!! Ezen felvetett kérdésre vonatkozólag elmondom a beregi egyházmegyében ez idő szerint, hogyan van szervezve az »egyházlatogató küldöttség* ; ez feltünteti annak »alakját,« mely a tiszt, cikkiró előtt a legbotrányosabb valami. Az évenkint a legújabb »Egyházi törvények* értelmében teljesítendő »egyházlátogatás* végett a mi egyházmegyénk körökre van beosztva; a teendőket, az egyházmegyei lelkészi tanácsbirák egy-egy más lelkipásztor közreműködése és segédkezésével szokták végezni; nem különben fel vannak kérve résztvenni az egyházmegyei világi tanácsbirák is, minthogy ugy a 132. §, mint a 147. § f) pontja, ezen ténykedésre hanem is határozottan kötelezi el, de mindenesetre feljogosítja. Hogy az »egyházlátogató küldöttség* ezen összeállítása »Egyházi törvényeink* rendelkezésével megegyezik, azt senki, ha ugyan azoknak 132. §-át csak egyszer is átolvasta, a beregi egyházmegyének, illetőleg esperesének szemére nem vetheti, a mennyiben az esperesek feljogosittatnak megbízottaik, vagy is »több látogató küldöttség* által végeztetni a 132. § ban előirt teendőjüket. De talán az illetők nem a 134. §-ban foglalt, utasításuk szem előtt tartásával végzik feladatukat? A látogatás ideje az »Egyházi törvények«-ben még csak távolról sincs érintve, azt mindenik esperes azon időben végzi, melyet az egyházmegye helyzetének s ügyeinek ismerete és egybevetése legcélszerűbbnek mutat fel; és már a tapasztalat a beregi egyházmegyében ilyenül, a január és február hónapokat állította a kormányzó-testület s annak elnökei elé. Különben a látogatás ideje felett szót váltani felesleges s az ügy érdemére döntő befolyással nem is lehet; mind a mellett én ugy vagyok meggyőződve, hogy ha bárki is bebizonyítja a látogatás ezen időszakának céltalan voltát, az esperes — vagy ha épen ugy tetszenék — a kormányzó testület legkisebb nehézség nélkül fog egy más időszakot kijelölni. És most térjünk át a t. cikkiró ur azon állításainak megfigyelésére, melyekben előadja, hogy »az egyházlátogató küldöttségek* mit nem végeznek? és a mit végeznek is hogyan végezik?? »A mi tulajdonképi legfontosabb teendője lenne — az egyházlátogató küldöttségnek« — mondja a t. cikkiró ur — »épen azt hanyagolja el, t. i. a vallás-erkölcsi élet minőségének észlelése; az anyagi és erkölcsi bajok, hiányok megtekintése; az iskolaépület, parochiális lakhelyek célszerű- vagy célszerűtlenségéről való meggyőződés. Ezt a nevezett küldöttség nem teszi, nem is teheti mert nincs előírva* stb. Erős és kemény vád, mely ha valónak bizonyul, a beregi egyházmegye látogató küldöttsége ellen, — az egyházkerü'eli fennhatóság, kell, hogy a fegyelmi eljárást hivatalból megindítsa ; ámde minden erőssége me'lett is méltatlan vád, mely azonnal megsemmisül, mihelyt valaki a beregi egyházmegye jegyzőkönyveit figyelmére méltatja. Ugyanis a tavaszi gyűlésben felolvastatni szokott »esperesi jelentés« rendszerint a következő ügyeket terjeszti elő: »A vallásos és erkölcsi élet« »Kegyadományozások« »Épitkezések és javítások* feltüntetve az iskolai helyiségek, a parokiális épületek állapotát. »Népességi mozgalom.* »Nevelésügy.« Minthogy az esperesi hivatal ezen általános jellemzés adatait, a több egyházlátogató küldöttség által hozzá beküldött jegyzőkönyve bői meriti, — a t. cikkíró ur által odadobott vád magától elenyészik ; annyivalinkább, mert a tavaszi egyházmegyei közgyűlések jegyzőkönyveinek határozatai legnagyobb részt épen az »egyházlátogatási* jegyzőkönyvekben foglaltak alapján hozatnak me

g> "gy a vallásos erkölcsi élet, mint az egyházak küb