Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-11-29 / 48. szám
ságot vévén, mostani kemény magokviseléséből, csak foglalton foglalnák és végre mind eloccupálnák s ki büntetné meg érte ? Az papi jószág egyiknek sem öröke, ők csak személyekben vétkezhetnek, úgy is az királynak esnének poenája alá, jószágokat el nem vehetné, annál inkább személyeket, javokat, mint bonum ecclesiasticumot el nem vehetné s büntetés nekül maradnának. — Az secularis papista rend is anélkül maradna, mert mellettek fognak és csak több út nyittatnék az templumok occu pálására nekik. Mind ezekre s jövendőre nézve, az disturbium alatt való dolgoknak ilyen diploma sérelmével való satisfactiót is considerálván, mi bezzeg az diploma mellől ebben is el nem mennénk ; mert az úr isten távoztassa, de ha jövendőben valaki az isten tisztessége mellett fegyverhez nyúlna is s nem volnának elegek az resistálásra, mindjárt mindenre reá mennének akkor s az után igy cselekednének, mint most; nem is volna eszes és okos, maga böcsületit szerető haza fia és evangelicus, az végre költene s fáradna, s az után mások gyalázatjára csak elmennének az végezések mellől. Most ennek az ideje, hogy az evangelicus status keményen, animose, constanter viselje (magot), kezében az diploma, hittel assecurálta ő felsége okot, ne ereszsze azt ki kezéből, éljen s maradjon meg az mellett, senki sztmére nem vetheti s kárhoztathatja éite s vétkesnek sem mondhatja senki, hogy nem jól s igazság kivül cselekednek; mi ennél tovább nem nyújtózhatunk, mert látjuk, ha egyben elmenne kegyelmetek az diploma mellől, kiváltképen, az ki nagyobb mind ennél, vájjon az kisebbekben is nem kellene-e cedálnatok; igenis. — Az több dolgokról Horánszkitól és utóiban az bécsi pacificatióval felküldött leveleinkben kegyelmeteket bőven tudositottuk; számos ratiókat is irtunk. Ezeket kegyelmed ő kegyelmekkel is communicalhatja (az Croissival való dolgok kivül) köszöntvén ő kegyelmeket, mivel nem irhattunk ő kegyelmeknek. Az privatum sollicitálásának kegyelmed békét hagyjon, Deus providebit; bizonságunk az úr isten : mi ö felségével igaz, állandó békességet végeztünk volt magunk részéről, és az portának sem harag játul, fenyegetésétül nem tartván, kívánságát nem töttük ; ajánlásával, igéretivel sem vehetett reá ; de immár látván az ő csalárdságokat, hamis hitekkel való megcsalásokat, az isten előtt protestálok, az ő szent angyali s világi emberek előtt ők, ők lesznek, az hamis hitő emberek okai, hogy mine- j künk kedvünk ellen való dologra kell már magunkat vennünk és mindennel kedvét keresni az portának, ugy is istenem s hazám szabadságát ellenek oltalmaznom. Az főispánságok confirmálását se urgealjátok; bízzunk mindeneket az igazán Ítélő istenre, igazságos igyünkre s várjunk az időtől is. Mi istennek áldásából tűrhető egészségben vagyunk, kit kegyelmetek felől is kívánunk hallani. Haller Pálnak mindjárt parancsolunk s leckéje is lészen. Az doctornak aláhozásában munkálódjék kegyelmetek ; emberek vagyunk s örömest jót is tartanánk. Adja isten hallhassunk minden jót kegyelmetek felől. Dátum in Arce Sáros Patak 26. die Novembris. Anno Domini 1646. délest $ óra előtt. Jegyzet: A dűlt betűvel szedettek titkos Írással vannak írva a kéziratban. (Egykorú másolat a vörösvári gr. Erdődy-féle levéltárban.) XVI. 1646. nov. 30. Az úr isten ő felsége, minden idvösséges jókkal s szerencsés hozzánk való jövetellel áldja meg kegyelmeteket. Hozzánk kegyelmetek 22. die praesentis irt levelét nekünk 27. die reggel könyörgés után, adta vala meg mindjárt, s úgy tetszik valamiről kegyelmetek tőlünk kiván informáltatni, kiről mi kegyelmedet két levelünkben is voltaképen tudósítottuk ; mi bizony most sem írhatunk egyebet. Nekünk csak az tetszik semmiben az Dip'oma mellől el ne menjetek, vagy effectuálódik vagy nem, s ha ő íelsége resolutiójával contentusok nem lésztek, az úgy leszen, ha nem az Diploma szerint lenne, azért nem kegyelmeteken fogynék az gyűlésnek elmúlása, re infecta eloszlása, hanem ő felségén, igazán senki kegyelmeteket nem kárhoztatná. Mindazonaltal mi most convocáljuk az hét vármegyében lakó értelmes urakot s főrendeket, s igen rövid nap irunk derekason erről is kegyelmeteknek. 2. Az templomok dolgából az mi elménk cathegorice csak ott jár, hogy valamennyi templomokat 1638. esztendőtől fogva elfoglaltak, s az szegény község megmaradt evangelica vallásában, csak restituá'tassék; az mely templomokat pedig ab anno 1608 usque ad annum 1638. elfoglaltak, az hol az szegénység vagy totaliter vagy csak részszerint is megmaradt evangelica vallásában, adjonak templomnak való helyt nekik azoknak urai, annak illendő időkig való könnyebbséget nekik, mely idő alatt csinálhatnának temp'umot magoknak. Pap, mester házának és scholának is helyt adnának, és ezek szabados nemes helyek lennének, szántó földet, rétet is szakasztanának, dézsmácskát is az szegény egyházi személyeknek : Az jus Patronatusságát csak meg ne engedjétek az Clerusnak, arról is kegyelmetek bizonyos legyen, hogy mi csak egy lelket is oda nem adunk, engedünk ió akarat szerint; elég terhe van a nélkül is az én szegény bűnös lelkemnek csak az magaméról adhassak számot. Él az isten soha én azzal nem terhelem uram, hogy az kik ezután ha templumot foglalnának elsőbben 500. azután ezer tallér, 3. jószágát amittálja. Soha erre ne menjetek, hanem az régi erősebb Statutumok mellett maradjatok, avagy annál is erősebbet csináljatok ; mert ha igazán syncere meg akarják tartani, állani, reá mennek mindenre, de ha lágy büntetést rendeltek, csak utat nyittok nekik az templomok foglalására. Es valamíg ő felsége mindeneket az Diploma szerint nem effectuálna, soha bizony az ő felsége propositioihoz hozzá nem nyúlnék, mert ha hozzá nyúltok, s azon által mentek annál inkább semmi sem effectuáltatik az Diploma szerint, mert ha külömben cselekesztek, merem bizonynyal prófétálni, magatok romlására, istennek tisztelete oppressiojára élnek szolgála tjokkal. Nagy sokat értene s tanolhatna kegyelmetek az ő felsége cancelláriusi német emberek és az magyar cancellaríus szavaiból, jusson eszében kegyelmednek mikor Lintzben voltatok, mind német Tanács s Cancellarius mit feleltek mindenik az Diploma szerint való effectuatiokra, ő felsége is irása által is azont igírte, íme most az hamis hittel kereskedők mit cselekesznek, kit még az pogány is ilyen nyilván nem cselekedne. Az istenért, s ídvösségetekért, kérünk legyetek eszeteken, ne csaljonak meg benneteket, minket se gyalázzatok meg vénségünkre ; higyjétek el, mutat még nekünk az isten oly alkalmatosságot, ha az Diplomát nem effectuálják, bizony-bizony többel fogják effectuálni.