Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-22 / 47. szám

megnyugodtunk abban, hogy a tervbe vett tanítóság helyett segédlelkész-tanitói hivatal szerveztessék. És nincs okunk sajnálni, hogy igy történt. A derék segédlelkész egész odaadással 'végzi ugy lelkészi, mint tanitói teendőit, s ha Bereczky tiszttársam ugy ismerné az ottani viszonyokat mint én, s tudomása volna arról, a mit hat hét alatt egyházi és iskolai téren történtek, egész lelki örömmel gyönyörködnék a S'ép eredmény felett, s meggyőződnék arról, hogy a lelkész nem magában énekel, hanem együttesen az iskolába járó gyermekek s a gyülekezet egy részével, s hogy predikálása sem pusztában hangzik el, igazolja az a körülmény, miszerint toronyépítés és két harang beszerzésére lépések tétettek s a lelkész részére újból 60 frt évi járandóság Íratott alá. Ily körülmények közt nincs okunk aggódni a jövő felett, nem félünk attól, hogy a s. lelkész, csak azért mert lelkész, nem fog megfelelni tanitói kötelességének, valamint a gyakori változások esélyeiből származható hátrányok ellen is biztosítva véljük az egyházat, mivel a dolhai s. lelkész-tanitónak mint társadalmi köre, mind fizetése olyan, hogy tudtunkkal vannak rendes lelkészek, kik szívesen cserélnének vele. Egyébb iránt egy következő s. lelkész már ugyanazon színvonalon fog állani bármelyik tanítóval, mert az egyházkerület 1884. évi 254. sz. határozata értelmében minden theologus tanitói oklevelet köteles szerezni. E néhány sor írására azonban Bereczky tiszttársamnak azon szeretetreméltó gyanusitása inditott, hogy szerinte az ügy diadalrajutását nem a tanítás veszélye, hanem a mármaros-ugocsai egyházmegye részéről nyilvánuló elfogultság és féltékenység fenyegeti. Tehát cikke elején még örvend, hogy a dolhai kis egyház a lét és nem lét problémájának megoldásával diadalmasan küzd s fejlődéséhez ő is szép reményt köt, végén azonban az egyházmegyének e sikert előmozdító ténykedését elfogultság-és féltékenységnek nevezi. Valóban nehéz megérteni. Azt még eltudnám hinni, hogy örvend a dolhai egyház életrekeltének, de azt határozottan tagadom, mintha egyházmegyénket e tettében elfogultság és féltékenység vezérelte volna. Én eddig ugy tudtam, hogy ha az egyházmegye, egy a viszonyok miatt megszűnt egyházban, a kedvező körülmények megérkeztével siet lángra gyújtani az evangeliom kialudt fákly áját, ezzel kötelességet teljesített s szolgalatot tett az egyetemes egyháznak, s azért inkább elismerést mint megrovást érdemel ; Bereczky tiszttársam azonban anathémát mond ránk. Legyen, örömmel hordozzuk az átok súlyát. Hanem azt a természetellenes dolgot ne kivánja, hogy az édes anya gyermekéről, kit keblén szeretettel ápol, érdekében mindent megtesz, kér, könyörög, áldoz, lemondjon akkor, mikor annak sorsát teljesen biztosította. Mert a mármaros-ugocsai egyházmegye biztosította a dolhai leányegyház sorsát. Múltkori cikkemben azt allitottam, hogy rövid idő alatt, majdnem biztosan Ígérjük, Dolhán anyaegyházat fogunk szervezni. S ez állításom volt a botránykő Bereczky tiszttársam szemében, mely ellen küzdeni hivatva érezte magát. Jól van, szívesen beismerem, hogy tévedtem, helytelenül mondtam : majdnem biztosan; azt kellett volna írnom, s most helyreigazítom tévedésemet, biztosan ígérjük; c-ak az egyszeri emberrel szólva, jóakaróinktól mentsen meg az Isten, ellenségeinkkel majd elbánunk. Béke velünk! —y RÉGISÉGEK. Adatok az 1646—7-iki országgyűlés történetéhez. (Folytatás.) Az egri püspök kívánságára az kegyelmetekre való Commíssiot az szerint megkiildöttük, kegyelmetek azon képen végez véle. Az Csáki László contradictíoja dolgában a testimonialis és Recognítionalis extrahálás igen szükséges s jó is lészen. Pálffy Pál uram azután hogy kegyelmetek pártját kezdte tuealni az kegyelmetek írása szerint akarjuk, tartsa meg is Isten ő kegyelmét mind végig abban. Mednianszkitól küldött 10. die Octobris íratott levelünket is értjük hogy elvötte kegyelmetek; hogy kegyelmetek mindenekben parancsolatunkhoz és Instructionkhoz akarja magát alkalmaztatni szükséges, s el se menjen az mellől ez után is egyáltaljában kegyelmetek. Menyiben mitigálta légyen kegyelmetek azután az Contradictio dolgában való Scriptumát látjuk azt is, már az mellől csak egy á'taljában el se menjen kegyelmetek, mert bizony nem lenne jó : melyre az minemű formában adták volt, az Clerus és Catholikus Status, abból egyáltaljában jövendőre is csak az gyűlölséges egyenetlenség jött volna ki. De már 22. Octóbris az mint kegyelmetek az Clerussal és Catholikus statussal abban is concordált hála istennek ; s csak kegyelmetek (az kik az evangelicus status nevezetivei él) azután is legyen egyes, és viselje ezután is ilyen állapottal magát, s tartsa Instructiónkhoz parancsolatunkhoz magát (kiben nem is kételkedünk). Jót ád Isten ő Felsége s ha szinte jövendőben megállani nem akarnak is azon Status és Clerus, Deus providebit, bizonynyal hisztik nem segíti az LT

r Isten őket hamisságokért. Az Commissariusoknak az restauratiójokra való kibocsáttatásokat is igazán s méltán kívánta kegyelmetek s valóban urgeálni is kell, ezután is azon cikkelyeknek és punctumoknak ís effectuáltatását, mert azok eddig nem eífectuáltattak volt, s csak ne condescendalt légyen kegyelmetek könnyen az ő akaratjokra azoknak adandó Instructio és kibocsátások modalitása dolgában, mi elhittük, abban sem fogtak akadályt tenni; kik el is hisszük a végre difticultálják magok nevére forogni a Commissariusok kiküldésében, ne látassanak az iránt is az Diplomának ususba vételével, annak consentialni, az mint maga is irja kegyelmetek : s mi bizonynyal elhiszük, az Clerus és a Catholicus status is minden igyekezetivei azon vágynák hogy az Templomok odamaradnának ; de mi az lelkére kényszeritjük kegyelmeteket, ne engedje semmiképen : nem változott-e meg ezután az elrendelt Commissariusoknak kibocsátások elvárjuk kegyelmetek tudósítását. Az Dévéni István dolgaban való választételben is, hogy kegyelmetek semmit hátra nem hagyott, jól lött, s ezután is azon képen semmit hátra ne hagyjon, s ne is annuáljon kegye'metek annak az mit ő kiván, mert mi az Contractus mellől el nem megyünk, szegény fejedelem idejében is lött pacificatío s — Diploma, de mindenek megállották a felől azon contractusokat Reversalisokat. Personalís uram az hol az Instructioban oda írta utrinque szükség volt igen megérteni s tudni kegyelmeteknek annak értelmét, s azokra az ratiokra vigyázni kegyelmeteknek kiket magok irnak s mindenekben igen igen Cautusoknak lenni kegyelmeteknek. — 25-a Octobris mint lött az utrinque szónak magyarázatja, és micsoda