Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-08 / 45. szám

hogy midőn erre a consist. »nem tartván szükségesnek ezen helyettesítést, kéri esperes urat, az elnöki széken maradni«, habár az esperes látva, hogy a Sz.-féle felfogás magában áll, még is kijelenti, és jegyzőkönyvbe véteti föl, hogy ő »a tanácskozásba befolyni tartózkodni fog*, ott iil ugyan, de a világi elnököt kéri föl a tárgyalás vezetésére, maga pedig sem a tárgyalásba, sem a határozat hozatalába be nem folyt. Sz. ur vádja terhelheti-e alólirottat? Pedig az, a mi körül a kérdés forgott, hogy t. i. N. Zs. ur jogosultan pályázott és jelöltetett s igy választatott-e, alólirottnak >saját személyi« ügye bizony nem volt, s ott ülésem, — az egyházmegye eskü alatt és meggyőződésük szerint szolgáló konsist. tagjaira, a kiket ép ugy, mint a később tartott egyházmegyei közgyűlés egyetlen tagját is, felfogásomnak megnyerni, egy szóval sem törekedtem, befolyással is bizonyára nem lehetett. ítélni fog: 3-szor, hogy világi elnök ur azon eljárása, — jóllehet az ő, részrehajlatlan jelleme, világos felfogása nem szorult védelemre, — helytelenithető-e, hogy »bár a jelölő bizottságnak is tagja volt, s ámbár épen a jelölés volt kifogásolva«, még is elnökölt az a felett Ítéletet mondott consistoriumban ? Am ha védte volna vil. elnök ur a hibás kijelölést, mint a saját tévedését védő fél, érdekeltség szinében tünt volna fel : de nem védte, hanem ugy ő, mint a többi a jelölésben részt vett törvénybíró férfias és egyenes lélekkel bevallotta, hogy őket N. Zs. ur »tévedésbe ejtette«. Már pedig a jelölésben részt vett bizottság tagjainak nem »személyi ügye s érdeke« N. Zs. ur ügye s azért, mert egy biróság saját legbensőbb meggyőződése alapján bír tudomással valamely ügy állásáról, tartani azt azon ügyben illetéktelennek, az a birói eljárás annyira lényeges közvetlenségével, épen ellentétes fogalom. ítélni fog: 4-szer, hogy ha a 260. §. szerint minden birósági tag meghívandó, nem kellett-e meghívnom, az újonnan választottakat is ; a consist. azonban nélkülök is itéletképes levén, eskíiletételük a 262. §. dacára, az eddigi gyakorlatra való tekintetből elhalasztatván, az egyházmegyei gyűlésre, minélfogva a tárgyalásokbani részvételre nem is hivattak fel: Jelenlétük kifogásolható e tehát ? Sz. ur által a N. Zs. ellenjelöltjeként szerepelt tanácsbiróra való hivatkozás is találhat-e ezek szerint ? ítélni fog: 5-ször, hogy Sz. urnák azon érvelése, mely szerint a vil. elnökkel együtt 7 jelenvolt világi t. birót kifogásol, holott a 261. §. a) pontja szerint csaját személyüknél fogva« érdekelve csak nem lehettek, — a b) pont szerint N. Zs. úrral is, rokonságban nem voltak az elesett jelöltek egyikével is, csak egy vil. tanácsbiró levén sógorságban, ha a b) pont értelme, az alsokí lelkészválasztás ügyénél, ennyire kiterjeszthető volnais, még mindig határozatképes számban volt együtt a consistorium. Mindezeknél fogva, Sz. ur, conclusiója dacára is, igenis fenntartom az idézett »közokirat & jelentősége súlya iránti nézetemet, s annyival inkább fenntartom, mivel a jelölő bizottság tagjainak egyhangú »propria fassiót-juk gyanánt is tekintendő levén az, megcáfolhatatlan alapokmány döntő bizonyítékát is képezi az ezen ügyben ; mig Sz. ur, mesterére valló, körmön font érvelésére bizony csak az Úrnak amaz Ítélete illik »a szúnyogot megszűritek, a tevét pedig elnyelitek«. Körmendy S. j RÉGISÉGEK. Adatok az 1646—7-iki országgyűlés történetéhez. (Folytatás.) X. 1646. oct. 31. Ferdinandus III us &. Fidelibus nostris universis et singulis Reverendissimis Reverendis, Spectabilibus magnificis, Egregijs et Nobilibus, Strenuis item ac agilibus Dominis Praelatis, Baronibus Magnatibus, Comitibus, Vice Comitibus, Capitaneis, Vice Capitaneis, Castellanis, Vice Castellanis, Praefectis, Provisoiibus; nec non Civitatum oppidorum villarumque Judicibus Magistris Civium ac Juratis Civibus; Cunctis etiam aliis cujuscumque status, dignitatis, conditionis et praeeminentibus hominibus, ac quocunque ofticio et Praefectura ubivis in Regno nostro hungariae fungentibus et commorantibus Praesentes nostras visuris atque legi audituris Salutem et gratiam. Síquidem juxta tenorem pacificationis cum Illustrissimo Georgio Rákóczi Transylvaniae Principe, quarum partium Regni hungariae Domino et Siculorum Comite initae, nonnulla adhuc bona in praeteritis disturbiis utrinque occupata et adempta, eorundem Possessoribus prout etiam Templa nondum restituta fuissent. Volentes Diplomatis condítionibus per omnia satis fieri, et singula ex parte nostra effectuari facere, ad restitutionis exemtionem tam bonorum quam Templorum in ipsis disturbiis, ac post disturbia, factamque pacificationem occupatarum, sí quae adhuc essent simpliciter juxta Diploma fiendum, prout etiam aliorum Templorum, post disturbiorum tempóra usque ad praesens occupatorum vei reoccupatorum, sicut et bonorum Secundum Diploma utrinque restitutionem, certos Commissarios fideles nempe nostros Magnificum Stephanum Forgach de Ghimes, Egregios item Franciscum Turanszki, Casparum Barthakovics et Stephanum Deöri ad facies locorum exmittendos duximus ; quibus etiam in iis, quae statum praesentem Comissionis et effectuationis praemissae concernunt, juxta Instructionem agendi, procedendi, exequendi, ac effectuandi dedimus plénum et omnimodum potestatís facultatem et authoritatem. Quocirca universas et singulos quos supra benigne hortamur, et Vestrum Singulis harum serie firmiter committimus et mandamus, quatenus praefatum Stephanum Forgach, Franciscum Turanski, Casparum Bartakovics, et Stephanum Deöri, pro nostris veris et indubitatibus Comissariis in praemissum finem exmissis habere, tenere, et recognoscere, iisque nomine nostro coram dicturi ac repraesentaturi sunt, plenam ac indubiam fidem adhibere, debitumque eisdem honorem et respectum deferre, atque etiam ad quorumcumque bona ac dominia, ubi restituenda bona ac Templa habentur, penes praesentes pervenerint, eisdem in iis exequendis parere et obtemperare, neque ipsos in eo impedire, turbare, aut delatae ejusmodi commissionis provinciám remorari vei per alios impediri, turbari, aut remorari facere, quin omnia et singula juxta Diploma restitui et effectuari permittere et per vestros permitti curare, módis omnibus debeatis et teneamini, ac quilibet vestrum debeat et teneatur. Secus ítaque nullatenus facturi. Praesentibus perlecti exhibenti restitutis. Dátum in Arcenostra Posoniensi Regia die 31 mensis Octobris. Anno Domini 1646. Regnorum nostrorum Román, decimo,