Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-01 / 44. szám

sultatiojokrol resolutiojokat vévén, és kegyelmetekkel mennél hamarébb communicalni, elhivén hogy kegyel­metek is ugy fogja magát alkalmaztatni, hogy se sieté­sével, se késedelmével jövendőre való nagyobb akadé­kokot ne szerezzen, s ezekhez az ott való üdőt, s alkal­matosságokot is magának tanácsul fogja venni. Mi ennek utána is kegyelmetekhez való kegyelmességünkben és sincera affectionkban semmiből megfogatkozni nem aka­runk. Quibus in reliquo gratia nostra principali benigne propensi manemus. Dátum in arce nostra Sarospataki­ensi die II. Octobris 1646. (Hivatalos másolat a gr. Erdődy-féle vörösvári levéltárában.) IX. 1646. oJetóbeer 24. (A levél eleje lappangj. P. S. : Kegyelmes uronk. Az tegnapi napon levő actakat megírván nagyságodnak, concludaltuk vala az levelet, azonban, bizonyos okokra nézve, Klobosuczki uram el nem küldheté az postát, Ugrón uramot. Ez mai nap is actainkat is azért igy méltóztassék nagyságod megérteni. Die 24 Oktobris az nemes ország házához gyűlvén egész országul, sok disputatioink után az tegnapi dolgok­ról. Az praelatus és nagyságos urak küldének hoz­zánk ujobban követjeket, úgymint az pécsi püspököt, Szécsény György uramot, Kéri János és Osztrosith Pál uramékat; izenék azt, hogy ő nagyságok az tegnapi opiniojoknak inhaereálnak az catholicus stutus részről. Mi is evangelicusok ezen annál inkább felindulván, csak meg izenénk categorice, mi is tenacissime annak inhaerealonk. Es igy nem kicsiny haraggal s busulással visszabocsátván az urakat, magunk között ismét annál gyülölségesebb disputatiok occuraltak, látván hogy teljességesen azon mesterkedik az clerus némelyekkel, hogy az templomok oda maradnának. Sok számtalan disputatioink után az personális maga interponalván magát és fáradozván az dologban az urakhoz, elvégtére ilyen instructiot csinálá­nak, hogy ezzel fogják az két statusból való ide alá meg­irt commissarius urakat kibocsátani. Tudniillik : Ut juxta diploma templa et bona simpliciter restituantur. Primi generis templa, quae sunt jam restituta utrinque, ita per­maneant, et sí quis error in exercititione commissus fuis­set, per commissarios emendetur, in exemta vero exe­quantur. Et si quae templa etiam, quae post disturbiorum tempóra usque ad praesens fuissent occupata, vei reoc­cupata, ea etiam, sicuti et bona secundum diploma resti­tuantur utrinque. Tempus autem disturbiorum (?) a die exacta Februarii, anni 1644 usque ad ultimum diem Novembris 1645 intelligantur. Kegyelmes uronk, ez az instructio azokról az tem­plomokról való csak, az ki az háborúság alatt és az után az mostani ország gyűléséig estenek ; mert az előtt valók­ról, úgymint ab anno 1608 az háborúság kezdeteig a kik estek és elfoglaltattak, immár vigore 4 artxuli diploma­tis holnap azok felől kezdjük el az tractatust, kikről ezután tudósítjuk nagyságodat. (Elvárjuk, szél-jegyzet). Az felül megirt instructio szerint ez disturbíum alatt és után elfoglalt templomok s jószágok restitutiojára, hogy az ország gyűlése alatt relatiot is tehessenek róla, ren­deltettek commissariusok. Az Dunán tul való részre ex statu catholico magnificus Adamus Ziriaky, az egregius Melchior Kerekes; ex evangelicis generosus dominus Franciscus Botka et Stephanus Dóri. Az Dunán innét való földekre és részekre ex statu catholico magnificus dominus Ladislaus Barkoczy, et egregius Franciscus Zatureczky ; ex evangelico statu generosus Petrus Hanvay et Gaspar Bartakovich. Ha még meg nem változnak, mivel mindenik commissarius difficultalja, és mentik magokat, de egyáltaljában az ország vagy ezeket vagy másokat elküld. Dévinyi uram igen igen megfutotta az pápista ura­kat, rendeket, praelatusokat és az egész clerust s való­ban sokan fogják pártját és igen agaltak, hogy nagysá­god minden jószágát, marháját és contractus fassionalis vagy reversalisát is visszaadná és hogy az egész ország nevével is intercedalnának mellette. Mi is nagyságod követei, bizony semmit hátra nem hagytonk benne az választételben. Esmég mondtuk, hogy in re belli foga­tott meg Dévini István et in lytrum capitis et in exso­lutionem lytri ac redemptionem capitis esett ez ő rajta, nem comprehendálja az diploma; mert császár ő felsége részéről is az kik megsaczczoltak az rabok kö/zül, csak megvették az saczczot rajtok. Igy e szerint Deviny István is saczczában oda adta azokat az kik még oda vannak, s kezesi is vannak érette. És nem cselekeszi nagyságod csak azért is, hogy igy kárhoztatja nagyságodat ezekkel; jobb volt volna másképen eleit venni. Deviny uram felől mind maga viselése s mind vallása felől bizony mi nagy­ságodnak semmi jót nem irhatonk. Hogy penig az instructioban personális uram oda irta az jószágok restitutioja fe'ől: utrinque meg kérdjük holnap publice personális uramot, mit ért azon. Mert ha Devini uram jószágát és azokat az mely két falut Kosztolont Lipocot... nagyságod adott az keczéreknek Sárosvármegyében, bizony protestalonk róla firmiter, mert nagyságod Devini uram saczczában adta azokat és nagyságod semmiképen nem cselekeszi. Mindezekről és az többiről is az mik következzenek nagyságodat tudósítjuk ismét Mednyanszki uram által. Ma ő fe'sége Ebistorffra ment fiai látogatására és mulat­ságára, de szombaton bizonynyal bejő. Adja az kegyel­mes ur isten, nagyságodat örvendetes jókkal láthassuk. Az édes öcsém Klobusiczki uram ő kegyelme tudom nagyságodat az titkos dolgokról igazsággal in­formálja. Dátum Posony, éjszaka, 24 Octobris 1646. Nagyságod fejedelmi méltóságának azon igaz alá­zatos hivei. Jidem, qui supra mp. Bod Péter — Sinai-Récsey. Azon cikkemben, melyet Bod Péter egyháztörté­nelméről e lap hasábjain pár héttel ez előtt közzététet­tem, ismertettem Bod egyháztörténelmének a debreceni ref. főiskola könyvtárában található kivonatát is. E kivo­natról már akkor sejtettem, de kimondani még nem mer­tem, hr gy azt alighanem maga Bécséi/ készítette; — de most már azon helyzetben vagyok, hogy ezt határozot­tan állithatom. Ugyanis a nemzeti muzeum birtokában levő nagy­becsű Sínai-íéle kéziratot 29-ik vagy régibb jelzéssel XL kötete, épen a Bod Péter egyháztörténelmének kivonatát foglalja magában 357 negyedrétlapnyi terjede­lemben (21—378. lapok.) E kötet legelső lapját Bécsey­nek 1784. december i8-án Utrechtböl Sínaihoz intézett saját kezű levele képezi, mely is következőleg hangzik: Tiszteletes professor uram 1 Ha mind nehezen és sok utána való járással is, de csakugyan kezemhez kerítettem a b. e. tiszt. Bod Péter uram manuscriptumát. Nehezen, mert minthogy eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom