Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-25 / 43. szám

riumban részt vettek; egy, a jeleltek közül egygyel első fokú sógorságban állott; s igy az egyházi részről egyetlen egy tag sem volt olyan, kit a bíróságból az egyházi törvények 261. §-ának a) b) c) pontjai és a 262. § ki nem rekesztenek, a világiak közül pedig csak hárman nem voltak kifogás alá esők, — holott az egyházi törvények 244 §-a ertelmében az Ítélethozatalra legalább is 5 biró jelenléte szükséges, s e mellett az egyik elnöknek mindenesetre »egyházi« részről kell lennie; mondom, mindezeket csak futólag említve meg, különös hangsúlylyal említem meg azt, hogy a nevezett consistorium elé N. Zs. — holott ő Ítéltetett el, s az ő megválasztana semmisíttetett meg s nem az alsokiak választása — megidézve nem volt, s igy az »audiatur et altéra pars« elve mellőztetett, s ennélfogva a consistoriumon az meg sem is jelenhetvén, neki az ítélet szóval kihirdethető nem volt s ennek és az egyházi törvények 282. §-ának dacára, Írásban sem hirdettetett ki mind e mai napig, és igy, ellenében még akkor sem emelkedhetett volna mindaddig jogerőre, ha az imént emiitett forumok azt önmagában semmisnek ki nem jelentik. Mindezekből természetesen következik, hogy a kérdéses közokirat, a mélyen tisztelt esperes ur által, valódi értékénél sokkal nagyobb mértékben méltányoltatik; azt pedig semmiesetre sem akarom mondani, hogy azzal, akár szándékosan akár más okból a lap közönségét félrevezetni akarta volna. — Szoboszlai Géza. * A pozsonyi ág. evang. főiskola körében közelebb szomorú tények merültek fel pánszláv igazgatók működése folytán. A theologia igazgatósága október 6-ikán bizottságot küldött ki, hogy a pánszláv üzelmekkel gyanúsított theologusok ellen a fegyelmi vizsgálatot megindítsa. E bizottság egyelőre már befejezte vizsgálatait, melyeknek tárgya különösen két főpontra terjedt. A pozsonyi ág. ev. theologiai tanulók közül kilencen azzal vádoltattak, hogy Kutlik Vendel, ismeretes pánszláv ügyvéd védnöksége alatt, a jogakadémia egyes hallgatóival, a lyceum egyes tanulóival s egyes katonákkal, pánszlávisztikus irányú szerves összeköttetésben állanak ; hogy október 3-án este a virágvölgyi Iritzer féle sörházban, Kutlik Vendel ügyvéd és nejének mintegy társelnöksége alatt egy jogász és több lyceistával együtt, előre megbeszélt titkos pánszlávisztikus irányú gyűlést tartottak. A bizottság e két fő vádpont igazságának megállapítására terjesztette ki a vizsgálatot. Nem elégedett meg azzal, hogy a hatósága alatt álló vádló s vádlott theologusokat egyenként s a hol szükségesnek mutatkozott, egymással szembesítve kihallgatta, hanem felkereste a lyceum igazgatóságát is, a lyceumi tanulók közt lévő tanuk s a városkapitányt a tanuként szerepelt rendőr kihallgatása végett, felkereste továbbá a vizsgálat folyamán tanukként felemiitett polgárokat személyesen is s a mennyiben szívesek voltak adatokat szolgáltatni, azokat meghallgatta s végre bekivánta mindenünnen az ez ügyre fényt vető okmányokat, ugy, hogy csak is ily minden oldalra kiterjedő kutatás s lelkiismeretes eljárás után sikerült a tényeket konstatálnia. A vizsgálat kiderítette, hogy a vádlottak mindnyájan szolidaritásban állanak, magukat az akad. ifjúság hazafias érzelmű részétől izolálják, ugy hogy tényleg a hallgatóság két, egymással ellenséges lábon álló tábort képez: hogy Kutlik Vendel ügyvéddel és családjával csaknem mindnyájan közelebbi ismeretségben, részben pedig szoros viszonyban és folytonos érintkezésben vannak, hogy Kutliktól pánszláv irányú könyveket és újságokat hordtak. A kiküldött tanári bizottság a vizsgálat eredményéről terjedelmes Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: H>r. Ba.lla.gri ^xCór. jelentést dolgozott ki, melyből közöljük a következőket : Tény az, hogy a pánszláv üzelmekkel vádolt ifjak tulajdonképen Kutlik Vendel ügyvéd csábításainak áldozatai. Tény az, hogy e férfiú a tanuló ifjúságra csak is mételyezőleg, közelebb pánszlávisztikus irányban hathat. E mellett bizonyit, hogy — mint ez a lyceumi vizsgáló bizottság kezénél levő okmányokból kitűnik — az ő saját fia, Kutlik Vlamidir nyiltan pánszlávnak vallotta magát s beismerte, hogy meggyőződése szerint — melylyel azóta bir, a mióta gondolkozni tud — ő Magyarországban s érettségi vizsga után ki is megy Oroszországba, továbbá, hogy nála (t. i. az apánál) tiltott tót köri érdemkönyv s kormányilag minden iskolából kitiltott dalfüzet-példányok vannak deponálva; tény az is, hogy e pánszláv agitátort s elvrokon nejét a vádlott ifjak titkolódzva tartott korcsmai gyűlésükön (Salas) ovációval fogadták s a gyűlés jellemét csakis a vendégek megjelenése változtatta meg; tény az is, hogy ezen gyűlés politikai, közelebb pánszlávisztikus szellemű irányban folyt le ; s végre tény az is — mire pedig mi theol. tanárok különös súlyt fektetünk, — hogy a vádlottak, kik Isten igéjének őszinte, igaz, tiszta érzülettel s szájjal való hirdetésére hivatvák, eskü helyett adott becsületszavukat megszegték s a konok és gyalázatos hazudozás bűnébe estek. Épen azért a bizottság szükségesnek látja, hogy a tanári kar a bűnszerző ellen, az érdeklett intézetekkel egyetértve, az illetékes helyen lépéseket tegyen, mert ha annak mételyes működése meg nem akadályoztatik, jövőben hasonló esetekre nézve felelősséget nem vállalhat, továbbá, hogy a hatósága alatt álló vádlottakat, valamint azokat is, kik velők szolidaritásban állanak, bűnök mértékéhez képest, szigorú büntetéssel sújtsa. Az intézet tanári kara a jelentést következő sorokkal rekeszti be: A bűnösök fölött Ítélni: ez legközelebbi feladatunk, s mi — távol attól, hogy a tót nyelvet és nemzetiséget üldözni avagy azoknak jogosultságát, egyházunk körén belül, csak tagadni is akarnók — Ítélni fogunk akad. törvényeink alapján ugy, a mint azt lelkiismeretünk szava, szent egyházunk és hazánk java kivánja. De midőn ezt teszszük, reméljük, hogy a bűnszerzőt is utói éri a fenyítő kéz s hogy vele szemben ugy e város, mint az állam megteszi a maga kötelességét. * Tettes Belicay Gyula ügyvéd urnák. Belicay ügyvéd bizonyos ügyben nyilt levelet intézett báró Prónay Dezsőhöz az evangélikusok egyetemes felügyelőjéhez ; Hurtay lelkész ugyan abban az ügyben, szintén nyilt levelet intézett Belicay ügyvédhez. Belicay azt tartja, hogy e két eljárás közül az egyik »tolakodás«. Ugyan melyik mondható annak inkább? B. tanácsokkal, felvilágosításokkal, utasításokkal ellátja b. Prónay Dezsőt a kerületi- az egyetemes conventeket; H. ugyanezt teszi B.-nek. B. azt állítja, hogy e két eljárás közül az egyik »illetéktelen leckéztetés«. Váljon melyik lehet az? Ítéljen az elfogulatlan olvasó. Arra a »durva, sértő modorára megjegyzem, hogy fájhat az ügyvéd urnák, a midőn állításait, mint ősszel a legyeket rakásra hullani látja, de kijelentem, hogy igaz mondás nem emberszólás. — Osztroluka, 1885. október 22-én. Hurtay György, ev. lelkész. * Gyászhir. Id. Fejes Sándor f.-baranyai pirkói lelkész f. hó 16-án meghalt. Béke hamvaira! Felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Farkas József. DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.