Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-11 / 41. szám

igéket s abból gyönyörűen fejtegette; hogy »miképen tartjuk becsben ezen uj orgonát ?« Az egész beszéd gazdag volt szebbnél szebb gondolatokban — s valóban mindenki szivben, lélekben örvendezve távozhatott a szent hajlékból. Hogy az orgonáról szóljak még valamit, felemiithetem, miszerint az a lelkiismeretesebb kezek által készíttetett s a szakértői vizsgálat teljesen meg volt elégedve a művel. Minden része a legújabb szerkezet szerint s a lehető legjobb anyagból készült a legnagyobb pontossággal. Alakja a régi maradt, de kibővittetett, minek folytán még tetszetősb s csinosabb alakot nyert. Országh Sándor valóban megérdemli, ha gyülekezeteink ilynemű megbízatásokkal hozzá fordulnak. /.—e. REGISEGEK. Adatok az 1646—7-iki országgyűlés történetéhez. Bevezetésül Ballagi Mór tisztelt barátomhoz. Engedd meg tisztelt barátom, hogy pár szóval indo^ koljam, hogy miért kérlek fel téged ez, úgy hiszem, nagy fontosságú okiratok közzé tételére becses lapodban — melyben különben sem szokatlan dolog egyháztörténeti adatok publicálása. A M. Tud. Akadémia Tört. Bizottsága kiadásában a napokban fogja elhagyni a sajtót a Linzi béke Okirattára egy vaskos 42 ívre terjedő kötetben Mint a megelőző békéknél is, melyeket Bocskay és Bethlen kötöttek, a béke megkötése után értekezletet hivtak össze, mely a függőben maradt kérdéseket elintézze és a végrehajtás módozatait elhatározza. Az első értekezlet Tokajban apr. i-én tartatott meg : de olyan körülmények közt, melyekből biztosan lehetett következtetni, hogy a tárgyalásoknem fognak eredményre vezetni. Tulajdonkép már idő sem lett volna rá, mert az országgyűlés, melynek viszont az volt egyik feladata, hogy a linzi békét becikkelyezze, máj. 1 ére kihirdettetett. Igaz, hogy az országgyűlés máj. i-én nem ült össze, de azért az értekezlet sem fejeztetett be : a tárgyalások egyszerűen elnapoltattak. Végre az aug. 24-ére elhalasztott országgyűlés megnyílt — a hoszszabbak egyike, melyet történelmünk ismer — s csak miután 10 havi vajúdás után eloszlott, következett az újabb eperjesi tracta, mely a westphaleni béke megkötése előtt csak néhány nappal végezte be a tárgyalásokat s intézkedett a linzi béke végrehajtása ügyében. E hosszas habozás és ingadozás oka egyszerűen az volt, mert a folyó háború esélyeit mindenik fél ki akarta a maga javára zsákmányolni. Az európai viszo nyok Rákóczynak kedveztek — de a magyarországiak Ferdinándnak. S épen e körülményben rejlett annak az oka, hogy az országgyűlés olyan hosszúra nyúlt. Mert Magyarország a bécsi béke óta gyökeres átalakuláson ment át. Az akkor még túlnyomólag protestáns elem uralkodott a helyzeten, most már a főurak nagy része catholicus volt — a mint ez a bécsi és linzi béke pontjaiban, kifejezést nyert. Amaz akkor még úgy szólva dictálta a békét — ez utóbbinak pontjai mondhatni már védik a prot. népet a cath. főurak ellen. S ez tükröződik vissza az országgyűlési tárgyalásokon is. A későbbi eseményeknek még a 70-es évek üldözéseinek is kulcsát jó részt megtaláljuk az országgyűlés tárgyalásaiban — melyről bizony történetünkben nagyon hézagos képet tartott fenn. Azt hiszem, hát tisztelt batto?-föOj/ hü - föW, rátom használni fogna történetírásunknak, ha ez adatoknak becses lapodban helyet szorítsz. A levelek és jelentések sokat elmondanak, melyekről mit sem tudunk s az a pár latin okirat, mely köztük van, annyira fontos, hogy nem tartottam mellőzendőnek. Sok helyről, sok levéltárból nem kis fáradsággal gyűjtöttem össze — szét vannak azok szórva. Ha kiadott egyháztörténetünk egy kevéssé ismert de igen fontos lapjára fogsz fényt deríteni.*) Fogadd kiváló tiszteletem és nagyrabecsülésem kifejezését. Budapest, 1885. okt. 5 Szilágyi Sándor. I. 1646. május vége. Generose nobis honorande. Megértvén kegyelmed követsége által is ő Felségének mostani véletlen szomoruságit azon sz'vünk szerént szánakozunk kívánván az Úr Istentől ő Felségének szíbeli vigasztalást, és azok helyett ismét, minden örvendetes jókkal való áldást és abbanvaló bővelkedést. Az ország promulgáltatott gyűlésének ez miatt tovább való dilatiora rejiciált terminusát is ő Felsége kegyelmed által tött intimatiójából értjük, melyet minden reménységünk és várakozásunk kivül ismerünk történtnek lenni; mert noha alkalmas időktől fogva, még idegen helyekről is adtak vala erről való elmélkedéseket értésünkre, és csak nem bizonyoson is mernek vala assecuralni, hogy igy leszen : jövendölvén ottan hamar hogy az Diplomának több punctumi is, in effectum nem fognának vétetni, nem csak az ő Felsége mostani ellenkezői, de még a Lengyel király ő Felsége háta megett lévő nagyrendű emberek közül is némelyek s kiváltképen az Craccai Vajda, dicsekedvén, azzal ő adta volna tanácsul ő Felségének, menjen mindenre akkori időben s azután ő Felsége kezében leszen, ha effectuálni akarja, s ha nem is de mi bízván az ő Felsége királyi méltóságos szavaihoz velünk végezett Diplomáinak állandóságához efléle informátióknak, és intimatioknak semmi helyt nem adtunk vala ugy annyira; hogy valamelyeknek az mi részünkről való beteljesítésére magunkat köteleseknek lenni ismerhettük, semmit abban el nem mulattunk, hanem ugy igyekeztünk szentül és igazán Diplománknak eleget tennünk, hogy senki azért minket méltán ne vádolhasson ; superálván ez mostani Tokai három holnapi Tractának is unalmát, késedelmét, ki felől u *yan derekas helyekről is ugy informáltattunk vala, hogy az oda felvaló Universalis békeségnek, vagy ő Felsége győzedel minek reménységére nézve igy fogna vontatódni. Értvén mind azáltal ő Felsége mostani méltóságos intimatiójából, hogy mindezeknek utolsó efTectuatiojára promulgáltatott gyűlésnek dilatiója, csak szintén O Felsége mostani szomorú állapotja miatt lőtt volna, mi az mint ő Felsége szomoruságinak sziből compatialunk, így ha csak magunkat illethetne az dolog, könnyebben is várakozhatnánk az ő Felsége csendesebb elmével lehető alkalmatosságira, de mivel Religiónk megbántódásának complanatióját, Istenünk tiszteletihez való kötelességünk, édes hazánk s nemzetünk gondviselését az közönséges jóhoz való szeretetünk s az Diplomáknak fogyatkozás nélkül való megtartását, jövendő securitásunk kivánja ; *) Felesleges említenünk, hogy mint negyedszázadon keresztül folyvást, úgy most is szives készséggel s örömmel adunk helyet az ily nagybecsű történelmi okmányoknak s rajta leszünk, hogy lapunk következő számaiban nagyobb részletekben közölhessük ezen közérdekű okmányokat. Szerk. {ifOP^Ho^,