Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-25 / 4. szám

val megüresedett esperesi székbe nevezett lelkész emeltetett. A fiatal, munkás esperesi kezek reményijük, hogy áldást hozólag vezetendik a tekintélyes egyházmegye kormányát. * Szavazás a budapesti reform, egyházban. F. hó 17-ikén szavazott a pesti ref. egyháztanács egyházkerületi főgondnokra s egyházi főjegyzőre. Főgondnokul ha már a kerület többi egyházai is legnagyobb részben gr. Tisza Lajos-ra adták szavazatukat, annyival inkább erre adta, s egyhangúlag a budapesti, melynek ő már majd egy év óta gondnoka s igy a melynek bő alkalma volt s van az ő lelkiismeretes munkássságát, az egyház ügyei iránt való meleg érdeklődését közelből ismerni. A főjegyzőségre e lapok szerkesztője Szilddy Áront, Hajdú József egybáztanácsos ur pedig Papp Károly budapesti lelkészt hozta ajánlatba. Papp Károly azonban, nehogy a meghasonlásnak ha csak árnyéka is a presbitériumra vetődjék, melyet eddigelé a legszebb egyetértés szelleme lengett át, s mely közelebb minden választást egyhangúlag ejtett meg, kijelentette az egyháztanács előtt, hogy nem kivánja magát szavazás alá bocsátani. Igy azután az egyháztanács szavazata egyhangúlag Szilády Áronra esett. * A budapesti református theologiai akadémiában a félévi szigorlatok f. hó 21—26-ikán tartattak s illetőleg tartatnak meg. A felügyelő bizottság tagjai közül jelen vannak püspök uron kivül Koncz Imre, Adám Kálmán esperes urak. * A budapesti reform, egyháztanács közelebb az egyház összes értékpapirainak, alapitványainak s évi bevételeinek kezelését, bizonyos megállapított csekély százalék fizetés mellett, a pesti h. első takarékpénztár egyesületnek adta át. Kilenc havi működése, s gyakori tanácskozások után végre elérte az uj egyháztanács, hogy a budapesti ref. egyház és gymnásium összes vagyona s értékpapirai a modern kor kívánalmai szerint vannak könyvelve, teljesen tisztázva, s a mennyire emberileg lehető, biztosítva. * A magyarhoni ev. egyház egyetemes legfőbb törvényszéke Pozsonyban f. évi január 14-én itélt Lacják B. Emil, volt mícsinei lelkész ügyében. — A bányakerületi törvényszék ítélete indokaival együtt helyeseltetvén, meg erősíttetett s a bepanaszolt a magyarhoni ág. hitv. evang. egyház körében lelkészi hivatal viselésére képtelennek nyilatkoztatott ki; 15 nap alatt Micsinének elhagyására s a perköltségeknek lefizetésére, különbeni végrehajtás terhe alatt, köteleztetett. * Budai ev. egyház i884-ben keresztelt.: 152 gyermeket., konfirm. 29 gyerm. Áttért a kath. egyházból : 18, izr. hitről: 3, hirdettetett: 87, eskettetett: 53 jegyes pár. Temettetett: 162 egyén. Az egyház alapitója b. e. Mária Dorottya főhercegasszony emlékezetére jótékony nőegylet van alakulóban. A községi iskolákban járó ev. tanulók oktatása végett hittanári állomás szerveztetik legközelebb 1000 frt évi fizetéssel. * A debreceni protest. lapban Csilcy Lajos theol. tanár válaszol Varga Lajos majtisi lelkésznek lapunk mult évi 52-ik számában »A hogy mi csináljuk« cimű cikkére; mely válaszában Cs. ur elmondja, hogy Debrecenben nincs oly nagy szükség a vasárnapi iskolákra mint Budapesten, azért ők ott azt nem kívánják meghonosítani; a belmissziónak azt az ágát sem vélik felkarolandónak, melyet Lévay Lajos gyakorol, hogy t. i. vasárnap délutánonként maraszszák bent a gyülekezetet. Ok a gyermek istenitisztelet behozatalával vélik legcélszerűbben megkezdhetni a magvetés munkáját. »Őrtüzeket akarunk hát gyújtani e nagy város különböző pontjain — irja válaszában — első sorban a kcsinyekhez fordulván, Jézusunk evangeliomának tudományával. A kicsinyek által akarunk hatni a nagyokra, s világosságot akarván gyújtani a sötétségben is, kilépünk tanuló szobánk falai közül, hol, ha nem az * Orando et labor ando* a jelszavunk »hiában várjuk a világosságot, ime setétség vagyon.® Örömmel veszszük tudomásul ezen nemes szándékot. Adjon az ég áldást a munkára 1 * A »Sárospataki Iapok(

'-ban »Viribusunitis« cini alatt egy meleg hangon irt cikk jelent meg, a reform, lelkészek számára felállitatni tervezett » Országos nyugdíjintézet* érdekében. A cikkíró előrebocsátva, hogy egy ily intézetre mily égető szükség van, mily nagy nyomort van ez hivatva megszüntetni, igy folytatja ; »Mi mindezekből a tanulság? Az hogy munkára tehát »viribis unitis,« mindannyian. Kitűnőségeink kiadták a jelszót, a tervet egy országos nyugdíjintézet felállításához. Mi tehát, mint közmunkások, legyünk rajta erőnk s tehetségünk mértéke szerint, hogy a nemes terv mielébb s minél nagyobbszerüen megvalósuljon, mert ne higye senki, hogy az egyesek jóakarata nem fontos tényező egy ily országos intézmény megvalósításánál Ellenkezőleg, csakis a közmunkások egyesült lelkesültségétől függ a siker. »Sok összerakott apró fillérekből áll a kincs, percekből az élet.« Ha az elérendő szent cél érdekében egységes erőt akarunk kifejteni: tömörüljünk 1 Bizonyság rá a történelem s a mindennapi tapasztalás, hogy a közös, vállvetett munkát elvégre is eredmény, isten áldása szokta követni. Tehát »Viribus unitis!® Be kell bizonyítanunk isten, világ és saját lelkiismeretünk előtt, hogy 2070 lelkész s oly sok derék, buzgó világi egyháztag egyesült jóakarata, kézzelfogható, áldásos nyomokat képes hagyni maga után.* — Ajánljuk a lelkes s lelkesítő szavakat olvasóink figyelmébe. Mi is azon meggyőződésben vagyunk, hogy az emiitelt intézmény igen szükséges, igen áldásos intézmény, de nem sült galamb. S viszont hogy 2000 értelmes egyén, több mint kétezer prot. gyülekezet lelkipásztorai határozott akarattal, nem lankadó buzgósággal, áldozattal s áldozatra lelkesitéssel s mindenekfelett persze Istennek segedelmével hegyeket mozdíthatnak ki helyeikből. * Válasz nt. Décsi Bálint ácsi ref. lelkész ur »Felhívására®. A prot. egyh. és isk. lap f. é. 2-ik számában a »Nagy-bajomi ref. egyház sérelme« című cikkemnek alapul szolgáló kéziratomban, az 1882. évi egyh. ker. Névtár alapján, az van előtüntetve, hogy »Ácson 295 iskolaköteles gyermek mellett 1 rendes és 2 segéd tanitó működik.* A nagytiszteletűséged által nehézményitett hiány e szerint nem egyébb mint sajtóhiba. — Gsire István. * A vallás- és közoktatasi miniszter költségvetésének tárgya'ása f. hó 21-én kezdetett meg a képviselő házban. Mindjárt az első nap Irányi Dániel éles bírálat tárgyává tette Schlauch szathmári püspöknek a fejedelem véduri jogairól tartott, s széles körben visztetszést keltett beszédét, majd sürgette egy általános vallásszabadságot biztosító törvényjavaslat benyújtását, végül az anabaptisták részére követelt szabad vallásgyakorlatot; felemiitvén a többek közt azt is, hogy ezek egyik főnöke Mayer s ennek neje a mult évben Budafokon durván bántalmaztattak. Felemlité indokolásában, hogy a keresztyénség is hajdanában ily módon, s ilyenféle egyének által terjesztetett, mint most a baptismus. Trefort minister sietett erre válaszolni. Közhelyesléssel találkozott beszédének egyik paszussa igy hangzott : Elemezte a t. képviselő ur Schlauch szatmári püspök ur beszédét. Erre nézve csak az a megjegyzésem