Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-13 / 37. szám

Az unitáriusok egyházi főtanácsa Kolozsvárt. Az egyházak életében mostanság egyik esztendő olyan, mint a másik. A kormányzó testületek és igazgató közegek elvégzik nagy részben meghatározott teendőiket, azokról évenkint leszámolnak, hogy az uj évet újra kezdjék s hasonlóan végezzék. Nagyobbszerű mozgalom vagy élénkség, mely az egyház zömét érintené ritkán fordul elő. Még tán az ünnepek is köznapokká váltak az egyházra nézve. Inkább a család ünnepeivé lőnek. Egyházi életről és tevékenységről a szó szoros értelmében csak az beszélhet, aki olvassa az egyházi lapokat, habár nagy élénkség ezekben is ritkán van. Türelmesek vagyunk mindnyájan, ha barázdánkba senki sem vág. Ha erről csak sejtelmünk lenne is. azonnal kiszegezzük a szigonyokat s menthetetlenül eltávolítjuk az alkalmatlankodókat. Ugy megszerettük a csendet az egyházi életben, hogy a legkisebb zaj felháborít. Éppen olyanokká lettünk, mint az idegbetegek, kikre csak mosolyogni szabad, mert különben azonnal rosszul lesznek. Sajátságos állapotok. No de elég már az általánosságból. Lássunk valami részletest is. Ott a távol keleten, a hol a legnagyobb magyar szavai szerint Magyarország jobb keze van, ott Erdélyben van egy kis felekezet, a melyet itt Magyaországon kevesen ismernek s tán kevesen is rokonszenveznek velők. Ennek a felekezetnek a neve unitárius, mert hivei Istent személyében ugy mint állatjában egynek vallják és tanit ják. Hivei is csak ott Erdélyben vannak nagyobbrészt, habár közelebbről éppen itt a fővárosban egy anya s Hód-Mező Vásárhelyt egy filia egyházuk alakult. Egyházi szervezetök a reformátió első századában fejlődött ki s nagyrészben ugyanaz, a mi a többi protestánsoké, — mert hát ők is protestánsok. Egyházi évi gyűléseiket többnyire Kolozsvárt tartják, a vidékre csak minden negyedik évben gyűlvén össze. Éppen a mult héten vagyis augusztus 30—31. és szeptember i-ső napjain valának újra összegyűlve Kolozsvárra. Nehéz lett volna eldönteni, hogy vájjon a haza vagy az egyház szeretete-e nagyobb bennök. A magyar kultur-egylet gyűlésein mindig jelen voltak, s tudtunk szerint erejűkhez képest pénzáldozatot is meglehetősen áldoztak, de másfelől a közgyűlés zöld székei is mindig csaknem az utolsóig elvoltak foglalva s még a harmadik nap délutánján is olykor-olykor nagyon élénken tanácskoztak. Az egyház püspöke Ferenez József, ki jelen'eg országgyűlési képviselő is, az elnöki székben nagyon alkalmas és tapintatos férfiú. Az egyház kormányzásának főleg a papok és tanítók rendelésére vonatkozó része van kezében, a mult évben 106 ekklésiába uj papot és tanitót kellett, hogy rendeljen. Az összes nép- és felső iskolák szintén főfelügyelete alatt állanak s azok felügyeletében nem csekély része van, a mennyiben a theologiai fakultáson, mely Kolozsvárt van, maga is rendes tanár. Jelentése szerint az egyház hívei száma, a mennyire az positive számadatokkal kimutatható: 56,428, mely összeg ez évben 1183-al tisztán növekedett, lévén a szülöttek száma 2,147 az átállottaké : 363 az elállottaké : 54. Ugy látszik hogy mind az angol, mind az amerikai unitáriusokkal szívélyes viszonyban állanak, a mennyiben azokkal levelezést folytatnak, azoktól a budapesti papság fenntartására segélyt kapnak s egy ifjút a londoni theologiai akadémián az angolok költségén neveltetnek. Közigazgatási ügyeiket Kolozsvár székhelyén intézi az egyházi képviselő tanács, melynek elnöke szintén a püspök, kír^ek a főtanácsi ülésen elnöktársa volt Dániel Gábor főgondnok. A hosszú gyűlés tárgysorozatából közérdekűnek találtuk, s itt megjegyezzük a következőket : A b. Baldácsy protestáns alapítvány kezeléséről tett jelentését az igazgatóságnak az egyházi főtanács megnyugvással vette tudomásul. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy az igazgatóság az alapítvány hátralevő adóssága törlesztését 10 esztendőre tűzte ki, s annyival inkább mert ez iránti óhajtását, már többször nyilvánította. Az egyház képviselő tanácsa az átruházási illetékek hordozásánál a teher egyenlő mértékben vise'ését ajánlotta. Az igazgatóságba s általában az ez ügyben felmerülhető kérdések elintézésére továbbra is meghatalmazta Ferenez József püspök urat, Hajós János egyházitanácsost, és póttagul Gál Jenő egyháztanácsost. Örvendetes tudomásul szolgált az is, hogy n.-ajtai Incze Mihály ny. m. k. miniszteri titkár 3600 frt alapítványt tett a budapesti, a nagyajtai ekklésiák, a papok és tanárok özvegyei számára. Törvénybe iktattatott, hogy minden hivatalra választás általános szótöbbséggel történjék. Ez évben a közelebbről életbe lépett nyugdijalapra felvétetett két lelkész és három özvegy, az elsők 100—100, az utóbbiak 40—40 frt évi segélylyel. Az egyház-szervezet módosítására nézve az egyházkörök beadták véleményüket, de a nézetek oly eltérők voltak, hogy jelenleg megállapodni nem lehetett, azonban az egyház képviselő tanácsa utasitatott, hogy a jövő főtanácsra terjesszen be egy kidolgozott tervjavaslatot. A főtanács, hogy az erdélyrészi magyar közművelődési-egylet gyűlésében a tagok részt vehessenek, a tanácskozást felfüggesztette s megjelent a közgyűlésen. Az egyházi törvények codificálása iránt intézkedés tétetett, valamint arra ís utasíttatott a képviselő tanács, hogy a papválasztás módosítására nézve adjon be javaslatot. Eddig ugyanis egy néhány ekklézsia a püspöktől kapott lelkészt s választási jogot nem gyakorolt, a többiek választottak három egyént s ezek közül nevezett ki egyet a püspök. Pályázat vagy verseny-predikálás megengedve nincs, úgy hogy a hivek kell, hogy megkeressék és megismerjék a papokat. Közelebbről az az eset merült fel, hogy a kir. Curia a Magyarországon lakó unitárius hívekre nézve kifogásolta az erdélyrészi papi törvényszékek bíráskodási jogát. Azonban mivel a budapesti és hódmező-vásárhelyi ekklézsiák törvénykezésileg, már megalakulásuk alkalmával a kolozsdoboka-közi esperességhez soroztattak, s oda is tartoznak, s minthogy az országos törvények ezen egyházikörnek, valamint a többieknek is a bíráskodás jogát biztosítják, az egyházkerületi tanács a papi széket utasította joga gyakorlásara s egyszersmind folyamodott a nm. vallás és közoktatás s az igazságügyi minisztériumokhoz, hogy e jogában sértetlenül meghagyassák továbbra is. A felmerült eset óta a kir. Curia már döntött is a kérelem értelmében, vagyis az unitárius felet, peres ügye bevégzésére, a kolosdoboka-közi alpapiszékhez utasította. Nevezetes lépést tett az egyházi főtanács -azzal, hogy kimondotta a kolozsvári fő- és székely-keresztúri középiskolák számára államsegély kérését. A kérés átnyujtására egy bizottság neveztetett ki. Nem kis aggodalommal mondatott ki a fontos határozat, s méltán, mert ezzel mintegy régi ősi várán, autonómiáján is könynyen eshetik csorba. Ezek valanak a több mint 60-ra felment főtanácsi tárgyak közt a nevezetesebbek. Egyházi életök illusztrálására némi alkalmat nyújtott a főtanácscsal egyidejűleg tartott istenitisztelet, melyen egyik helybeli lelkész Mózes András tartott alkalmi beszédei, a melyben kevés volt a dogma, de annál több a morál. Ugy látszik, hogy dogmai tételekkel ritkán té