Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-30 / 35. szám

A segéd-tanári év leteltével Kocsra mentem ac. rectornak, hol két évet töltöttem; ezen évekről okmányom igy hangzik: »Alulírottak, hivatalos hitelességgel tanusitjuk, mikép Németh Zsigmond ur, mint a Kocsi ev. ref. gyülekezet iskolájában nagyobb fiu gyermekek tanítója az 1865-iki szeptember első napjától e folyó évi jelen napig kitartó szorgalommal és örvendetes sikerrel működött. S midőn kitűzött pálya célját mihamarább elérni kivánó szándékkal, a szokott három év kitöltése előtt, körünkből távozik: őt jelen bizonyítványunkban kifejezett elismerésünk mellett, áldás kivánatunkkal kisérjük Kocs, aug. 27. 1867. László József s. k. lelkész. Sebestyén Péter s. k. gondnok. (P. H.) U. i.: »Fönnebb nevezett tanitó Németh Zsigmond úrra vonatkozólag, a mellett, hogy a róla, a kocsi egyház elöljárósága által előadottak valóságát igazolom, egyszersmind hivatalosan nyilvánítom, hogy a keze alatt volt iskola, az egyházlátogatási jegyzetek szerint mind a két évben első osztályúnak találtatott, s ugyan ő második évében az egyházmegyei tanítói ösztöndíjra is méltónak Ítéltetett. — Ácson, aug. 28. 1867. Décsi Bálint s. k. tatai helv. hitv. ev. esperes. (P. H.) Az 1868-ik év tavaszán lettem bekebelezve a b.-somogyi egyházmegyébe. Ide kellene csatolnom már most dicséretes eredményű lelkészi bizonyítványomat, de a melyet kérelmemre se voltam szerencsés megkaphatni nt. Körmendi Sándor esperes úrtól! Végre pályázati kérvényem hitelesített másolata igy szól: »Nagy tiszteletű esperes űr, különösen tisztelt uram! Midőn az alsokí egyház lelkészi állomására pályázatomat benyújtani szerencsém van: szükségesnek látom megjegyezni, hogy az 1864-ik évtől — mint •/• alatti bizonyítvány igazolja — az egyházi pályán működöm. A lefolyt húsz évből — mint •//• alatti bizonyitvány tanúsítja — két évet a Tata vidéki egyházmegyében töltöttem. 1868-ban lettem a b.-somogyi egyházmegyébe kebelezve a dará nyi gyűlésen;* — 1871-ben bocsáttattam a felavatási vizsgára Sz.-Fehérváron, melyet hogy minő sikerrel tettem le: róla jegyzőkönyvünk tanúskodik. *///. — Többet szükségtelennek tartok felemlíteni; — életem az egyházmegye szeme előtt folyt, kérem pályázatomnak elfogadását. — Hobol, 1884. junius 24-én. Németh Zsigmond, ref. lelkész.* Szabadjon kérdenem már most, melyik okmányommal vezettem félre a candidáló bizottságot ? Vagy talán azt veszi »Dunántúli* úr »valótlan állításnak,« hogy pályázati kérvényemben ezt mondom: »1864-tó'l az egyházi pályán működöm.« Talán a két évi pcadémiai rectorságot nem veszi egyházi pályának ? Talán ama kifejezés miatt akarja rám sütni a csalás bélyegét? Erre vonatkozólag ide iktatom az 1883-ban B-Füreden tartott egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 131-ik pontját, melyben szórói-szóra ez áll: »Olvastatott Szabó Kálmán, kenesei akadémia rector folyamodványa, melyben kéri, hogy mivel végzett papnövendék a f. év tavas/.án megüresült kenesei académiai rectorság elvállalására nem találkozott, őt pedig anyagi körülményei annak elfogadására s e miatt a 4-ed évi tanfolyam első fél év végén való abban hagyására kényszeritik: engedtessék meg neki, hogy a theologia tan folyam IV-ik évének második feléről a pápai ref. főiskolában magán vizsgát tehessen. Tekintettel folyamodónak addig tanúsított szorgalmára, jó magaviseletére s nehéz anyagi helyzetére; — tekintettel arra, hogy tanulói pályáját év közben az egyházi közszolgálat érdekéhen szakította félbe : folyamodónak megengedtetik, hogy a theologiai tanfolyam IV ik évének Ilik feléről magán vizsgát tehessen.* Ime tehát maga az egyházkerületi közgyűlés az académiai rectorságot »egyházi közszolgálat *-nak elismeri; — tehát egyházi pálya ; — s ha 1883-ban egyházi pálya: kétségkívül, sőt még inkább az volt i866és 1867-ben, a mikor a segéd tanárok — ha bekebeleztették magukat valamely egyházmegyébe, — az académiai rectorok, a magánnevelők — p. u. a dunamelléki egyházkerületben — letehették minden kifogás nélkül a segédlelkészi vizsgát és senkinek se jutott eszébe visszautasítani őket azért, mert az académiai rectorság nem egyházi pálya. Hát szabadjon kérdeznem »Dunántuli« urat, hogy ha másra az: én reám nézve miért nem »egyházi közszolgálat* az académiai rectorság ? Valóban különös volna, ha egy egyházkerület több méltányosság és igazságérzettel nem birna, mint éppen »Dunántuli* úr! Különös volna, ha egy egyházkerület kétféle mértéket használna ! S egyiket alkalmazná akkor, midőn a Szabó Kálmánok érdeke nem ütközik senki érdekével; — a másikat akkor, midőn a Németh Zsigmondok érdeke sokak érdekével ütközik! Ugy-e méltóztatik látni már most, miért zúg a tenger és a hab ?! A főtiszteletű egyházkerület tehát, éppen mivel kétféle mértéket használni nem akar, a b. somogyi egyházmegye határozatát az alsokí lelkészválasztásra vonatkozólag helybenhagyta és alulírottat megerősítette. És vajon csalónak neveztek volna-e Önök engem akkor is, ha az alsokiak meg nem választanak ? Ugy-e akkor legfeljebb szánakoztak volna rajtam! Most pedig hogy megválasztottak : meg kell mozgatni ellenem mindent ... ki kell ásni a sirból őseim csontjait ... az elkorhadt koporsókban kell keresni fegyvert, melylyel erkölcsileg tönkre tehessenek... őseim emberi gyarlóságaival kell rémíteni a hozzám bizalommal és szeretettel ragaszkodó választókat.. . végre midőn semmi nem használ: akkor csalással, hazugsággal vádolni, hogy teljesen elkeseredve, majd talán elevenen temetkezem a föld alá!! Rossz kortesfogás volt mondhatom! Mind az alsokiakra, mind reám ellenkező hatást gyakorolt, mint a mi céloztatott! . . . Ugy látszik hogy »Dunántuli« urnák a * félrevezetésről*, Mokos urnák a •» csalás* -ról nincs tiszta fogalma! Tessék hozzám fordulni, majd szolgálok én olyan példákkal, a melyekből kitudódik, hogy mit tesz valakit félrevezetni és mit tesz megcsalni'?! Tessék még figyelembe venni azt, hogy mig az előbbi években a nagydobszai és az alsó-segesdi lelkészi állomásokról — mely utóbbi szintén első osztályú — önként lemondtam: addig »jellemes* y>becsiiletes< ember voltam ; most, hogy Alsókról nem mondok le: most, »félrevezető* »csaló* vagyok! Ugy-e tetszik látni, miért zúg a tenger és a hab ?! Uram! »Dunántuli« ur ! Ön engem meg akart gyilkolni erkölcsileg; s mint a korinthu<ű Timóleon — öcscsének Timophanesnek meggyilkoltatásakor — elrejté arcát! Csak rejtse el ön továbbra is! De hidje meg örülni fogok, ha az irigység és az önvád kínjaiból kigyógyulva nyilt arccal és több igazság érzettel jelenik meg az olvasó közönség előtt ! Mokos Benő urnák — ki nem is annyira engem, mint a dunántuli egyházkerületet leckézteti — nincs egyéb mondani valóm mint az, hogy az arcukat eltakaró