Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-23 / 34. szám

hamaros megnyitását a gyönki lakatlan kastélyok, melyek egyikét a hozzá tartozó hires gyümölcskerttel bizonyára jutányosán lehetne a képezde céljára megszerezni. A községnek is van alkalmas nagy beltelke a legkedvezőbb helyen, hova esetleg épitni lehetne. Gyönk ugy sem hoz semmi áldozatot a gymnasiumért: áldozzon a neki kiszámithatlan erkölcsi és szellemi, meg jelentékeny anyagi hasznot termő képezdére. Külön neveléstudományi érdek is támogatja a gyönki állami praeparandia létesítését. Nemcsak az elméletnek hódoló irodalom, de a gyakorlatra épült élő köztudat is hangosan sürgeté az elemi nevelés-oktatás módszerének természetes irányban (ami nálunk egyértelmű a nemzeti iránynyal) fejlesztését: a cselekvényes tanitás meghonosítását népiskoláinkban. Ezt enunciálta a legutóbbi tanitógyiilésen a kormány nagy tekintélyű képviselője és a tanitó-kar egyértelmúleg. Ám a megszokott iránynyal, a régi gyakorlattal egyszerre szakitni lehetetlen ugy az iskolákban, mint a képezdékben. Mi következik ebből? Az, hogy átmenetet kell tervszerüleg létesitni, a jövendő természetes módszer útját áthidalással hozzáférhetővé tenni azon mélység fölött, mely még elválasztja a könyveitető jelent a foglalkoztató jövőtől, vagy — mi ezzel egyértelmű — az iskolát a családtól. Uj praeparandia lehet csak e hid; uj intézet, mit traditió, megszokottság, régi gyakorlat nem köt; a mely az öntudatosan megállapított programm életbehivását nemes ambitióval hivatásának vallja, és erre neveli az uj tanítói nemzedéket. A foglalkoztató nevelés-oktatás a magyar kisdednevelés alapvető tana, mit csak tovafejleszteni kell, hogy készen álljon a nemzeti irányú elemi oktatás rendszere, módszere. Ezért az uj képezde óvodával is összekötendő, és a kisdednevelés rendszeres tanításával. íme egy fontos lépés, mely Gyönkön előbbre vinné népnevelési rendszerünket, és a kisdednevelés társadalmi, pedagógiai és magyarosodási missziójának uj tereket hóditna Gyönkön csak jó óvoda hiányzik, hogy az uj nemzedék könnyű szerrel magyarrá legyen, s a már igy is szépen haladó magyar nyelvtanítás leghathatósb támaszát a képezdéhez tartozó gyermekkertben nyerné. A négy elemi iskola — magyar és német egyaránt — eddig is jóhirű; a ref. német iskola idei vizsgáján a német tanitó oly szép bizonyságát adta tapintatos és sikeres eljárásának a magyar nyelv oktatásában, hogy meglepte a közönséget; a kis sváb gyerekek minden tárgyból magyarul feleltek, ugy hogy végre a lelkésznek kellett felszólalnia, kérdezzen a tanitó valamit németül is. A gyönki gymnásium mellé állami tanítóképezde felállítása jelentékeny tényezővel gyarapitná közművelődésünket. Méltó hát, nagyon méltó, hogy a gyönki gymnásium állami segélylyel fenntartassák. E fenntartást sürgetik egyházi érdekeink is : az érdekelt egyházmegyék, egyházkerület es az egyetemes érdekeinket képviselő convent ne habozzanak mindent elkövetni a gyönki gymnásium megmentésére. Vajha minél többen követnék Vizsolyi Gusztáv példáját, ki mint gondnok, igazgatósági tanácselnök és gyönki nagybirtokos odaadó buzgósággal munkálja iskolánk javát. Az egyházmegyék is fejtsenek ki nagyobb tevékenységet; különösen a tolnai tractus esperese mutasson lelkesebb érdeklődést, mert ily vezérférfiu látszólagos közönye lelohasztja mások érdeklődését is. Lépjen érdekszövetségbe egyházunkkal a tolnamegyei társadalom, melynek minden tagja meggyőződhetett, hogy a gyönki iskola nem particularis felekezeti érdekek uszályhordója, de a nemzeti művelődés elfogulatlan tényezője. Ha Tolnamegye akarja, ha az egyházkerület akarja: meggyőzhetik a kormányt a gyönki iskola miszsziója felől, és kinyerik tőle a szükséges támogatást. Munkára fel, együttes munkára!*) Eötvös K. Lajos. TÁRCA. A régiek szava a tizenkilencedik század fiaihoz; vagy „olvassátok az Írásokat." D'Aubigne után : Simon Ferenc. — Párbeszéd három 19-dik századbeli iíju közt. — De az Úrnak beszéde megmarad örökké. I. Péter 1: 25. I. A társadalom bomladozik. Vajon minő kötelék tarthatja azt össze ? Minő érzelem hatja át ? Igaz, hogy van egy: az önzés és ezt gyakran követi egy hozzá hasonló : a kétségbeesés. A kétségbeesést, mint uszály, követi az öngyilkosság. Mi gyógyíthatja meg e köztünk dühöngő betegséget? II. A hit. I. Igen ? hit; kétségtelen, hogy ez egy nemes érzelem ; de miféle hit ? olyan-e, mint ama katonának volt, ki e kiáltással locscsantá szét agyvelejét: >En hiszek Hugó Viktorban.« Vagy olyan. . . II. Hit Istenben. I. Hát nem hisz-e Franciaországban mindenki igy, vagy amúgy Istenben? És még sem gyógyulunk meg. II. Az Istenben való hit nem csak abból áll, hogy higyjük az ő létezését, hanem hogy higyjiik azt is a mit mond. Ha hiszünk valakiben, hisszük a szavát is ; már pedig Franciaországban az emberek nem hiszik a mit Isten mond. I. Hogy Cousin, Hugó, Lamartine és Chauteaubriand mit mondtak, azt tudom, mert munkáik közkézen forognak. De — kérem — hol találhatom én meg a mit Isten mondott ? II. A bibliában; az az irás; a népek könyve, Isten könyve. I. Biblia; igen, hallottam már ró'a, de az igazat megvallva sohasem olvastam, sőt nem is láttam. Bizonyára nincs az ugy elterjedve, mint Lamartine »Elmélkedései* vagy Beranger »Dalai.« Hiszen alig beszélnek róla egész Franciaországban; hát másutt emlegetik-e ? II. A Biblia le van fordítva 150 nyelvre; el van terjesztve minden népek között, sőt vannak nyelvek, melyeken ez az egyetlen irott könyv. A szigetek vad lakói tömegekben gyűlnek össze, lefeküsznek és ott alusznak a hittéritők szerény lakai előtt, hol ezt nyomtatják, mert mindegyik első akar lenni beszerzésében; China 3—4 száz millió lakosa közt is épen most terjesztik e könyvet. I. Nagyon régi lehet már az a könyv, hogy addig eljutott. II. Mikor szerzői közül az első munkáját megírta, a Görögök még nem is ismerték az irast. *) Felhívjuk az érdekelt körök figyelmét a gyönki gymnasiumról fenntebbi cikkekben adott nagyérdekű felvilágosításokra. E középiskola mindenesetre fenntartandó, és a képezdével való kiegészítés is kívánatosnak mutatkozik. Gyönk igy másodízben lenne népoktatás-ügyünk emporiuma : a magyar pietista-iskohi megalapítója Széniczei Bárány György majd két századdal ezeló'tt szintén Gyönkön működött s innét terjesztette a »keresztyéni műveltségre* alapított Spener-Franke-féle tanokat. Szerk.