Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-23 / 34. szám

PROTESTÁNS MÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HI VATA L: IX. ker. Kinusy utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. HT Teljes szám/u. példáj^y-ol^aJL mindig1

szolg'á^^a/tTj.n.Is.^Kg A protestáns gymnásiumok. A ki végig lapozza a gymnásiumi értesítőket, észre fogja venni, hogy az érettségi vizsgálatoknál a protestáns gymnásiumok növendékeivel szemben nagyobb szigor gyakoroltatik, mint az állami vagy szerzetesi középiskolák ifjúságával, vagy legalább amazok közül kevesebben mennek át az érettségin, mint az utóbb emiitett iskolák növendékei közül. Egy jelentékeny százaléka a protestáns iskolák növendékeinek már önkényt visszalép az érettségitől, más részének a tanári kar ajánlja a fennálló szabályok értelmében a visszalépést, a harmadik rész pedig, tudniillik a mely vizsgálat elé áll, jól megdézmáltatik, s némely iskoláinkban a vizsgázóknak 20 százaléka vagy egész évre, vagy legalább néhány hóra visszavettetik. Ezen szigorú eljárásért a kormány képviselőit nem vádolhatjuk, mert hiszen felekezeti türelmetlenségről szó sem lehet, önnön felekezetünkhöz tartozók, sőt nem ritka esetben felekezetünknek oszlopférfiai, díszei lévén azok, a kik a kormány által a vizsgálatokhoz kiküldetnek. Tehát mi az oka ? Rosszabbak iskoláink ? Az ezekben képzett ifjúság kevésbé üti meg a mértéket? Ezért kell őket megtizedelni, vagy éppen megötödölni? Ezt talán még ellenségeink se állítják. Mi a felhozott körülmény okát abban találjuk, hogy a protestánsok — ősi jellemükhöz híven — az iskolaügyi törvényt is és annak intentióját is komolyan veszik. Non videri, sed esse. Ez volt a protestántismus jelszava negyedfélszáz éven keresztül. Ennek köszönhette azt az elismerést, melyben iskolái századokon keresztül létesültek, ennek köszönhette, hogy bár számban az utóbbi két száz év alatt felettébb megfogyatkozánk, de azért a tudományos téren, s a magasabb qualificátiót igénylő hivatalokban részint felülmúlta, részint legalább megközelítette a protestánsok száma a más vallásuakét. Igaz, hogy az utóbbi két-három évtized alatt nem a leglelkiismeretesebben jártak el némely protestáns iskolában az érettségi vizsgálat körül, igaz, hogy voltak tanári karok, sőt egyházkerületi elnökségek, melyek nagyon is alacsony, gyenge korlátokat állítottak a gymnasiumból kilépni készülők elé, sőt jeles dolgot véltek cselekedni, a midőn a gyengén készült ifjat per fas et nefas ezen korlátokon átsegítették. De hogy is ne? Hiszen az érettségi vizsgálat absolut kormány által törvénytelen uton módon hozatott be; az érettségi vizsgálatra kiküldött biztosok törvénytelen kormány küldöttei s legtöbbször nem vallásfelekezetünk tagjai voltak. Árts a németnek, a hol árthatsz! Ki kell játszani a kormány küldöttjét, a mennyire csak lehet. Mentsük meg protestáns ifjainkat bármi módon ; segítsük őket előbbre szabados és nem szabados eszközökkel. Ez volt a közérzület ezelőtt 25—30 évvel. Vakulj német! — gondolok. Vakult is, de még inkább vakult a magyar. Tódult az ifjúság a gymnasiumokba, ennek osztályain könnyű szerrel átúszott, még könnyebbel a jogi akadémiákon, vagy az egyetem jogi fakultásán, és ím egy pár évtized múlva arra ébredtünk, hogy diplomás proletárokkal el lőn árasztva az ország. A protestánsok egy jó része erélylyel küzdött a gymnásiumi törvény ellen, a míg az készülő félben volt, mely az 179 i-iki iskolai önkormányzati jogot kétségkívül jelentékenyen megnyirbálta ; de miután a nemzet törvényhozóinak nagy többsége a törvényt megalkotta, a protestánsok — ugy látszik — nem akarják, hogy a törvény csak papíron maradjon, vagy hogy a törvénynek, s az erre vonatkozó miniszteri rendeletnek csak külseje, lényegtelen sőt felesleges sallangjai léptettessenek életbe, hanem törekesznek komolyan a gymnásiumot a kor igényelte magaslatra emelni.