Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-09 / 32. szám

osztályokban oktató.* Ugyanott a 113. lap alján fel van jegyezve a Pesten 1842. juli 16—25-ig tartott kerületi gyűlés 87. számú határozata eképen : »sóvei lelkész néhai Fitos István hirtelen halála által megkeserített özvegyének egy évi jótétemény élvezhetése végett benyújtott kérelem levelére, — nem különben a sóvei gyülekezetnek ugyanazt kérő folyamodására a boldogult számos érdemei tekintetéből, az egyházvidéki tanács önjogánál fogva a kérelem felét megadta s a folyamodó özvegyet, mint 8 neveletlen árvák gyámol nélkül ingadozó anyját, a kegyelem év másik felének is megnyerhetésére a főt. egyházkerületi tanácsnak könyörögve ajánlja Az illető egyházvidék ajánlatára mint szintén a folyamodó özvegynek az illető gyülekezettel öszhangzó kérésére a nevezett özvegy a papi jövedelmeknek egy évi használatában meghagyatott. Kiadta Polgár Mihály egyházkerületi főjegyző.« A halotti anyakönyvben pedig 1842. május hónapról keltezve e bejegyzés olvasható: »1 i-ik májusban meghalt, 13-ikban eltemettetett Zomborban, a katholikus hivek temetőjébe tisztességes helyen, tisztelendő nemes Fitos István ur, az ujsóvei helv. hitv gyülekezetnek 20 esztendeig volt példás buzgóságu lelkipásztora s híveinek valóságos boldogító atyja. Have pia anima ! Életideje 5 I esztendő 2 hónap. Halála oka: rögtöni szélütés. Szónoklottak felette : tisztelendő Gózon Zsigmond ujszivatzi és Poór Zsigmond cservenkai lelkész urak Zomborban.« A mélyen sújtott gyülekezet május 29-én gyászünnepet szentelt felejthetetlen lelkipásztora emlékének, a mikor is Poór Károly torzsai lelkész németül, Kozma Lajos piroti lelkész pedig magyar nyelven mondottak gyász és vigasztaló imádságokat és egyházi beszédeket. Emlékét az egész gyülekezet máig nagy kegyelettel őrzi. Az igaznak emlékezete áldott ! 4. Ujsóvei ref. gyülekezetünk harmadik rendes lelkésze Kiss Adolf volt, ki Morvaország Rovetschin nevü községében 1817. junius 17. napján született. Az elemi és négy alsóbb gymn. osztályok ismereteit atyjától nyerte, ki szintén lelkész volt. Az 5—8. gymn és első theol. évet Losoncon, a hittanszaki évfolyamokat Kecskeméten végezte dicséretes eredménynyel. Lelkészképességi viszgaját 1841. junius havaban tette le, mely után a lelkészfelavatás rendtartásában is részesülvén : a nagyszékelyi német ref. egyházban nyert segédlelkészi alkalmazást, hol is két éven át áldásosán működött. 1843. július havában az ujsóvei ref. egyház közbizalmából rendes lelkészül megválasztatván : sok és nehéz megpróbáltatás közepett, nindig híven, lelkészi szelidséggel és nyugodtsággal munkálkodott 36 hosszú éven keresztül mind haláláig, mely 1880. február 8-án, lelkipásztori tisztének végzése közben ért szélhüdése következtében, 62 éves korában lepte meg s szolitá el övéi közül. Elhunyta nemcsak bus özvegyét szül. Fitos Katalint — kivel 1843. szeptember 14-én lépett házasságra — és gyámol nélkül maradt árváit sulytotta, hanem a gyülekezetet is, mely hűséges lelkipásztora emlékének díszes síroszlopot emelt: »Kiss Adolf alapítvány* címen gyarapodó alapot tett le s özvegye irányában a keresztyéni nemes rokonszenv nagy elismerésre méltó tetteit gyakorolta. Lábainak szövétneke és ösvényeinek világa az Úr igéje volt ; áldott emlékét hálás szivek őrzik ! 5. Venetiáner Sándor volt az ujsóvéi ref. egyház negyedik rendes lelkipásztora. Született 1853-ban junius hó 17. napján. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a theologia és bölcsészeti tanfolyamokat Bázelben és Bécsben végezte kiváló eredménynyel. A lelkészképességi vizsgálatokat Debrecenben letévén, 1877. május r-étől augustus hó végéig a heves nagykunsagi egyházmegyébe kebelezett turkevei gyülekezetben; majd ugyanazon év szeptemberétől 1878. május elejéig Nagyváradon működött segédlelkészi minőségben. 1878. május havaban az egyház alapítás munkájában fáradozó, de sok küzdelemnek és nehéz próbának kitett pancsovai ref. hivek közé küldetett, hogy gyülekezetet alkosson. Buzgalmának sikerült Isten kegyelmével letenni a pancsovai uj gyűiekezetnek fundamentomát s itt munkálkodott 1880. julius 24-ig, a mikor az ujsóvei ref. egyház közbizalmának engedve : elfoglalta e lelkészi állomását, hol hűséggel és áldásosán működött 1884. julius 2-ig, midőn a trieszti ref. egyház meghívására, hazájat, nemzetét is — habár vérző szívvel — elhagyva, csakhogy szolgálhasson az anyaszentegyháznak : Triesztben lett prédikátorrá. Ujsóvei lelkészkedése mind társadalmi, mind lelki tekintetben áldásos volt s valóban fájlalni lehet, hogy nem ő érhette meg az általa ültetett plánták virágzását, még kevésbé láthatta azok gyümölcseit. Az Úr nevéért munkálkodott! A Venétiáner S. távozása folytán megüresedett lelkészi állomás teendőit a törvényes lelkészválasztás idejéig Keck Zsigmond lelkészjelölt végezte buzgalommal s közmegelégedésre. O mint ősrégi ref. lelkészcsalád sarja, örökségképen bírja a lelkészi pályára való hivatottságot, melyet a budapesti theologiai intézetben két évig, még inkább Bécsben ugyanannyi idő alatt alapos tanulmánynyal egyesített. Ismeretei öregbítése végett, időközi működése után az utrechti egyetemet látogatta, hogy aztán magyar ref. anyaszentegyházunk közjavát munkálja a jövőben ! 6. Erdős József az ujsóvei ref. gyülekezet ötödik és jelenleg működő rendes lelkipásztora. Született Szatmárnémetiben 1856. augusztus 31. napján. Elemi és középiskolai képeztetését Szatmárott és Debrecenben nyerte, a bölcsészeti és hittanfolyamot Debrecenben és Bécsben végezte. A gyakorlati egyházi élet tanulmányozása végett félévet Némethonban, főleg Elberfelden töltött. Segédlelkészkedett Révész Bálint tiszántúli ref. püspök oldala mellet 1880 február havától 1881 juniusig, mely időközben a két lelkészképességi vizsgát letevén, a pancsovai magyar és német ajkú ref gyülekezet rendes lelkészéül hivatott meg s e minőségében 1881. juliustól 1884. augusztusig működött, a Hertelendyfalván letelepített ref. csángó hitrokonok lelkigondozását is teljesítvén. A lelkészfelavatási rendtartás elvételében 1884. augustus 22-én részesült Debrecenben. Ugyanezen év julius 20-an az ujsóvei német ajkú ref. egyház egyhangú bizalma folytán rendes lelkészül megválasztatván ; ez évi szeptember 7-ik óta itt működik a neki adott talentumok mértéke szerint. Erdős József, (Vége köv.) ev. reform, lelkipásztor. Váczi János bátyám meg El—Meg-ezése. Egyik zsinati atyáról hallottam, hogy egyéb kitűnő tulajdonai között leginkább kitűnt az ő bakkancsos káromkodása. Egyik s. gond-os (persze ráragad a gond, mint a sár és lészen sáros; ráragad a pénztár s lészen pénztáros) ismételve hallván tőle »az Istenét,* oda fordul hozzá, ezt mondván : »tudja ft. ur, azzal nem sokat törődöm, ha a szűz Máriát vagy a szenteket szidja; ezekhez semmi közöm ; de az Isten, a kit ön káromol, az én Istenem is, s ehhez már közöm van; tehát kikérem, hogy előttem ezt szidalmazza.* (Igy megfelel néha »a laikus is a kálvinista papnak.*) Nekem sincs ahhoz semmi közöm, ha valaki a Bakérben halászgat, vagy a szélmalmosban széksót söpör-