Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-26 / 30. szám

részről a 66. §-ban az esperesnek ily jogok és kötelességek adva nincsenek : tehát mindenesetre az egyházmegyei elnökség vagy helyettese jelenléte igéikül, s a presbyterium, mint erről gondoskodni tartozó hatóság intézkedései folytán történik a választás, s egyedül a megejtendő választás eredménye terjesztendő fel az esperesi hivatalhoz. (50. §). A szabályrendelet szerint: a tanitók 3 (jeles, jó, elegendő osztályzatú iskolával biró) osztályba különíttetvén: a szinte 3 osztályba sorozott tanitóállomások közül, a jeles osztályzatú iskolával bírók minden — a jó osztályzatúval birók a 2-ik — az elegendő osztályzatuak a 3-ik osztálybeli állomásokra pályázhatnak az illető egyházmegye keheiéhői; — ezen szabály alul csak akkor levén kivétel, ha valamely állomásra 3 pályázónál kevesebb jelentkezett — a midőn a következő osztálybeliek is pályázhatnak. A tanítójelöltek, — de ezek közül is csak az illető egyházmegyében a sorrendben első helyen állók — csakis 3-ad osztályú állomásokra pályázatképesek, ha még oly jeles iskolájuk van is Magasabb állomásra csakis akkor, ha 3 pályázó — rajtok kivül — nincs. A közoktatási szervezet szerint pedig: »rendes tanítóul alkalmazható a magyar nyelvben teljesen jártas, oly protestáns, magyar honpolgár, kinek képesítő oklevele van.« (46. §) Tehát a tanitóul alkalmazható egyén nem egyházmegyéhez, de még a reform, hitvalláshoz sincs kötve. Ha többet nem is hozok fel — pedig lehetne 1 — a különbség — a két rendbeli intézkedés között — szembeötlő s különösen lényeges. Mert míg a közoktatási szervezet a tanitóválasztásoknál, azokat megillető befolyást enged az iskolaszékeknek és presbyteriumoknak s ezek iskolaügyi, közigazgatási autonómiáját fenntartja; — mig ugyanaz, a tanitók közül mindenkinek pályázatképességét el smeri, ki a 42—45. §§-oknak megfelelő kellékekkel bír s az 50. § szerint az egyházmegye is csak e kellékeket kívánhatja meg, azoknak állomásukban megerősítésére: addig az egyházkerület szabályrendelete a presbyteriumnak s iskolaszéknek a választásróli gondoskodásnál semmi hatáskört nem enged, hanem az esperest teszi mindenné mindenekben, sőt a hatalommal visszaélés veszélyeinek teszi ki; a tanítókat meg — igen ingatag, s nem egyszer egyes emberek szeszélyétől függő alapon álló osztályozásnak veti álá, a tanítójelölteket pedig a rendes tanítóktól teljesen külön álló glédába állítja, s ekkor is nem a képesség s a tanítás teréni siker figyelembe vételével, hanem a magától is eljáró idő alapján — tehát nem a kifejtett szorgalmat jutalmazó alapon — állítja sorrendbe s az egygyé vált magyar reformált egyházban nemcsak a kerületek, de még az egyházmegyék között is határkülönitő válaszfalakat állit fel. Ily lényeges levén az eltérés, a két szóban levő szabályrendelet — illetve törvény — intézkedései között: lehetetlen ugy a választó gyülekezeteknek, mint az egyházmegyei hatóságoknak, a jogkört illetőleg zavarban nem lenniök akkor, ha a kerület, az érintett szabályrendeletet, illetőleg annak a zsinati intézkedésekkel ellenkező részét is, a közoktatási szervezet érintett szakaszaival szemben fönntartani és megtartatni akarja; s félő, hogy a zavarba jövő egyházak s esetleg egyházmegyei hatóságok között oly félreértés jő létre, mely vagy a törvénytisztelet kárával, vagy az egyházmegye tekintélyének csorbulásával leend csak helyrehozható és beteljesül, hogy : »medicina pejor erit morbo.« Ugy gondolom tehát, hogy leghelyesebb eljárás volna az egyházmegyék részéről: az illető szabályrendeletet, csak a zsinati intézkedésekkel nem ellenkező részeiben hajtani végre. Romlaki. KÜLÖNFÉLÉK. * Papválasztás. A pancsovai német-magyar ajku ev. ref. egyház, a'f. hó 19-én megejtett lelkészválasztás alkalmával, Fa István és Horváth Gyula jelöltek közül, Fa István administratort, ki két évet töltött külföldön, később Pesten a skót missiónál működött, majd kecskeméti administrator lett, egyhangúlag lelkészének választotta meg. * Püspökeink a felsőházban. Püspökeinknek a felsőházban leendő megjelenése elleni izgatás az ág. hitvallású evangélikusoknál is kísért. Folyó hó 15 én a hegyaljai egyházmegye Tállyán tartott közgyűlésén felmerült a protestáns egyházak képviseltetése a főrendi házban. Rimler K. nagyváradi lelkész inditványozá, hogy a püspökök ne jelenjenek meg a felsőházban, mely indítványt pártolta Gáspár Gy. is. Ezzel szemben Jancsó György kir. táblai fogalmazó egy nagy tetszéssel fogadott beszédben javasolta, hogy e kérdés felett térjenek napirendre. Javaslata 2 szó ellenében egyhangúlag fogadtatott el. * A felső-szabolcsi ref. egyházmegye f. hó 14-én tartá közgyűlését Nyíregyházán, mely alkalommal a következő két határozati javaslatot tárgyalta és fogadta el: I. »Tekintve, hogy az egyházi törvények 55 — 56. §-ai az egyetemes convent hatáskörét nagyon is általános vonásokban adják elő; tekintetve, hogy talán épen ennél fogva a főtiszt, convent, két lényeges kérdésben u. m. a ref. egyház főrendi képviseltetése, és az iskolák államsegélyezése kérdésében oly határozatokat hozott, melyek ugy egyházi és iskolai önkormányzatunkat, mint egyházkerületeink jog- és hatáskörét sértik s ennél fogva hatáskörének szabályozása elodázhatlan szügségessé vált, mondja ki egyházmegyei közgyűlésünk, hogy e gyűlés kebeléből egy bizottság küldetik ki azon utasítással, hogy e tárgyban készítsen memorandumot mely megfontolás végett minden egyházmegyének megküldendő lészen. II. Az államsegélyre nézve határoztatott: egyházmegyénk felkéri a főt. egyházkerületet, miszerint az ismeretes ministeri leiratban foglalt elvek alapján az államsegélyt, melyhez pedig ref. egyházunknak és iskoláinknak az 1848. évi XX-dik törv. cikk 3. számú intézkedése értelteimében minden ilyes megszorítások nélkül joga van, a felügyelete alatt levő ref. jellegű középiskolákban igénybe ne vegye s az államsegélyhez való jogosul'ságát az 1848. évi XX. t. c. értelmében, ha elkeriilhetlen szükség kívánná, a törvényhozás utján is érvényesítse. * Az egyiptomi múmia. Az egyiptomi múmia, melyet Markstein Károly ur a pápai ref. főiskolának ajándékozott folyó 1884-ik évben Ákhminban (a görögök egykori Penopolisa s az egyiptomiak régi Apuja) eszközölt ásatásokból került napfényre. A koporsó sycomorfából faragott s élénk színekkel kifestett múmiát ábrázol. Hosc

za 1 méter s 90 cm., legnagyobb szélessége 48 cm. I. A koporsó fedél. A fej sötétzöld szinű parókával van fedve. Áz arc sárga s a szakái mint a paróka zöld. Egyik válltól a másikig virágok s különféle gyöngyökből font nyakék nyúlik. A nyakék alatt Nut istennő kiterjesztett szárnyakkal ábrázolva védi a holttetemet. Ezen istennőtől jobbra áldozati asztal előtt (hotep) sirató aszszony áll. Balra e festmény párját (pendantját) Osiris (unnefer vagy unnovre) az élet ura képezi. A Nut istennőt ábrázoló kép alsó részétől a koporsó végéig következő szöveggel ellátott képiratos szalag húzódik: »Procyném Kheut Amenti Osirisnek, Abydos urának, ki igazságot oszt minden istenek trónján, hogy nyugal-