Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-18 / 3. szám

Karácsonyfa Tótfalun. Nemcsak azért lett ez karácsony után felállítva, mert Budapesten meg egy kevéssel az ünnep előtt, hanem mert Jézus Krisztusnak születése oly fenséges esemény s napja egész pontosan annyira nincs tudva, hogy annak minden időben lehet örülni. Az Urnák egy fiatal szolgája Török József Tótfaluba jutván, vasárnapi iskolát állított fel, mely Isten segítségével, a minthogy az ő benne vetett erős hittel mindenütt meglehetne, oly virágzásnak indult, hogy nemcsak a kis gyermekek látogatták szorgalmasan, hanem a nagyok pénzt is adtak össze karácsonyfa felállítására. Az Urnák egy másik Pesten lakó szolgája egy vasúti hivatalnoktól s egy ügyvédtől karácsonyfát s díszítéseket kapván, a pénzen pedig jóravaló könyvecskéket szerezvén, elutazott jan.3. Vácig, hol társa várta. Átkeltek a Dunán s mig fennt az ég csillagai ragyogtak, az ünnepélyes csendben megzendült a szép ének : Erős vár a mi Istenünk. Másnap a hivek meghallgatván az Isten igéjét, délelőtt a nagyfontosságú kérdésre: Mit cselekedjem, hogy idvezüljek ? adott örökigazságu feleletet: Higyj az Ur Jézus Krisztusban és idvezülsz, délután pedig az Idvezitő munkára intő szavait: Szükség nekem annak csel kedeteit cselekednem, ki engem elbocsátott, mig nappal vagyon, mert eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik, — közülök többen az iskolába vonultak, hol az összegyűlt kis gyermekek örömmel szemlélték a karácsoyfát, melynek gyertyácskái meggyújtva, emlékeztethettek arra a világosságra, ki eloszlatja lelki sötétségét az embereknek. A gyermekek éneke: Krisztus Urunknak áldott születésén, kezdte meg az ünnepélyt, mit buzgó ima követett. Ezután Török József, a vasárnapi iskola vezetője, felolvasta Lukács ev. II. 1 —14 versei szerént a karácsonyi evangéliumot. Ezt követte a gyermekek éneke, melyet magyarul azt hiszem a tótfalui gyermekek tanultak meg először. 3 első verse igy van : Karácsonyfa legszebb nekem Fái között a földnek. Kis kertben és kicsiny helyen Virul csodás fánk kedvesen, Világai ha égnek. Mert lásd e csodás éjszakán Az Ur született régen Megváltónk, ki tesz boldoggá, Ha mennyet nem hoz O alá, Elveszve volna minden. De most van öröm s boldogság Fény jött a nagy homályba. Gyermekem ez ma mind vár rád. Jézus ma mindent neked ád. Szívedbe lakni vágyva. Majd a gyermekek felelgettek, beszélvén az emberek bűnösségéről, Isten irgalmáról, az asszony magva általa kigyó fejének megtöréséről, az Ur szeretetéről, melylyel ugy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adá érette, hogy mindenek a kik ő benne hisznek, el ne vesszenek, hanem örök életet nyerjenek. Egy kis beszéd pedig, melynek alapigéje e szó: Bethlehem-kenyérház volt, azt magyarázta meg a jelenvalóknak, hogy a léleknek kenyerét a Jézus képezi s mint a mindennapi kenyér alatt különféle táplálékokat értünk, ugy a lélek kenyere alatt is a Jézus által hozott adományokat kell érte niink. Az ajándékok kiosztása után Török J ózsef imádkozott meghatottan s meghatóan. Elmondta : Úgy érezzük magunkat mint a sokaság, melyet az isteni Megváltó 5 kenyérrel s 2 halacskával vendégelt meg. A miatyánk s áldás után, az idősb tanitó ur kifejezte azon kívánságát, hogy azt a szép éneket énekeljük el: Jézus ölébe bizton hajtom fejem le én. Ez megtörténvén, egy öreg asszony fejezte ki köszönetét a jelen voltaknak azért a mit láttak hallottak. Én pedig annak tanúbizonyságául, hogy bárhol kezdi is meg valaki Szent Lélektől áthatva, az Isten igéjével szivében, a Krisztus keresztjének igazságát hittel hirdetni, Isten áldást s szentebb örömöket bőven oszt, közlöm azok neveit, kik a fentebbi ünnepélyen kiosztott kis könyvek költségeinek fedezéséhez járultak. A megmaradt pénzből a szegényebbek bibliát is kapnak : Károssy István 1 frt, Verebes József 50 kr., Vass Vince 1 frt, Nagyházy András 25 kr., Csábi Anna 30 kr., Nagyhazu Mihály 20 kr., ifj. Csizmadia János 20., F. Szabó Mihály 30 kr, Kristóf Mihály 14 kr., B. Szabó István 30 kr., Kristóf Mihály 14 krajcár, B. Szabó István 30 kr., v. Surján Mihály 20 kr., v. Vaczó János 30 kr., H. Surján István 50 kr., Z Szenes János 20 kr., Verebes István 30 kr., H. Szabó András 10 kr., B, Szabó Mária 30 kr., Kováts István 50 kr., Kováts Istvánné Szabó Zsuzsanna 50 kr., Verebes Eszter 50 kr., Zsenny Julianna 20 kr, Török József 1 frt, Zsómayerné s Budáné 50 kr,, Lukács Sándor 25 kr., Vaczó Sándor 20 kr., Vass Vincéné 20 kr., Vass Mariska 20 kr., Vass Jolán 20 kr., Vári Ilona 30 kr.. Vári Sándor 50 kr. Úgy fényljék ezek világossága, hogy mások is látván az ő jó cselekedeteiket, dicsőítsék nem őket, hanem az ő mennyei Atyjokat. Az Isten pedig adja áldását a tótfalusi gyülekezetre, mely az ünnepély előtt is megmutatta, ez alkalommal mutatott lelkesedése pedig remélni engedi, hogy megfogja mutatni szeretetben munkás hitét. A gyülekezet lelkésze s tanitója, kik híven megtartották Pál apostol héberekhez irt levele 13 része 2. versének utasítását: A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, eddig is érdeklődéssel viseltettek a vasárnapi iskola iránt, sőt a tisztelendő ur kifejezést adott óhajának, hogyha sikerül a dolog, ez uj téren is hirdetni fogja Krisztust, a megfeszítettet. Adja Isten hogy azt ő soká s mások sokan minél előbb megtegyék. IRODALOM. A »keresztyén magvető« mult évi folyamából az utolsó (6-ik) füzet megjelent. Tartalma mely most is eléggé érdekes és tanulságos, a következő : Tolstoi gróf hitvallása. Péterfi Dénes. A tulteihelés kérdése a gymnasiumban. Kovácsi Antal. Egyháztörténelmi adatok: XC. Járay János levele Radetzky Bálint püspökhöz. XCI. A háromszéki unitárius papoknak a ref. püspök felügyelete alatt hagyása 1630. Közli: Benczédi Gergely. XCII. Bethlen Gábor discursusa a Péchy familia dolgáról XCIII. Ujabb adat a Péchy familia dolgához. Közli: Koncz József. Bölöni Farkas Sándor leveleiből (I—V.) Közli: gr. Kuun Géza. Költemények : Imám feléd rebeg. (Hymnus) Rédiger Géza. Tudás. Jélcey Aladártól. Hymnus. Nagy Tamástól. Halotti könyörgések, Albert Jánostól, Amerikai családi élet s társadalmi szokások. Kovács János. Párisi levél: Nyugdíjintézeteink. Szabó Mózes, Az elhunytak emlékezete : Péterfi Sámuel. Péterfi Mihály. Irodalmi értesítő. Különfélék : Aranykönyv, 401—404.