Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-21 / 25. szám

KÜLFÖLD. Fiume. Ezúttal nem szándékszom az Ádria gyöngyét színpompájában felmutatni. Ellenkezőleg egy-egy sötét pontjára szeretném a figyelmet irányozni. De bizony nem szeretem én ezt, sőt nagyon nehezemre esik. Egy éve már, hogy lelkiismeretemre nehezedik a kötelesség tudata, azonban féltem, hogy talán idő előtt szólhatnék s ez csak kárára lehetne az ügynek. Különben tétlen ez alatt sem voltam. Megkisérlém, igaz, eredmény nélkül, a mérvadó egyéneket, curátort, presbytereket megnyerni, hogy ők önszántukból tegyék meg a mire törvény szerint kötelezvék. Az utóbbi időben történtek nem engedik tovább is halasztani az ügyet. Nt. szerkesztő úr engedelmével elmondom hát a mit tudok. Már az eddigiekből világos, hogy egyházról van szó, mert csak ott van presbyter és curátor. S legalább az országos statisztikai hivatalnak van tudomása a fiumei ref. leányegyházról. Mert a népesedési mozgalmat feltüntető táblázat demonstrálja. Hogy feltünt-e valamely törvénytudónak, a mit én elég nagy betiivel irtam ama tablázatos fiizet illető sorába, hogy Fiume az osztrák Trieszthez tartozó s a bécsi ev. h. c. superintendentia kormánya alatt áll — nem tudom. Végre is, ha a körülmények kényszeritők, nem nagy bün, habár minden esetben inconveniens, hogy valamely határszéli gyülekezet, politikailag kü földet tevő területhez tartozzék. Van erre sok példa a róm. kath. egyházban. De Fiume egészen más szempont alá esik. Mert ime a Fiumében végzett esketést Trieszten anyakönyvezem — Ítéljék meg jogászok, hogy ebből nem származhatnék-e érdekes házasságügyi bonyodalom? Vájjon nincs arra mód, hogy a magyar kormány — ezt említem, mert egyházi hatóság eddig nem tartotta érdemesnek Fiumével törődni — kötelezné az illető elöljárókat, hogy születési stb. esetei helyben, Fiúméban anyakönyveztetnének s ez anyakönyvek hiteles másolatai évenként a politikai hatóságnak beszolgáltatnának Most, hogy a trieszti anyakönyvbe igtattatnak a fiumei esetek, a másolatok is Bécsbe vándorolnak. Vagy elegendő a sorozási lajstrom elkészítéséhez a semmiféle magyar hatóság esetleg szükséges ellenőrzése alatt nem állható trieszti anyakönyv kivonata? Kértem a fiumei elöljárókat, készíttessenek külön anyakönyveket, melyekbe helyben igtatnák az eseteket — hiszen tekintettel a sajátságos viszonyokra a magyar egyházi hatóság, melynek körébe tartoznék, megengedné, hogy mint eddig, ezentúl is bármely lelkész, bárhonnan is hívják, végezhessen functiót, a presbyterium felelőssége mellett stb. — erre azt felelték : maradjunk ugy mint eddig, ki tudja, meddig tartozunk Magyarországhoz, a viszonyok még nem konzolidálódtak. — Vártam és reméltem. De ime néhány hete kezembe kerütt a zágrábi egyesült evang. egyház 1884 -re szolo értesítője -— igaz, hogy az illető lelkész ur, dr. Kolatschek, feltűnően püspökösködik, (bocsánat e szóért), de ha szó nélkül hagyják tetteit, könnyen szolgálhatnak majd később praecedensül; — ebben az értesítőben Fiume már a zágrábi egyház filiájának mondatik s rá olvastatik a császári pátens 5-dik §-a és állíttatik, hogy »alle ev. Glaubensgenossen a. und h. Bekentnisses welche im Territórium des Königreichs Kroatien ihren Wohnsitz genommen habén, gehören gesetzlich der evangelischen Pfarrgemeinde in Agram an.« stb. stb. Hát a fiumei lakosok talán még sem tekintendők a Königreich Kroatien territóriumán élőknek s ha már kell fizetniök, talán máshova s nem épen Zágrábba kell küldeni pénzöket. Az igazság érdekében azonban ki kell emelnem, hogy a fiumei curátor Meynier Henrik úr azonnal tiltakozott a zágrábi kis püspök insinuatiója ellen. Azt hiszem nemcsak egyházi de nemzetiségi s hazaszereteti szempontok is indíthatnák a ref. conventet, hogy néhány percet szenteljen Fiumének. S valláserkölcsi szempontból is. A m. kir. állami főgimnáziumban van néhány ref. vallású magyar növendék is. Ki ezeknek vallástanára ? Senki. A tengerészeti akadémiában is van néhány magyar református. Ki oktatja ezeket? Senki. De igen ; szívességből egy uri ember ad nekik hetenkint leckét a lutheri kis kátéból németül. De a gimnazisták könnyen bajba keverednek. Mert ha a vallástanból nincs osztályzatok, nem kapnak bizonyítványt. Honnan keritnek ezek vallástani bizonyítványt? Nem tudom. Ebben az évben adtam én kettőnek bizonyítványt írásbeli do'gozatok alapján. Ez is jobb a semminél. S legalább magyar nyelven írattak. De tudok én esetet, midőn a magyarnak, ki a fiumei iskolába az olasz nyelv kedvéért jár, német nyelven kellett volna vallásból vizsgáznia. De nem tudott s abban maradt. Nem fér semmi kétely az ilyen bizonyítványok érvényességéhez ? Nem lehetne egy jól képzett segédlelkészt, ki a német nyelvet tökéletesen birja s az olaszt elsajátítaná Fiúméba küldeni, missionárius cimén ? A fiumeiek, ha többel nem, 200 frttal járulhatnának fizetéséhez. Az egyetemes magyar ref. egyház — mert ennek az érdeke — köteles róla gondoskodni, hogy Fiume egyházi tigyei consolidálódjanak. Nem teremteni, csak fejleszteni a már meglevőt kellene. Ha ez lehetetlen, maradjon mint eddig volt. Tartozzék Trieszthez. Mig én leszek trieszti pap, Isten segedelmével fiumei hiveínk ügyeit magyar sziv fogja gondozni. De igy is szükséges, hogy valahára törvényes létalapot nyerjen a gyülekezet A magyar egyházi hatóság, a convent gondoskodjék hogy a Fiumében, tehát magyar területen végzett functiók ugyanott anyakönyvezhessenek. Már ez is nagy lépés lenne egy szebb jövendő elé. E hó 29-én ott leszek s az istenitisztelet után közgyűlést szándékozom tartani épen az anyakönyvek kérdésének tisztázása végett. Mi eredménynyel ? Szerkesztő úr engedelmével annak idejében megirom. Trieszt, 1885. junius 5. P. S. IRODALOM. Lampel Róbert (Wodianer F.) fővárosi könyvkiadócégnél megjelent: Kis világtörténet a magyar irodalomtörténet rövid vázlatával. Nép- és polgári tanodák és magániskolák használatára irta Kuttner Sándor. Sajtó alá rendezte Mayer Miksa. 7-dik javított, mythologiai ábrákkal bővített és a legújabb időig folytatott kiadás. 170 lap ; ára 60 kr. — Magyarország egyes megyéinek részletes, külön-külön lapra nyomatott, egyenként megszerezhetős Hátsek Ignác m. kir. térképész által hivatalos adatok, alapján rajzolt közigazgatási térképeiből ujabban a következők jelentek meg: Hevesmegye. Ára 20 kr. — Borsodmegye. Ára 20 kr. — Sárosmegye. Ára 20 kr. — Beregmegye Ára 20 kr. — Hunyadmegye. Ára 30 kr. Fejérmegye 1861-ben. Korrajz »Élményeím« III. kötetéül. Hiteles források után irta Boross Mihály. — E kicsiny füzet ép oly értékes, mint Boross Mihály veterán irónk Élményeinek előbb megjelent két füzete. Megra • gadó, élénken színezett rajzát adja az 1861 -ki mozgalmaknak, a mint azok Fejérmegyében végbe.ne itek. Kü-