Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-06-21 / 25. szám
talános álláspontom e megjelölése után áttérek ama feltételekre, melyek mellett az egyetemes konvent a főhatósága alatti középiskolák részére az államsegélyt kéri, s itt eleve kijelentem, hogy a konvent kivánatait, mint alkotmányos és a törvények szoros megtartásáért felelős miniszter kizárólag az országos törvény jelesen az 1883. XXX. t.-c. szavai és szelleme szerint Ítélem meg és bírálom el. Az egyetemes konventnek az általa kért államsegélyre nézve 1., 2. és 3. pontokban részletezett kívánalmaira nézve a következőket kívánom már eleve kijelenteni. Az 1 őre. Hogy az egyetemes konvent főhatósága alatt álló ref. középiskoláknak adandó államsegély egy összegben, mint átalányban szolgáltassák ki az egyetemes konvent, mint az iskolák felekezeti főhatósága kezeibe, e kívánat teljesítése attól függ, mikép érti azt az egyetemes konvent. Mert ha az egyetemes konvent az »átalány« kifejezést ugy érti, hogy előre bocsátott tárgyalások után egyszer megállapittatván az államsegély évi összege, ez az egyetemes konventnek szabad rendelkezésére bocsáttassák melyből a főhatósága alatti egyes iskolákat a szükséghez képest, saját belátása szerint, esetleg változó összegekkel s az átruházás (virement) jogával részesíthesse, ezt el nem fogadhatom, illetőleg nem teljesíthetem, mert ily eljárás az 1883. XXX. t.-c. 47. §-a egész szellemével és fogalmazásával, jelesen a befejező kikezdés világos szavaival ellenkezik. Ha azonban az államsegélynek egy összegben való kiszolgáltatása alatt az egyet, konvent csak azt érti, hogy az államsegélyt igénybe venni kivánó középiskolák szükségletei, azoknak fedezése, illetőleg fedezeti hiánya, egyenkint mindenik iskolára nézve külön, részletesen megállapittatván, és ez alapon mindenik iskolának adandó évi segélyösszeg, valamint »a segélyezés módozatai, közelebbi feltételei, a mind két félre biztosított jogok és válalt kötelezettségek,« minden egyes iskolára nézve részletesen megállapittatván — az ez iránti szerződés ne egyenkint köttessék, hsnem együttesen az egyetemes konventtel, mint mindeniknek közös főhatóságával s ezen szerződésbe az egyes iskolákra vonatkozó meghatározások mind felvétetvén, az állam irányában az egyetemes konvent legyen felelős mindazoknak szoros megtartásáról s jelesen, az egyes iskolákra nézve határozott összegekben megszabott segélynek kijelölt céljaikra forditásáról : ily értelemben az egyetemes konvent kívánalma ellen semmi kifogásom sincs és ezt elfogadom. Habár meg kell jegyeznem, hogy nemcsak az ál* lamkórmányra, hanem magára az egyet, konventre s az illető iskolákra nézve is a'kalmatosabbnak mutatkozik, hogy a segélyezés érdekében szükségelt tárgyalások az egyet, konvent megbízottjaival ejtessenek ugyan meg, s a szerződések az egyet, konventtel köttessenek, de nem együttesen, hanem külön-külön minden egyes iskolára nézve, nehogy némely iskolának bonyolódottabb ügye a többiét akadályozza és hátráltassa, mely eljárás még azért is tűnik fel alkalmatosabbnak, mert némely iskolának viszonyai idő folytán változván, a segélyzésnek ujabb, talán nagyobb mérve válhatik e tanintézetre nézve szükségessé, s mindannyiszor nem kellene az összes segélyezési megállapodást bolygatni. A 2-ikra. Az egyet, konvent azon kivánatát, hogy az államsegélyben részesítendő iskolában ne az állami, a vallás- közoktatásügyi miniszter által megállapított — hanem az egyet, konvent által megállapított és a kormány által nem kifogásolt tanterv alkalmaztassák, nem fogadhatom el, mivel a 47. §. b) pontjának egyenes és félremagyarázhatatlan rendeletével ellenkezik. De valamint az egyet, konvent azzal érvel e kivánata mellett, hogy hiszen az általa megállapított és a miniszter által is helybenhagyó tudomásul vett tanterv lényegileg azonos az államival és attól alig különbözik — a mi igaz is —, ugy viszont épen ez nyugtathatja meg az egyetemes konventet, hogy a felekezeti tanterv lényegileg azonos a felekezetivel. Különösen megnyugtathatja az egyet, konventet az, hogy a hit- és erkölcstani oktatás tanterve az állami tantervben nem lévén meghatározva, hanem még az állami s a miniszter közvetlen rendelkezése alatti iskolákban is teljesen a felekezetek saját rendelkezésének lévén fenhagyva, ezt a saját hitfelekezeti (bár államsegélyben részesülő) iskoláiban a konvent — a szabályszerű eljárások fentartásával — annál inkább saját belátása szerint osztatja be még terjedelem és óraszám tekintetében is. A többi tantárgyakat illetőleg fel nem tehető ugyan, hogy az állami tanterv jövőben valaha retrográd irányt vegyen s a tudomány szabadságával, a haladással és a felvilágosodással szembe helyezze magát, ha azonban ez valaha bekövetkeznék, vagy az egyet, konvent ugy látná, hogy bekövetkezett, mindig szabadságában álland az egyet, konventnek az államsegélyt ily áron el nem fogadni és a szerződéstől a 47. §. e) pontja értelmében visszalépni. A 3-dikra. Hogy az államsegély kizárólag dologi szükségletekre és ne tanári fizetésekre adassék s ez esetben a törvény 47. §. d) pontja szavainak szoros megtartásával az államsegély fejében egy tanárt se nevezzen ki a miniszter, ezt nem fogadhatom el, mert ez a törvény szellemének és intenciójának merő kijátszása volna, mivel az iskola személyi kiadásai a dologiaktól oly szorosan el sem különíthetők, mivel az utóbbiak mint épületek fentartása, taneszközök beszerzése fűtés stb. ép oly mulhat'an szükségei az iskola életének, mint akár a tanárok fizetése ; az iskolát fentartó vagy ahhoz hozzájáruló testület nem mondhatja : én tanárokat fizetek, de dologi kiadásokra mitsem adok, sem megfordítva. A dolog természete szerint a személyi és a dologi kiadásoknak a fenntartó testület és az állam hozzájárulásaik irányában kell megoszlaní, vagy a mindkét nemű kiadásokból ugyanazon arányrészt kell az államsegély fedezetére számítani, amely arányban az államsegély egész összege az iskola saját jövedelmei egész összegéhez viszonylik. Ennélfogva az emiitett d) pont értelmében megkívánom, hogy minden egyes segélyezendő iskolánál az államsegélynek az iskola saját jövedelméhez való arányában meghatároztassék a fenntartó testület (vagy annak hatósága) által választandó és a közoktatási kormány által kinevezendő tanárok száma. Ismerve és elismerve azonban a ref. felekezeteknek ugy állami, mint nemzetiségi tekintetben teljesen megbízható voltát, hajlandó vagyok azon engedélyre, mint ezt némely protestáns felekezetű középiskolákkal már kötött szerződésekben eddig is tettem — hogy az egyetemes konvent kivánata szerint határoztassanak és neveztessenek meg azok a tanszékek, melyek megüresedés esetében a közoktatási kormány kinevezése alá fognak esni, mi által a konvent magának illetőleg a fenntartó testületnek biztosithatja mindama tanszékek betöltése jogát, melyeket a felekezeti szempontokból vagy irányzatból bárminő viszonyban, vagy vonatkozásban állóknak látand — és egyedül oly tanszékeket bocsátand a kormány kinevezése alá, melyek, mint pl. a klasszika-filologia,