Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-14 / 24. szám

vezőleg hangzott. A növendékek igyekeznek feladatuknak lehetőleg megfelelni, viszont az egyházkerület nagy elismerést érdemlőleg járt el a theolog. convictus segélyezésében, ugy hogy jövőre anyagilag eléggé kedvező helyzetben leendenek a mérsékelt számban felveendő növendékek. A hatodik rendes tanári székre ezúttal Dr. Bihary Péter pesti főgymnasiumi volt rendes s theologiai volt segédtanár választatott meg. Következtek a hatósági átiratok, melyek közt az előzményeknél fogva a nevezetesebb volt a tiszáninneni ref. egyházkerületnek a főrendiházban való képviseltetés tárgyában intézett átirata. A közgyűlés Kovács Albert előadó indítványára következő határozatot hozott: Miután az említett kérdés az egyház egyetemes érdekeit érinti, melyek megóvására az egyetemes convent van hivatva egyöntetű eljárással, a dunamelléki egyházkerület a dolog érdemében külön határozatot hozni nem kíván. Jun. 10 én a közgyűlés minden tagja több rendbeli bizottságban lévén elfoglalva, közgyűlés nem tartatott. Jun. ii-én olvastatott a tanügyi bizottságnak a középiskolákról szóló jelentése. A mult évihez közeljáró statisztikai adatok tudomásul vétettek, a n -körösi gymnasiumban rendes rajztanárul alkalmazott Tóth János ezen allásában megerősítetttt; az uj tankönyvekre és tanszerekre vonatkozó javaslatok elfogadtattak Hosszabb vita fejlődött ki azonban a tanári fizetések emelése felett. Az egyházkerület ugyanis mult évi közgyűlésében felhívta az iskolákat fenntartó testületeket, hogy a tanári fizetéseket a konvent javaslata élteimében szabályozzák, s teendő intézkedéseikről a jelen közgyűlésre tegyenek jelentést. A halasi egyház késznek nyilatkozott az emelés e, ugy szintén a budapesti egyház is elfogadta, hogy a tanárok fizetése 1800 frtra emeltessék s az ötödéves pótlék beliozassék. Ellenben a nagy-kőrösi, kecskeméti, kun-szent-miklósi egyházak s a gyönki gimnáziumot fenntartó két testület, anyagi helyzetükre hivatkozva, megtagadták a fizetés emelést. A mai közgyűlés Vizs lyi G. felszólalása folytán Szász K. indítványára kimondta, hogy az egész kerületben a tanárok fizetése a mult évi javaslat értelmében emelendő, mihelyt az idető iskolafenntartó hatóságok anyagi ereje ezt megengedi; de addig is, jelesen már a közelebbi iskolai év kezdete előtt terjesszen fel mindegyik iskolafentartó testület a feleme't tanári fizetés alapján költségvetést, kimatatván ebben az általa ez úttal nem fedezhető hiánylatot. Nagyobb vita keletkezett a tanárválasztási jog gyakorlasa felett. A tanügyi bizottság ugyanis annak kimondását javasolta, hogy a tanárok az illető egyháztanácsok által választandók. Ez eddig is így volt és igy van, Kun-Szent-Miklós kivételével, hol ez a jog a gimnáziumra nézve egykor jelentékeny alapítványt tett közbirtokosság részére tartatott fenn. Voltakép a javaslat célja azvolr, hogy ezen egy hel> iitt, jelesen Kun-Szent-Mi klói on is a presbyterium kezébe menjen át. Minthogy azonban a felszólalók szerint az alapítvány-levélben biztosított jogot csorbítani nem lehet, ezért a határozatban csak ennyi mondatott ki: »a tanárokat rendszerint az egyháztanácsok választják*, Gyönk kivételével, hol, mint eddig, ugy ezentúl is a két egyházmegye elöljárósága intézkedik. A tandíjakra nézve a tanügyi bizottság azt indítványozta, hogy a budapesti egyház ama közelebbi határozata erősitessék meg, melyszerint a budapesti ref. gimnáziumba n a helybeli ref. vallású fiuk 24 frtot, a nem helybeli refoimátus, vagy más oly vallásfelekezethez tartozó növendékek, mely felekezetnek a fővárosban gimnáziuma van, 36 frtot, más vallásfelekezetű tanulók pedig 50 forintot fizessenek A vidéki gimnáziumokban pedig a nem helybeli református tanulók tandija ne lehessen az 1 — 2 osztályban 6 forint, a 3—6 osztályban 9 forint a 7. és 8-dik osztályban 12 forintnál több. Ezen indítvány hosszú vitát idézett elő, végre kimondatott, hogy minden osztályban egyenlő tandíj fizetendő, de hogy melyik gymnasiumnan mennyi legyen a reformátusok tandíjmaximuma ez iránt az egyes iskolák megkérdeztetnek. Áz egyházkerületi jogügyi bizottság jelentésének egyik legérdekesebb pontja volt a főiskola kérdésének eldöntése. A mult októberi gyűlésben ugyanis eltérő nézetek mei ültek fel ama kérdést illetőleg, hogy mik képezik a pesti reform, főiskola alkatrészeit s igy hogy a főiskolára tett alapítványok jövedelmei hova fordítandók, felhivatott a jogügyi bizottság véleménynyilvánításra. A jogügyi bizottság is, a közgyűlési tagok nagy többsége is akként nyilatkozott, hogy a főiskola alkatrészeit a theologiai akadémia s a gimnázium képezik, ennélfogva a Roboz-alapitványÍ4C>oo frt évi jövedelem is e két intézet között két egyenlő részben osztandó meg. Délután folytattatott az ülés. Először is felolvastatott a kecskeméti tanári kar kérvénye, a kérvény teljesítése elhatároztatott, a kecskeméti egyháztanács utasíttatott, hogy legközelebb a kecskeméti egyház és gimnázium költségvetése, s alapítványai az egyh. ker. 1881 -ik évi határozata értelmében terjesztessenek fel és adassanak ki az 1883 ban e célra kinevezett bizottságnak. Ezután a theologiai választmány jelentése olvastatott fel, mely a Robozféle alapítvány ügyészi számadásokra is kiterjeszkedett, s mely e miatt nagyon sok időt vett igénybe. A közgyűlés, a beterjesztett költségjegyzéket megszavazta. Ugyancsak a mai tanácskozás alkalmával elintéztetett a theologiai intézet tulajdonát képező Ráday-könyvtár ügye. Miután e könyvtár mostani rendezetlen állapota miatt hozzáférhetlen, annak rendbehozasával Szász Károly püspök bízatott meg, ki egyszersmind magára vállalta a Szemere-tárban foglalt több nagybecsű és kiváló irodalmi értékkel biró levél közzétételét, illetve azoknak a Kazinczy leveleit kiadó akadémiai szerkesztő bizottsághoz való áttételét, az egyház tulajdonjogának íentartásával. A jun. 12-iki ülésben tárgyalás alá került a számvizsgáló bizottság jelentése a pengőkrajcár-hatralék ügyében. Csikay Imre egyházkerületi pénztáros, Sípos Pál esperes és Szász Károly püspök hozzászólása után, a közgyűlés elvetette a bizott-ság abbeli javaslatát, hogy az egyházkerület minden megyéje mutassa ki a pengő-krajcáros hátralékot 1871-től kezdve. Ezután az egyes egyházmegyékből fölterjesztett ügyek kerültek tárgyalás alá. Az alsó-baranya-bácsi egyházmegye jelentésebői kitűnvén, hogy a lelkészi fizetések megállapításánál, igy az egyházak osztályozásánál nem a jövedelem 10 évi átlagát vették szabályzóul, — mint rendelve volt — hanem a jelen évi gabonaárakat, e miatt az egyházak osztályozásának végleges megállapítását a jövő közgyűlésre kellett halasztani. A kecskeméti egyházmegye felterjesztésére, mely az egyház önkormányzati jogát látta sértve az által, hogy a püspök Pestmegyének az iskolamu'asztások bejelentésére készített rovatos táblázatát közgyűlési határozat nélkül köröztette, kimondatott, hogy a püspök a zsinati törvények értelmében helyesen járt el. Egy másik felterjesztésére ugyanazon megyének jelentetett, hogy a konvent altal kiszabott minta szerint anyakönyvi ívek már nyomatnak s legközelebb kaphatók lesznek.