Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-06-07 / 23. szám

A gyászünnepély végeztével a ref. egyházkerületi közgyűlés tagjai testületileg tisztelegtek br. Kemény Gábornál és gr. Bánffy Miklósnál, mint az egyházkerület hivatalban legidősebb főgondnokainál. Mindkét tisztelgésnél Szász Domokos h.-piispök tartott rövid üdvözlő beszédet, hangot adván meleg szavakban a legjobb kivánatoknak az érdemes vezérférfiak iránt. A megtiszteltek a szives és szívből jövő üdvözlésekre meghatva válaszoltak s szavaiknak különös súlyt adott az, hogy mindketten érinték válaszukban ama forduló pontot, mely az egyházkerület beléletében beállott, s melynek kedvező megoldása tekintetében bizalommal fordultak a közgyűlési tagok legjobb meggyőződéséhez, a mi egyszersmind az egyház java és érdeke is. Élénk éljenzés fogadta az érdemes férfiak lelkes válaszait a tisztelgők részéről, kiknek soraiban ott voltak az erdélyi ref. egyházkerület minden kitűnőségei, valamint a közgyűlés összes megjelent tagjai is. Második nap délelőtt, május 29. Báró Kemény Gábor miniszter, mint elnök, reggeli 9 órakor, elfoglalván helyét, a tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasására hívja fel a jegyzőt, mi megtörténvén a jegyzőkönyv észrevétel nélkül helyben hagyatik. Ezután a különböző bizottságok kiküldése következett, úgyszintén a gyűlés tartamára segédjegyzők kinevezése is; segédjegyzőkül kineveztettek : Surányi Gyula, dr. Elekes Viktor, dr. Török István és Bedőházi János. Az elnöki előterjesztések között, melyek részint kérvények, részint jelentésekből állottak, volt egy, mely kinos benyomást tett, az egész gyűlésre, ez pedig br. Bánffy Albert egyházkerületi egyik főgondnok lemondásának bejelentése volt. Noha a lemondás indokául a buzgó és szeretett főgondnok öregségét, agg korát hozza fel, de mégis nyilt titok volt mindenki előtt, hogy itt valami egyébb lappang. . . Éppen ezért a gyűlés élénk helyesléssel fogadta el azon indítványt, miszerint kéressék fel a nemes báró lemondásának visszavételére. Szomorú lenne, ha a megholtak után az élők is kilépnének a sorból. Az e napi ülés fénypontját helyettes püspök Szász Domokos beszámoló jelentése képezte. A szépen kidolgozott és hatásosan előadott jelentés mindvégig lekötve tarlotta a figyelmet. Élénk tetszésben részesült különösen a jelentés azon része, mely a helyettes püspök azon ügybuzgóságát tüntette föl, miszerint az olyan gyülekezetekben, hol egyenetlenség, vagy valami fontosabb dolog adta elő magát, személyesen jelent meg, személyesen igazította el, nem pedig csak könnyű módra papiroson. Meglátogatta a bukovinai hitsorsosainkat is és indítványozta, hogy az andrás-falvi ref. ekklézsia is vonassék bele a moldva oláhországi misszióba és lehetőleg állandó segélyben részesittessék ; továbbá jövőre a bukaresti pap ruháztassák fel esperesi jogkörrel, stb. Jelentésében érzékenyen emlékezvén meg néhai Nagy Péter püspökről, ki helyett most ő kell, hogy megtegye a püspöki jelentést, indítványozza/hogy a gyűlés a néhai püspök emlékét jegyzőkönyvileg külön, gyászketes lapon örökítse meg ; mondanunk sem kell, hogy az indítvány meleg fogadtatásra talált. Úgyszintén fájdalmasan emlékezett meg Demeter Sámuel zágoni lelkész és az orbai egyházmegye főjegyzőjéről, ki ezelőtt csak pár nappal hunyta örök álomra szemeit s ki igaz és hű munkása vala egyházának, egyházmegyéjének és a népnevelés szent ügyének. Á helyettes püspök jelentését a gyűlés helyeslő tudomásul vette és az eddig tanúsított fáradhatlan buzgóságért köszönetet szavazott. Tárgyalás alá került a nagy-enyedi Bethlen-tanoda elöljáróságának azon felfolyamodása, miszerint a tanoda pénztára mentessék fel azon teher alól, melyszerint a püspöki fizetéshez évenként egy féltanári fizetéssel (750 frt) járult. Kérését azzal indokolván, hogy kiadásaik megsokasodtak az építkezések miatt, továbbá, hogy miután a püspök székhelye huzamos idő óta Kolozsvár és nem N.-Enyed, tehát azon a címen, mint enyedi első pap, nem húzhat fizetést a püspök. E kérdés tárgyalásánál élénk, de egyszersmind éles vitatkozás fejlődött ki, mely odáig mérgesedett, hogy a személyeskedésbe is átcsapott. A vitatkozás folyama alatt kitűnt, hogy ezen fizetés nem csak ugy adatott a püspöknek, mintegy 100 év óta, mint enyedi első papnak, hanem inkább mint több egyházmegyék superintendensének. Végre akként nyert megoldást a kérdés, hogy az igazgató-tanács javaslata Kovács Albert azon módosításával fogadtatott el, miszerint a tanoda ezután is fizeti az eddigi járulékot mindaddig, valamíg bizonyos alap nem találtatik a kérdéses összeg évenkénti hordozására. Az amúgy is szűkös püspöki fizetést bizony nem is lett volna helyén megcsonkítani, mert, a mint látjuk, a teendők inkább szaporodnak, semhogy apadnának. A gyiilés folyama alatt Szász Károly dunamelléki püspök is megjelent a teremben, a közgyűlés tagjainak öröm nyilvánításával fogadtatva. Második nap délután. Mindenekelőtt a választások sorrendjét és idejét á'lapitá meg a jegyzőkönyv felolvasása után a közgyűlés, s a püspökválasztást 30-kán délelőtt 9 órára tűzvén ki, a többi választások ideje is meg lőn ál'apitva. ívek között a fegíontosabb személyi kérdések egy ke a conventi rendes 6 tag, nemkülönben egy igazgatótanácsi tag és több fő- és algondnok megválasztása. Ezt követőleg tárgyalás alá került az igazgatótanács működését tárgyaló jelentés, mely — kinyomatva levén — felolvasottnak lett tekintve, s mint ilyen — régi szokás szerint — egy külön bizottsághoz tétetett át, mely hivatva lesz arról véleményes jelentést terjeszteni be. Most Parddi Kálmán, tanügyi előadó terjeszté elő nagy gonddal készitett s érdekesen, buzgalommal egybeállított jelentését a lefolyt év tanügyi mozgalmairól. E jelentést, mely sok becses adatban gazdag, s melyet a közgyűlés figyelemmel, tetszéssel fogadott, a következőkben ismertetjük bő kivonatban : A jelentés mindenekelőtt azon kiküldött bizottság működését méltatja, mely a mult évi közgyűlés utasítása folytán, az áll. ig. tanács megbízásából már csak néhai Nagy Péter püspök elnöklete alatt az egyetemes konvent által megállapított köznevelés és oktatásszervezet, tanterv belrendtartási és fegyelmezési szabályoknak az erdélyi ev. ref. collegiumok belső szervezetével összhangzatba hozatalát vette munkába. A bizottságot azon tekintet vezette, hogy a most létező kollégiumi hatóságok hatásköre egyfelől a munkamegosztás célszerű elrendezése, másfelől az egész igazgatásnak a collegiumi elöljáróságok kezébe helyezett főfelügyel te altal célszerűleg s a kívánalmaknak megfelelőleg rendeztettek, és ez által a gymnasiumok egységes igazgatása lehetővé tétetett. E végre a rector professor, az inspector professor és a paedagogarcha hatáskörét szabályozta, lehetőleg ugy, hogy az a kolleg. együttes bennlakás felügyeletének előnyére váljék. Az elemi iskolák a tanvezető tanár felügyeletére bizattak. Tekintettel volt az ig. tanács a nagyenyedi főtanod.i kivételes helyzetére s annak háromszoros tagosításához képest egy külön rendszabályt alkotott. Felemlíti a jelentés, hogy az ig. tanács két minisz-