Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

át fogja látni azt, hogy egyházkerületünknek esze ágában sem volt az, hogy a kérdéses határozattal főgondnokunknak hozzánk való, annyi kedves és drága emlékek által megszentelt viszonyát érintse vagy éppen kellemetlenné tegye. . . Ismételjük, hogy mi az egész közleményt célzatos híresztelésnek a »Prot. Egyházi és Iskolai Lap1

1

indokolatlan és méltánytalan, haragos t

Quos e^o'-jának tekintjük a tiszáninneni egyházkerülettel szemben, melyet az, bizonyára a maga valódi értéke szerint fog figyelmére méltatni.* Ebből szerintünk csak ennyi helyes, hogy a tiszai kerület azon határozat által főgondnokának azon kerülethez való, annyi kedves és drága emlékek által megszentelt viszonyát nem akarta érinteni, vagy épen kellemetlenné tenni. Ezt mi is hisszük, ellenkezőre nem is gondoltunk. De a többi elmondottak ellen erős kifogásaink vannak. Politikai pártlapoknál napi dolog, kivált korteskedések idején, különféle fogásokkal élni, koholt hírekkel, a párt vagy jelöltje biztos győzelmének hírével s több ilyesfélékkel a párttagokat lelkesíteni. De lapunk egy az, hogy nem pártlap, hanem igyekszik legjobb meggyőződése és tehetsége szerint összes protestáns egyházunk igaz érdekeit szolgálni, más az, hogy komolyságát mindenkor, még a leghevesebb választási izgalmak között is megőrizte abban, hogy olyanféle fogásokat, minőkkel — mint mondánk — néha a politikai pártlapok szoktak élni, s minőkkel értelmetlen, felizgatott tömegekre lehet is hatást gyakorolni, soha nem élt. Es ha talán nem biztos forrásból merített hírt közlünk, akkor hozzá teszsziik : azt beszélik, hírlik, vagy itt és itt olvasható stb. De mikor ezt irjuk: »Mi ugy vagyunk értesülve,« megvárnánk irányunkban annyi becsülést, hogy »célzatos hiresztelést« = szándékos hazudozást ne tételezzenek fel rólunk. Tisztességes emberek tisztességes emberektől ennyit követelhetnek maguknak. Megvárnók, hogy ezen lapok szerkesztőjéről, ki csak mint szerkesztő mar 30 év óta összeköttetésben áll hazai mindkét protest. egyházunk vezérférfia;

nak majd mindegyikével, feltételezhetné M. ur, hogy ily nagy fontosságú ügyekben közrebocsátott híreit nem útfélen szedegeti össze ; feltételezhetné róla a műveltségnek legalább azon primitív álláspontját, hogy oly kimagasló vezérférfiura, mint b. Vay, nem kiván s nem reményi ujdondászi hazug hírekkel befolyást vagy épen pressiot gyakorolni, avagy nem kívánja őt, ezen lapoknak fennállása óta figyelemmel késérőjét, oly költött hírekkel mulattatni, melyek őt ha M. ur felfogásában osztoznék, kellemetlen helyzetbe hoznák. Az uj pápaságról is sajátságos nézete van M. urnák. Mi ugy tudjuk hogy egy alkotmányos államban a kormányelnökségnek kötelessége a kormányról lelépni, ha valamely fontos kérdésben a törvényhozóknak többsége nincs vele egy értelemben. M. ur szerint ellenben ha az egyház egyik kormányelnöke visszalépni készül, a midőn egy nagyon is fontos egyházpolitikai kérdésben kekerülete, s ha nem is törvényt de legalább határozatokat hozó testületének nagy többségével nem lehet egy véleményen, s midőn ő azon határozatnak »alkotmányos szelleme« felől egészen más meggyőződésben van, mint M. ur és társai: ez egyházi absolutismusra, a protestántismus címe alatt egy uj pápaságra vezet. Meglehet, hogy ezt az egyház-alkotmányos elvet M. érti, és érteni fogja a »jövendőség« is; de mi nem értjük. — F. * A dunamelleki reform, egyházkerület közgyűlése junius 6-án kezdődik. Az e napi ülés a templomban tartatik s ennek tárgya a szervezkedésen kivül a néhai gr. Lónyay M. felett Szász Károly által tartandó rövid emlékbeszéd, majd az uj főgondnoknak gróf Tisza Lajosnak eskütétele s főgondnoki hivatalába való beigtatása, valamint az uj főjegyzőnek Szilády Áronnak eskütétele leend. Másnap (vasárnap) az uj lelkészek felavatása lesz, a következő napokon a rendes gyűlési tanácskozások. Az előző két napon, vagyis junius 4. és 5 ikén a papi vizsgálatok fognak megtartatni. * A confirmáció a budapesti reform, egyházban f. hó 17-én volt. A pesti egyház két lelkésze e tekintetben ugy egyezett meg, hogy egyik évben az egyik, másik évben a másik lelkész teljesiti a konfirmálandó növendékek oktatását. Ez évben Szász Károly püspök ur teljesítette, a míg a kánoni egyházlátogatási útjára nem indult, azután pedig segéde Kontra János űr folytatta, míg az uto'só napokban ismét ő vette át az oktatást, s természetesen a confirmálást is. A kiválóan alkalmas alapigéről. (Ne félj kicsi sereg stb.) tartott s a népes gyülekezet által nagy figyelemmel hallgatott egyházi beszéd után, kezdődött a 140 confirmándusnak a hittanból s a bibliai s az egyháztörténetből való megvizsgálása, azután pedig a confirmáló lelkésznél megszokott meleg, kenetes hangon való megáldatása a növendékeknek. Az ünnepély I'/? órakor ért véget. * Confirmáció Szarvason. A szarvasi ág. hitv. ev. egyházban áldozó csütörtökön volt a confirmáció, mely alkalommal 330 fiu s leány confirmáltatott. * A veszprémi ág. evang. egyházmegye f. évi május hó 6-án tartotta Pápán rendes évi közgyűlését, melynek az újból megválasztott esperes Tatay Sámuel s id. Purgly Sándor beköszöntő beszédein kivül kiváló érdeket kölcsönözött az, hogy id. Purgly Sándor vil. felügyelő a gyámoldára már évekkel ezelőtt tett alapítványát 150 forinttal nagyobbította, ezen kivül Ihász Lajos nagybirtokos, elhunyt édesatyja Ihász Imre emlékének megörökítése céljából 2000 frtra rugó alapítványokat tett és pedig egy 600 frtos alapítványt oly célból, hogy tekintettel arra, miként az ág. evang püspökök a főrendiház tagjaivá lesznek, ezen alapítvány kamatjai a dunántúli ág. evang. püspökök amúgy is szerény fizetésének javítására fordíttassanak ; — a többi 1400 frtot pedig a kerületi gyámolda, a budapesti protestáns árvaház, az egyházmegyei gyámo'da és a »Luther-társu'at« részére adományozta. — Ezután ifj. dr. Purgly Sándor világi jegyző eskettetvén fel, az esperesi jelentés helyeslő tudomásul vétetett. A folyó ügyek elintézésénél nagyobb mérvű vita csak is az egyházmegyei gyámolda alapszabályainak tárgyalásánál és az egyetemes gyűléstől a kerületek utján a gyülekezetekhez leszállított azon kérdésnél, hogy megvonassék e az állami segélyt élvező középtanodáktól a supplicatió ? fejlődött ki, ez utóbbi kérdésben az egyházmegye a supplicatió elvonása mellett nyilatkozott. * A veszprémi ev. ref. egyházmegye folyó évi május hó 5—7 napjain tartotta évi rendes közgyűlését Veszprémben. A lelkészi kar az e'ső két napon csaknem teljes számban megjelent, és csak is Csonka Ferenc esperes ur megtestesü't pontossága létesithette, hogy az a harmadik nap délelőttjén elvégződhetett. Egy fegyelmi ügy is tárgya'tatott az inotai lelkész ügyében, mely a kerületre is felmegy s a cons;

storiumot egy egész félnapig foglalkoztatta. Thűry Etele s Balassa Dezső jó vizsgát tettek s bekebeleztettek, mint szintén Tatay Tivadar is. Egyházmegyei egyháztanácsbiróvá Segesdy Miklós b.-füredi lelkész s közpénztárnok választatott meg. Éljen ! Számvevőre uj szavazás rendeltetett el, Bakő Imre pécseli és Thűry Károly zánkai lelkészek, mint viszony-