Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-17 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP e SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. SV Teljes számú péld-átri^ol^lsstl mindig Vallás és theologia. — Tauulmány. — ^Mi az igazság kérdé egykor Pilátus Jézustól, anélkül, hogy a feleletet bevárta volna: ^Mi az igazság !* kérdezte a kutató ész mindig, hiában várva a feleletet, valahányszor a keresztyén dogmák történelmében lapozgatva, a különböző és legtöbbször egészen ellenkező nézetek tengerében hite megrendült, vagy pedig az egyháztörténelemből emlékébe idézte a véres vallásháborúkat, az inquisitio borzalmait és az úgynevezett eretnekek vértanúi halálát a máglyákon; és ^Mi az igazságé kérdi minden egyes keresztyén hivő most, aggódva várva a feleletet, midőn látja ugyanazon felekezet kebelében élet-halálra küzdeni a különböző pártokat, mindeniket az igazság lobogója alatt. Az eddig csak külföldön dúló harc ujabb időben hazánkba is átcsapott. Az egyik párt a másikat a vak tekintély hívének, képmutatónak, ez pedig viszonzásul amazt újítónak, hitetlennek, vagy pedig gúnyosan ^fordítódnak nevezi. Mi ugyan minden mozgalomnak örvendünk az egyházi életben, mert a mozgás életet jelent, azt azonban aggodalommal vesszük észre, ha a pártok küzdelme gyűlölködéssé fajul, mert a gyűlölet megöli az életet. Hazánkban pedig a református egyházkerületek egy egészszé egyesülése óta kétszeres aggodalommal látuLl; minden egyes oly tényezőt, mely nem csak akadályozhatja annak további egészséges életfejlődését, hanem az egység felbontása által azt teljesen meg is semmisitheti. Ez ok buzdított minket a két nevezett párt közti vita alapokainak mélyebb búvárlására, és búvárlatunk eredményekép e tanulmányunk írására. A két párt közti heves vita ugyanis véleményünk szerint a vallás és theologia fogalmainak összezavarásából származik. Mi tehát vizsgálni fogjuk e két egészen külön dolognak fogalmát, először a lehető legélesebben elkülönítve egymástól, azután pedig kölcsönös érintkezési pontjaikat is, vagy mondhatni magasabb egységöket is kimutatva. Nem akarjuk dolgozatunkat ugy tüntetni fel, mint a mely a tökéletes igazságot foglalja magában, de meg vagyunk győződve, hogy az, mint az igazság felderítésére tett kísérlet, méltánylásra találand. És mí teljesen megjutalmazottaknak érezzük magunkat, ha az eszmék e téreni tisztázása által valami szolgálatot tehettünk anyaszentegyházunknak. Vizsgáljuk meg tehát először is a vallást, mint a mely alapjául szolgál a theologiának. Mi a vallás? A vallás fogalmának mélyebb vizsgálata tulajdonkép a reformatióval kezdődik. Az éles elméjű Zwingli kísérté meg először a vallás fogalmának szorosabb meghatározását. Csakhogy ő az utat mondhatni egészen eltévesztette, midőn a fogalom, a lényeg meghatározásánál a szó etymologiájából indult ki. Az egyes szavak, bármelyiket vizsgáljuk is mélyebben, nagyon külsőlegesek, csak nyilvánulási vagy megjelenési alakjait fejezik ki az egyes dolgoknak, legtöbbször a lényeg teljes mellőzésével. Igy van ez a vallás fogalmának ugy magyar mint latin (religio) elnevezésével is. Mert azt mindenkinek el kell ismernie, hogy a vallás magyar elnevezése (vallás=vallomás) ép ugy csak egy külső ténykedést fejez ki, mint a Zwingli etymologiája szerinti relego vagy religo. A mult század végén és a jelen század elején három egészen különböző irányban adtak feleletet ezen kérdésre: >Mi a vallás!* Kant a vallás lényegét az erkölcsi cselekvésbe, Hegel a a tudásba helyezte. Mindkettő a vallásnak csak külső alakjából vagy nyilvánulásából indult ki, s igy annak mélyéig, lényegéig nem hatolhatott. Igaz ugyan, hogy az igazi vallásosságnak szükségkép erkölcsi cselekvésbe kell átmennie, mert