Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-10 / 19. szám

zik; épen azért egyházkerületünk ezen kérdés tárgyalását függőben hagyja és a zsinati tárgyak közé sorozza, annyival is inkább, meit ugy van meggyőződve, hogy az forduló pontot képez egyházunknak az államhoz való viszonyára és társadalmi hatására nézve is, szoros kapcsolatban levén a vallási egyenjogúságnak nagy elvével, a melynek töredékes alkalmazásáért egyes egyházkerület a jövendőség előtt a felelősséget el nem vállalhatja. Ebből önként foly az is, hogy az egyházkerületek főnökei jogegyenlőségének szempontja miatt, a zsinat intézkedéséig, a saját egyházkerületünk főnökeire esetleg kiterjedő joggyakorolhatása is függőben tartatik.« Mi részünkről nem zavarnók tiszáninneni testvéreinknek ezen bölcs, és a »jövendőség előtt« is majdan bámulatosnak feltiinő indítvány elfogadása felett ér/ett örömét, ha kerületűknek, sőt az egész hazai protestáns egyháznak egyik kimagasló veterán bajnokát azon határozatukkal kellemetlen helyzetbe nem hozták volna. Mi ugyanis ugy vagyunk értesülve, hogyatisai kerületnek az ezen gyűlésen, gyengélkedése miatt jelen nem lehetett főgondnoka id. h. Vay Miklós nem osztja ugyan egyházkerülete nézetét, de azzal ezen kérdés miatt összeütközésbe jönni nem akarván, teljesitendi kerülete kívánságát annyiban, hogy nem fog a főrendiházba mint kerületi főgondnok bemenni. Minthogy azonban nem tagadhatja meg múltját sem, mely messze visszanyúló mult oly fényesen tanúskodik a mellett, hogy egyházunk ezen köztiszteletben álló veteránja igyekezett egész életén keresztül mindenek felett az országos törvényeknek hódolni; alkotmányos érzete és meggyőződése szerint pedig a jelen alkalommal ellenkezőt cselekednék, ha magát kerülete miskolci végzéséhe'. tartaná, miért is akként fogja a dilemmát magára nézve megoldani, hogy be nem várva a hozzá, mint főgondnokhoz intézendő meghívó királyi leve'et, főgondnoki tisztéről le fog véglegesen mondani. Nem kételkedünk azonban, hogy mint már 60 év óta tette, ugy ezentúl is, az újonnan szervezendő főrendiházban, melyben ő eddigi helyén megmarad, a régóta ismert bölcsességgel és buzgósággal fog hazája és felekezete érdekében működni. Szomorú dolog, mikor egyházunknak, nemzedékről nemzedékre átszálló tiszteletétől környezett egy ily vezére éppen azok által hozatik ily kényszerhely etbe, kiknek legtöbbször, legközelebbről volt alkalmuk az ő messze kimagasló bölcsessége, tapintatossága felől meggyőződniük. Fejes diadala a kerületet fejetlenné teszi. * A miskolci gyűlés határozatának illustrálására ide igtatjuk a Miskolcon megjelenő »Közvélemény« vezércikkének a következő töredékét : Hangzatos, nagy szólamok s határozatlanság. Ezek a szavak jellemzik a tiszáninneni ref. egyházkerületnek ápril. 28-iki úgynevezett »főrendi vítá«-ját. A kii'delem nagy és erős volt Az ellenzék részéről Fejes István Mocsáry Lajos és Zomb^ry Gedő tartottak »nagy szabású« szónoklatokat. Ezek ellenében a küzdelmet Bernáth Elemér, báró Vay Béla és Csider Károly fogadták el. Előbbiek beszédén a protestáns egyház nagy múltja : a századokon keresztül történt küzdelmek és szenvedések és az államhatalom által az egyházalkotmány alapelvein — mint vérrel kivívott törvényeken — ejtett sé relmek és sebek feletti kesergés vonult keresztül. Mindezek a tárgyak — oly szépen, szónoki emelkede'tséggel s igazi szenvedélylyel előadva, mint azt különös'n Fejes István és Zombory Gedő e'őadták — igen alkalmasak arra, hogy a honfiúi bánat mia't keserűséggel különben is csordultig telt ellenzéki szíveket a fájdalmak árjába öntsék ki. A hatás nagy volt: mert a ki csak némi büszkeséget helyezett arra, hogy ő politikai tekintetben ellenzéki — ilyen pedig a mí egyházmegyéink küldöttei közölt sokkal több van, mint szabadelvű — mind ezzel a párttal szivazott s ennek nézetét juttatta nagy többséggel diadalra. Utóbbiak beszéde nem foglalkozott az egyház múltjával. Nem kesergett a vallásiildözések alatt máglyára, gályára hurcolt nagyok, kifosztott egyházak s elpusztított templomok romjai f lett, hanem komoly pillantáso kat vetett a jövőbe. Az egyház egén egy szebb s dicsőbb hajnal derűjét látta felcsillámlani a most alkotott törvény életbeléptetése által, me'y a val'ásegyenlőség nagy elvére helyezkedve, kárpótlást és jogot ád a százados küzdelmek- és szenvedésekért. Hanem hát ezeket a beszédeket nem éljenezték meg oly hangosan, mint az előbbieket. Ennyit a nagy beszédekről. A mi a határozatlanságot illeti, — ezt bátran állithatjuk, mert az egyházkerület a dolog érdemére nézve tulajdonképen semmit sem határozott. * Tudósítás Dobos János megjelenendő egyházi műveiről. Alulírott tisztelettel tudatom a Magyar- s Erdélyhoni protes'áns egyházakkal s különösen lelkésztársaimmal, miszerint a biztató előjelek után azon helyzetben vagyok, hogy határozott Ígéretet tehetek apám műveinek bizonyos megjelenéséről, habár részemről meglehet áldozattal is, amennyiben az edd'gi előfizetések még koránt sem fedezik a kiadás költségeit. Jun:

us havában mindazáltal megkezdetem a nyomatást. Mély tisztelettel felkérem tehát mindazokat, kik Dobos János műveit megszerezni óhajtják, hogy junius közepéig tudósítsanak szándékokról, habár egy levelező lapon is. Az előfizetési pénz előre beküldése immár nem mulhatlan, e'ég kezességül szolgálván előttem a levelező laponi megrendelés. A megrendelés esetén a megjelenendő köteteket postai utánvéttel küldendem az illetőknek Midőn eddigi mélyen tisztelt előfizetőimtől néhány heti késedelemért bocsánatot kérnék , magamat, illetőleg vállalatomat továbbra is a Magyar s Erdélyhoni protestáns egyház becses figyelmébe s pártfogásába ajánlva, hogy a nyomatandó példányok száma felől magamat némileg előre tájékozhassam, minél előbbi me rendelésökért esedezve, vagyok mély tisztelettel Di'bos László, ref. lelkész, mint Dobos János művei kiadója. Kelt Szalk-Sz. Márt >n, 1885 máj 2-án * Magyarország köz- és magánkönyvtárainak statisztikáját állítja össze az orsz. m. kir. statisztikai hivatal. A könyvtárak közül (iskolai, kaszinói, kölcsön könyvtárak stb.) nrndeniket névleg mutatja ki, melyben legalabb 500 drb könyv, vagy füzet van s a magánkönyvtárak közül szintén névszerint azokat, me'yeknek darab száma egy ezeret (2—3 szekrény tartalmú) meghalad vagy más tekintetben nevezetes. A statisztikai hivatal e célból megkereste az ös-zes egyházi, iskolai é? közigazgatási hatóságokat, a tudományos testületeket és ezenkívül magánosokhoz is több mint ezer darab kérdő ívet küldött szét. Mivel azonban szükséges, hogy e közérdekű s nemzetünk művelődési állapotára is fényt vető kimutatás minél teljesebb s a jelen ál'apotnak megfelelőbb legyen, óhajtandó, hogy mindenki, ki ily könyvtárt kezel vagy a felett rendelkezik, de kérdőívet még nem kapott, az országos m. kir. statistikai hivataltól (Budapest II. ker.) ívet szerezve, az adatokat.oda beküldje. Az adatgyűjtés f. évi május hó végével záratik le. Azoktól, kiknek könyvtára rendezetlen, de a kimutatásban felvételre