Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-05-03 / 18. szám
vára amortizáltatok. Díszfák, cserjék, virágok kárpótlás tárgyát nem képezik. Nem gyümölcsfák, a jogutódok tetszése szerint ültetés utánegyszer kivághatok vagy becslés alá bocsáthatók. Becslő bizottság áll a jogutódok 2, a hivatali utód 2 és az egyházmegye két küldöttéből, elnöke az esperes. Számos kérvény és kisebb fontosságú ügyek elintézése után, ez a sok tekintetben emlékezetes ülés véget ért esti 8 órakor. Méltó köszönet illeti az el lökséget a tárgyak kellő előkészítéséért, mert csak is igy lehetett annyi s oly nagy horderejű ügyet egy napon elvégezni. Vörös. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése (ápril 23-28.) A tárgyak nagyszáma s fontossága hosszas tartamúvá s élénken látogatottá tette hazai ev. ref. egyházunk legnagyobb egyházkerületének f. évi ápril hó 23-án megkezdett tavaszi közgyűlését. Az előző két napon (21 — 22) a lelkészképességi vizsgák tartattak meg; mennyi jelentkezővel és mily eredménynyel, erről már a mult számban rövid tudósítást adtam. Most csak a feladatokat kell megjelelnem, melyek a vizsgázó atyafiak elibe kitűzve valának. A második vizsgát tevők már otthonn egyházi beszédet irtak 2 Tim. 3, 14 verse alapján, elő és utóimával, és káté magyarázatot az XXXIII. űrnapja felett. Ezenkívül a vizsgálat folyamán, de nem zárt teremben, gyakorlati bibliamagyarázatot készitének Lukács 8, 22—25 felett. Az első vizsgálatot tevők pedig 22-én délelőtt egyházi beszédet irtak Máté 5, 16 felett, délután pedig értekezést e kérdésről : »Mi a hit és tapaszta'ási tudat közötti különbség? Hol kezdődik a hit, mik annak tárgyai? Mi a jelentősége ugy a theologiában, mint általában a tudomány terén ?« Mindkét théma közvetlen a dolgozás előtt adatott ki. A közgyűlés, mint emlitém, 23-án vette kezdetét, a tagok csaknem teljes számú jelenléte mellett. Püspök ur megnyitó imája és beszéde után, mely utóbbiban kegyelettel emlékezett meg egyházunk nagy halottairól: Nagy Péter és Lónyai Menyhértről s egyszersmind felhivólag jelezte a legfontosabb tárgyakat, a szokásos kezdőtárgyak : küldöttek igazolása, bizottságok kiküldése, uj tagok felesketése (erről lásd mult számunkat) nyertek elintézést. Majd egy darabig a kinyomatott sorozat sze int folyt a tárgyalás a konvent jegyzőkönyve alapján. A presbyteri szövetséggel való összeköttetést fentartó bizottság kiegészíttetett, majd középiskoláink állami segélyezésének kérdése vétetett fel. Sokan egyszerű tudomásul vé telét ajánlák a konvent intézkedésének, mig Kiss Albert köszönetet is indítványozott. Hosszas vita után Révész Bálint közvetítő indítványa fogadtatott el : függőben hagyni a határozatot addig, mig a konvent intézkedésének eredménye köztudomású nem lesz. A segédlelkészek elhelyezése ügyében még a mult gyűlésre benyújtott esperesi vélemény alapján elhatároztatott, hogy az egyházkerület felhívást fog intézni a nagy egyházakhoz állandó káplánságok felállítása tárgyában, de kötelező határozatot nem hoz. E nap délutánján, főkép a vagyoni kérdések tárgyalása céljából zárt körű értekezlet tartatott, melyen az eddigi szokás szerint a kerületi és megyei elnökökön kivül csak a kerületi tanácsbírók vettek részt. A második napi (24.) ülésen azonban Madarász Imre erős érvekkel támogatott s többektől pártolt indítványa alapján közakarattal elfogadtatott, hogy ezentúl az ilyen érteke létben a kellő informatio megnyerhetése végett az egyházmegyei küldöttek is részt vehetnek. Majd az újonnan választott tanárok, Bethlendi Endre a theologiáról, dr. Öreg János, Sinka Sándor és Kasai Sándor a gymnasiumból tették le a hivatali esküt. Körösi Sándor jogtanárnak, ki mint Debrecen város egyik országgyűlési képviselője az egyházkerület engedélye folytán legtöbbször Bud 1-pesten tartózkodik, a helyettesek tisztelet-diján felül meg maradt tanári fizetése hosszas s mellékes kérdésekbe is á'csapongó vita után, mandatuma tartamáig kiutalványoztatok. A tanárválasztás módozatait illetőleg, ezekben az egyházkerület és debreceni egyház befolyásának arányát bizonyos mértékben megváltoztatni kivánó indítvány egy vegyes bizottsághoz utasíttatott, mely munkálatát fő tekintettel a jelölés mikéntjére, a jövő gyűlésen terjesztendi elő. A főiskolai pénztári számadásokat (1881 —1883. február 17-ről) felülvizsgáló küldöttség jelentése alapján véglegesen felmentettek a pénztárnok örökösei a számadás terhe alól. A főiskola vagi/onát illetőleg az összesített vagy tömeges kezelés elvben elfogadtatott, s a gazdasági tanács felhivatott, hogy ugy ez ügyben, a tartalékalap tárgyában a jövő gyűlésre tervezetet nyújtson be. A harmadik (25-iki) ülésen, melyen már Tisza Kálmán ministerelnök, a szalontai egyházmegye gondnoka ís jelen volt, először szinte a főiskolát illető ügyek vétettek fel. Az Apafí-alapitvány ügyében létrejö t köztudo másu és sikeres kiegyezés, melynek értelmében az állam évenként 4000 forintot ad a kerület nevelési céljaira, örvendetes tudomásul vétetett s ugy az országgyűlés mind mindkét házának, mint Tisza és Szapáry minisztereknek köszönet szavaztatott. A lelkészképességi vizsgák ezentúl a nyári közgyűlés alkalmával fognak tartatni. Ugy ezen mint a főiskolai könyvtár mellé nyilvános olvasó terem felállítását elrendelő határozata által rég óhajtott s igazi szükségnek tett eleget az egyházkerület. Elek Lajos gimnáziumi tanár, indokolt kérelme alapján felmentetett a tanári vizsgálat köf elező letétele alól, azon hozzáadással, hogy ezentúl lehetőleg az ő kezében összpontosittassék a főgymn. vallástanítás. Nagy Pál tanárnak a kiállítás tanulmányozhatása céljából 100 frt segé'y adatott, kimondatván egyszersmind, hogy más szakok tanárai is megnyerhetik e segélyt tanulmánycéljok költségeinek némi fedezésére. Ezek után, délutáni 2 óra előtt kevéssel következett egyházunk főrendiházi képvisel'etését illető s az illető törvényjavas'attal vagyis inkább a mai állásponton szólva : törvénynyel szemben kölönféle álláspontot elfoglalt indítványok tárgyalása, mely nem csak ezen ülést nyújtotta ki 4 óráig, de a másnapinak egész tartamat is elfog'alta. A konvent mult novemberi 60. számú határozata, mely tudvalevőleg mind az öt püspök s mind az öt főgondnok megh'vatását kivánta, a felső-szabolcsi s debreceni egyházmegyék körülbelől egyező indítványa, melyek szerint egyházunk csak azon esetben fogadja el a főrendiházi képviseltetést, ha ott egyházkerületünknek mind a 10 elnöke jelen lehet — szolgált a tárgyalás alapjául. Először Lukács Ödön f.-szabolcsi esperes szép beszédben ajánlá egyházmegyéje indítványának elfogadását, utána Tisza Kálmán szólott, kinek beszédét következőleg adhatjuk vissza : Azon panaszszal szemben, hogy a kormány a protestáns egyház megkérdezése nélkül tette meg javaslatát, megjegyzi, hogy azt kívánni, hogy minden törvény megalkotása előtt mindazok meghallgattassanak, kiknek érdekeit az érinti, annyi volna, mint minden törvényhozást lehetetlenné tenni. Különben is azért ülnek protest. fér-