Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-26 / 17. szám

gyaltattak és hozatott meg reájuk az egyházmegye határozata. Igy végződött be 27-én délben a hoszszan tartott és mindnyájunkat kifárasztott gyiilés. Ka lós Péter. KÜLÖNFÉLÉK. * Szemelyi hirek. A tiszáninneni ref. egyházkerii'eti egyházi aljegyzői állás betöltendő levén, a sárospataki ref. főiskola tanári kara. mint levelezőnk irja, Kérészy Barna alsó-vadászi ref. lelkészre adta szavazatát. * A tiszaninneni ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése, értesülésünk szerint, f. hó 28-án tartatik meg Miskolcon. * Áttérés. Kiliti somogymegyei községben, melynek földesura egykor a veszprémi káptalan volt, s mely ma is még jó részben annak birtoka, közelebb egy köztiszteletben alló kath. család a ref. egyházba tért által. * A tiszántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése f hó 23-án vette kezdetét Debrecenben a tagok nagy részvéte mellett. Addig is. míg a jövő számban a közgyűlés egész folyamáról tudósítást közölnénk, megemlítjük, hogy ez első napon Szabó Károly bihari esperes, Könyves Tóth Kálmán és Beke Mihály egyházkerületi tanácsbírók eskettettek fel és foglalták el széköket. Majd a f. hó 21 — 22. napjain tartott lelkészképességi vizsgákíól tétetett jel ntés. A máe

odik vizsgára jelentkezett 32 egyén közül égy visszalépett; a többiek képesítettek, kitűnő osztályzatot nyertek . Ferenczi Gyula, Fiók Károly, Kozma Zsigmond, Kovács Lajos, Révész Mihály és Sulyok István. Az első lelkészképességi vizsgára 33 atyafi jelentkezett, kik közül azonban 2 a legközelebbi gyűlésen, egy pedig a jövő tavaszszal pótvizsgát tartozik tenni. A képesített 30 lelkészjelölt közül 5 érdemesittetett a kitüntetésre u. m. Biber József, Futó Zoltán, Kovács János, Mayer Ferenc és Révész Kálmán. A közgyűlés ezek után a konventi határozatok alapján szükségessé vált intézkedéseket tette meg, majd a káplánügy került szőnyegre, mely sok időt vett igénybe s sok szónokot foglalkoztatott. * Szabolcsmegye közönségéhez Trefort miniszter leiratot intézett, tudatva, hogy a nyíregyházi ág. hitv. egyház az iránti kérelme, kogy az ottani VI. osztályú ev. gimnázium államsegélylyel VIIF osztályúvá kibővítessék, a rendelkezése alatt álló javadalom korlátoltsága miatt teljesithető nem volt. * Uj tanintézettel lesz gazdagabb nemsokára Déva városa. Réthi L. tanfelügyelő kieszközölte a kormánynál egy állami elemi leány-, esetleg egy állami polgári leányiskola fölállítását a jövő tanévre. Szép húsvéti ajándék ez Dévának, melynek tanintézetei az összes tanköteleseket nem képesek befogadni s más felől az uj iskola hatalmas társadalmi és nemzeti faktora is lesz a környék értelmiségének. * A barcasági magyar-evangelikus egyházközségek mintegy 100 tagja e hó 10-én Brassóban gyűlést tartott, melyet Mihályi Károly apácai lelkész hivott össze. E gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy szegényebb magyar egyházközségek és tanuló ifjak segélyezésére magyar-evangelikus segély-egylet' alakittatik; az erre vonatkozó alapszabálytervezetet a gyűlés megvitatta és csekély módosításokkal elfogadta. * Nagy Péter az ősszel elhunyt ref. püspök emlékére f. hó io-ikén az erdélyi muzeum-egylet délutáni gyűlésén mondott beszédet Finályi Henrik dr., egyetemi tanár és :a muzeum-egylet titkára. Az elhunyt~nagy férfiú érdemei méltó ecsetelőre találtak a tudós tanárban, ki Nagy Péternek fiatal korától már barátja s érdemeiért, nagy jelleméért odadó tisztelője, munkás életének ismerője volt. A jelenlevő, s jobbára a muzeum-egyleti tagokból, az elhunyt családjának Kolozsvárt levő tagjaiból s előkelő hölgyközönségből álló hallgatóságot mélyen meghatotta a valóban meglepő szépen irt emlékbeszéd, melyből a baráti szeretet melegsége, a nagy ember iránti határtalan tisztelet szívhezszóló hangja érzett ki. Különösen a beszéd azon része, hol Nagy Pétert, mint családfőt s hol mint lelkészt rajzolá, valódi remeknek volt mondható. A hallgatóság, s maga a felolvasó is mélyen meg valának hatva a beszéd végezetével s annak elmondása után az emlékünnepély véget is ért. Nem volt ő nekem rokonom, — igy szólt a többek között a felolvasó — már mint meglett férfiak találkoztunk s habár csak néhány esztendővel vala idősebb, mint én, atyámnak neveztem őt, s ő fiának fogadott. Nagy Péterről beszélve nincsen szükségem ékesszólásra. Helyette tettei beszélnek, melyek mindenikén rajta volt az istentől arra hivatottság bélyege. Ha ő elhitetett valamit, ha lelkesedést keltett-, az azért volt, mert ő is hitte azt, a mit hirdetett, mert az ő szive is lelkesedett azért, amiért a mi sziveinket felbuzditá. Nem tartozott azok közé, a kiknél a hév pillanatnyi levén, idővel tovaszáll és semmivé lesz, mint a foszló pára. Magas és bölcs értelmiségével tudott uralkodni a szivén és eszén egyaránt, melyeknél az egyensúly egyetlen pillanatra sem zavarodott meg soha. Bölcsességével mindig meglátta az egyedüli helyes irányt, melyet követnie kelle és azokhoz feltétlenül is tudott ragaszkodni. Nagy Pétert mindenki szerette, a kinek a szerencsés véletlen ugy hozta magával, hogy közelébe kerülhetett. Személyes ellensége nem volt. A pártok tusáiban ugyan neki is kijutott a maga része, de a küzdelmek végeztével, a szenvedélyek lecsillapulta után, egyénisége ismét tisztán állott azon a magaslaton, melyet a küzdelmek előtt elfoglalt. Utolsó pillanatáig roppant munkaerő lakott benne. Es Nagy Péter nem volt válogatós. Nem sorozható azon emberek közé, a kik különbséget szoknak tenni a kötelességek között, és a míg a nagy munkát lelkiismeretesen elvégzik, nem bajlódnak az apróbb, a mindennapi kötelmekkel. Ó minden, a legapróbb kötelességet is, melyet olyannak megismert, egyenlő pontossággal végezett Ime, ilyen volt az az ember, a kinek egyéniségét csekély tehetségem szerint vázolni megkísértem. . . * Törő Pal emlékszobra. Mezőtúron mozgalom indult meg közelebb oly célból, hogy a 125 évvel ezelőtt kivégzett Törő Pál városi főbírónak emlékszobrot emeljenek, kit egyháza iránti törhetlen szeretete tett vértanúvá. Az 1754-ik évben ugyanis gr. Eszterházy Károly váci püspök, majd egri érsek a mezőtúriak virágzásnak - indult egyházát templomuk elvételével meg akarván semmisíteni, Törő Pál, a város harmadizbeni főbírája nem csak ellenállt a hatalmas püspök erőszakoskodásának, hanem a templomot bezárni akarónak kezét kardjával levágta. E tettéért, a melylyel különben a templomot megmentette, elfogták és négyfelé vágatván, testét a város négy sarkára akasztották fel. A bátor férfiú emléke azonban élénken él még a mezőtúri reformátusok emlékében és a gyűjtéshez, melyet a szobor emelés végett megindítottak, valószínűleg számosan hozzájárulnak Magyarország protestáns polgárai közül. * Felhívás. A magyarországi tanitók legelső önsegítő alapja, a hazai népoktatásügy nagy vezérének nevéről nevezett Eötvös-alap a jelen évben érte el fenállásának tizedik évfordulóját. Az eredmény, melyet felmu. tathatunk, a néptanítók példabeszédszerú szegénységét