Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-12 / 15. szám

tásukat, miként óhajtanák beigtattatni ? Tesznek ugyan e kérdésre nézve is pár futólagos észrevételt, de nem jelölik ki a mult évi közgyűlés ál'al e tekintetben megállapított szabályok közül azon főbbeket, melyek a tervezett törvénykönyvbe, mint elvi jelentőségűek, fölveendők. Igy P- a

sepsi-szent-györgyi csupán annak nyilvánítására szorítkozik, hogy a tanodák és az egyház közötti viszonyt szabályozó 3-ik §-e a zsinati törvényeknek recipiálandó. A zilahi főiskola pedig a mult évi közgyűlés által megállapított Rendszabályokra vonatkozólag módosításokat hoz javaslatba. A fenntebbi vázlatos előterjesztésből meggyőződhetik a t. értekezlet, hogy arra a közgyűlésre, melynek feladata leend a codificatió végrehajtása, felette nehéz, a szétágazó vélemények tömkelegében a helyes ut feltalálásának hosszas és beható tanácskozást igénylő munkája vár. A bekövetkezett kivételes és válságos helyzet miatt a kodificáló bizottság sem vala eddig, legjobb akarata mellett is, azon helyzetben, hogy az előkészület munkáját, az azt megillető alapossággal s a kérdések minden ágára kiterjedő részletességgel végezze. A püspöki jogokra és hatáskörre nézve nem állott rendelkezésére a legilletékesebb véleménynyilvánítás, s e mellett a központi adminisztratio körüli teendőkben a vezérlő elnök kidőltével az eddiginél ís nagyobb mérvű elfoglaltatás terhe nehezült vállaira, sőt a bizottság egyik tagja a központi adminísztratiónak felette sok időt igénybe vevő vezetésével is meg lett bízva. Ily előzmények után s ily kivételes helyzet közepette elkertilhetlen szükségessé vált kikérni — értekezleti uton — tájékozó véleményét a közgyűlés t. tagjainak a tekintetben, hogy föloldhatónak tartja-e az állandó igazgatótanácsot azon kötelezettség teljesítése alól, melyet a mult évi kerületi közgyűlés vállaira rótt, midőn utasította a codificatío munkálatainak előkészítésére olyképen, hogy az ügy a f. évi májusi közgyűlésen érdemleges tárgyalás alá vétethessék, egy oly közgyűlésen, melyre egyfelől a múlttal szemben egy ke- j gyeletes kötelezettség teljesítése vár, gyászünnepet szentelni a soraink éléről elragadtatott főpásztor emlékezetének, s másfelől föladata leend, a feles számú folyó ügyek tárgyalásán kivül, az üresen maradott püspöki széknek esetleg a kedélyeket felizgató választás utján való betöltése, sőt még ennek is végrehajtása előtt a nagyenyedi Bethlen-főtanoda elöljárósága által indítványozott püspöki fizetés-reducatio tárgyában hasonlókép izgalmakat keltő vitatkozás és határozathozatal. Ha a t. értekezlet a fentebbiekben jelzett indokok alapján a májusi közgyűlésről az érdemleges tárgyalást elhalasztandónak véli, tekintettel arra, hogy a megválasztandó püspök a fejedelmi confirmatio bekövetkezte előtt hivatalába nem lesz beigtatható, ennek pedig egy egész évig függőben tartása nem állhat az egyházkerületnek jól fölfogott érdekében, legcélszerűbbnek látszanék e két nagyfontosságú cselekvény végrehajtása végett ez év folyamán egy rendkívüli közgyűlés tartása, melynek kizárólagos tárgyait ezek képezvén, a közgyűlés ideje és figyelme osztatlanul lenne az egyházkerület alkotmányát mélyen érdeklő kérdések tüzetes és beható megvitatására szentelhető. Hasonló eljárásra nézve egyházkerületünk közel múltjából is van praecedens. 1878 október havában rendkívüli közgyűlés tartatott, melynek kizárólagos tárgyát azon módozatok s fentartások körvonalozása s megállapítása képezte, melyek mellett egyházkerületünk hajlandónak nyilatkozott a testvér-egyházkerületekkel szorosabb összeköttetésbe lépni. Egyházkerületünkre nézve a codificatío kérdése nem csekélyebb fontosságú, mint vala akkor az unió feltételeinek megvitatása s egy rendkívüli közgyűlésnek mindenesetre legméltóbb tárgyát képezhetné. Kobzsvár, 1885. márc. 25. — Dr. Jenei Viktor, s. k. dr. Kolozsvári Sá?idor, s. k., dr. Szász Béla, s. k. KÜLFÖLD. -A-prósétg-ok:. A külföldben s főleg Hollandiaban eltöltött évem annyi kedves emlékkel gazdagította lelkemet, hogy szinte hálátlanság volna, ha eljővén onnét, teljesen el tudnék feledkezni arról a kis országról s az ottani életről, a mely velem »idegennel és jövevénynyel* is annyi jót tett és nem emlékezném meg olykor-olykor róla s nem kísérném folyton figyelemmel az ottani dolgokat. A legközelebbi múltból hadd állj on hat itt néhány apróság, egy-két fény- és árnykép ; hisz a fényt ott is árny kiséri — emberek laknak ott is. * * * Legelőször is egy kis statistika; a rideg számok nagyon sokat tudnak beszélni. Hollandiának 1883. jan. i-én volt 4.172,971 lakosa s 1884. jan. i-én 4.225,065, tehát a szaporodás 52094 volt; mely szaporulatot a 84-ik év is gyarapította, ügy hogy most köriil-belül 4.277,159 ember lakik azon a kis területen. Ez örvendetes jelenséggel szemben azonban ott van mindjárt egy másik statistikai tábla, a mely meg ugyancsak elszomorító adatokat közöl. Kimutatja, hogy 1882-ben Hollandia lakosságának 2 percentje lett nyilvános részegeskedésért büntetve. Ugyanis ezért bíróság előtt állott 17,852 egyén, tehát körülbelül 41 embernaponként. A kormány pedig mindent elkövet e bün megakadályozására. 188i-ben hozott egy szigorú törvényt ez ellen; a mely törvény életbe lépte után 12.000 italmérési helyiség lett bezárva. A szesz-adót rendkívül felemelte, ügy hogy 1883-ban körülbelül 391,000 forinttal volt több a szeszadó, mint 1882-ben. Evenként 40 millió forintot költenek el a hollandusok torkukra, a melyből tehát egy-egy percre 75 forint esik. Ha e rettentő adatokat látjuk először is némi vigaszt merítünk saját népünk erkölcsi viszonyaira s ama tanulságot, hogy az emberek tisztább erkölcseit az a nemes, egyszerű munka, a földművelés, a szabad természet Ölén végzett dolog óvja meg leginkább s míg népünk kiválólag földművelő marad, nem kell félnünk teljes erkölcsi elsülyedésétől. Másfelől e közlött adatok teszik érthetővé azt a nagy buzgalmat, a melyet a társadalom jobbjai fejtenek ki e bun meggátlásában, részint az ifjúsági részint pedig a mértékletességi egyletek felállítása által. Majdnem minden városban van ilyen mértékletességi egylet, berendezett kényelmes helyiségekkel, a melyek otthonosságukkal, lapjaikkal, folyóirataikkal, könyvtáraikkal, billiárd s egyébb játszó helyiségeikkel kívánják elvonni az ifjúságot, a katonaságot, a tengerészeket, — mert hisz ezek szolgá'tatják a mértékletlenek legnagyobb contingensét — a korcsmáktól. Majdnem hetenként felolvasásokat tartanak a szeszes italok rontó hatásáról, hol tisztán tudományos alapon, hol pedig vallás-erkölcsi alapon prédikátió formájában. Náluk a kathedra csak pusztán a vallási elvek, mondhatnám dogmák hirdetésének szolgálatában állvan, a papság az ilyen egyleteket hasznalja fel a pusztán csak erkölcsi jelenségek megbeszélésére. Érdekes volt egy ilyen beszéd, melyet Bronsveld tartott egy alkalommal a »Marnit Saal«-ban Utrechtben. Ebben azt fejtegette, hogy