Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-29 / 13. szám

Hogy megy most a vallástanítás ? feladnak a kis gyereknek minden további útbaigazítás nélkül — pláne ha sokan vannak — egy kis kátét, egy kis zsoltárt, irrg egy kis bibliatörténetet. Az azután megtanulja, ha tudja betűről betűre, ha nem tudja: föladják neki még egyszer. S igy értelem helyett tanul szavat, mely vajmi hamar ki megy az eszéből. S ami legeredetibb: ezt még csak csodálni sem lehet. Az a szegény tanitó annyi tantárgyat ad elő, és sokszor annyi gyerek van a keze alatt, hogy nem ér egyik vagy másik tantárgynál huzamosabban időzni. S épen azért a gyermek csak ugy tudja a földrajzot, meg a természetrajzot, mint a vallást. Mi máskép volna mindez, ht azalatt, míg a tanitó egyik vagy másik osztá'ynak tanítja a többi tantárgyakat, a pap szépen oktatgatná azokra a dolgokra a kis gyermekeket, melyeket egész életükben megtartani kötelesek. Az igy ültetgetett növény aligha nem hozna gyümölcsöket, a vallásosság és jó erkölcs gyümölcseit. Nagyon egyetértek én abban Czinke úrral, hogy a lanitó a történelemben ugy, mint a természetrajzban mutogathatja Isten gondviselő hatalmát ; csak azt jegyzem meg rá: ez igen is jó segítőnek, de vallástudományt igy előadni nem lehet. S utoljára is, nem kívánjuk mi azt, hogy a kik már elhagyták az iskolát, azok is vegyék vállaikra az Urnák azt az igáját, mely minden terhes volta mellett édes és gyönyörűséges, csak azt, hogy a kik ezentúl lépnek ki az életbe, azok mondják: engedjétek a kisdedeket hozzánk jönni, hogy övék lehessen a mennyeknek országa! Antal Géza. Egyházmegyénk iskoláinak, vagyis a törvényszerű iskolalátogatásnak ügye. A nagy fontosságú ügyben véleményemet következő pontokban nyilvánitom: 1. Egyházmegyénk iskolai 7 körben csoportosi- | tandók.*) Indokolás : a tanitó tanítási hajlamát, képességét és szorgalmát s a gyermekek előmenetelét hiven és igazán feltüntető vizsgálat egyike a legfárasztóbb és legnagyobb mértékben kimerítő teendőknek ; ily teendő végezésére tehát hosszas időn keresztül (nem órákat, nem is napokat, hanem heteket számítva), önmagával komolyan számot vetve, ki sem vállalkozhatík ; nem lehet ezek szerint egy-egy iskolákat-látogató küldöttségnek egy húzómban sok iskolában végezni a vizsgálat nagyfontosságú, de egyszersmind kimerítő kötelességét. 2. A törvényszerű iskolalátogatás mindenkor az iskolai évet bezáró közvizsgát közvetlen megelőző napokban tartandó. Indokolás : ugy a tanítás, mint a tanulás eredmé*) Első kör : Erdőhegy, F.-Gyarmat, N.-Zerénd, Tamáska, B.-Zerénd, Vadász és Ágya. Hét egyház, 12 iskola. Második kör : Arad, M.-Gyorok, Pankota, Boros-Sebes, Pereg, Szemlak, és Szentleányfalva. Hét egyház 8 iskola. Harmadik kör: Geszt, S.-Keresztúr, Sarkad, K.-Gyán és Ant. üt egyház, 12 iskola. Negyedik kör : B.-Böszörmény, Apáti, Kornádi, N.-Harsány, M.Sas, M.-Homorog és Szakái. Hét egyház, 14 iskola. Ötödik kör ; Árpád, Tenke, Gyanta, F.-Tóth, Bajj és Erdő-Gya rak. Hat egyház, 9 iskola. Hatodik kör: Belényes, Fenes, Remete, Sonkolyos, Tárkány és Újlak. Hat egyház, 6 iskola. Hetedik kör : Szalonta, M.-Gyán, Okány, Zsadány és Ugra. Öt egyház, 17 iskola. nye a tantárgyak mennyiségéhez mért időt kiván ; nem lehet tehát akármikor igazságosan teljesíteni az iskolák vizsgálását. 3. Hat körben egy egy egyházi és világi tanácsbíró s a hetedikben az esperes és az egyházrm gye gondnoka tartsák a törvényszerű iskolalátogatást. Indokolás : az egyházmegye tisztviselőinek nemcsak az a kötelességük, hogy a központban, a zöld as/talnál, közigazgatási avagy törvénykezési kötelességeket végezzenek, hanem s főleg az is, hogy kint, a hely szinén ismerjék meg s figyelemmel kisérjék az egyes egyházak s iskolák belső és külső életének mozzanatait; az egyházmegye tisztviselői tehát semmiképen sem vonhatják ki magukat a törvényszerű isko'alátogatás teljesítésének nagy kötelessége alól. Ki akár koránál fogva, akár családi, társadalmi avagy bármiféle elfoglaltatásai miatt e kötelességet nem teljesítheti: nem lehet hivatalát betöltő egyházmegyei tisztviselő. 4. Az iskolákat látogató egyházmegyei küldöttség minden évb.n más-más körben végezze functióját. Indokolás : ha egy ugyanazon egyházmegyei látogató küldöttség minden évben ugyanazon iskolákat látogatja meg: ez a látogatás megszokottá s ingerét vesztő cselekvénynyé, hogy ne mondjam, unalmassá lesz. Az életeieve ség és inger itt is, mint mindenütt, a változatosságban van s nem szabad feledni e természeti törvényt sem : több szem többet lát. 5. A küldöttség minden iskolában legalább 2 — 3 órát fordítson vizsgálatra s szerezzen meggyőződést ne csak arról, hogy miként felelnek a gyermekek a tanitó kérdéseire, hanem arról is, hogy miként tanit az illető tanitó s miként felelnek a növendékek az iskolavizsgálók által feltett kérdésekre. Indokolás: az iskolavizsgálásnak az a módja, hogy 2 — 3 óra alatt két népes iskolában is végeznek a vizsgáló urak, robotmunkának csak megjárja ; de azt lehetetlenségnek tartom, hogy ennyi idő alatt alapos meggyőződést lehetne szerezni az illető iskolák milyenségéről. Ha annyiból áll az iskolavizsgálás, hogy türelemmel végig hallgatjuk a tanitó által fe'tett kérdésekre adott feleleteket: csa* azt tudjuk meg, hogy mit tudnak, de azt már nem, hogy miképen szerezték meg ezt a tudományt a gyermeke k. Van olyan tanitó akárhány, akinek iskoláját a kitűnők közé sorozta az ilyen iskolavizsgálás, pedig ha arról is meggyőződést szereznének maguknak az iskolavizsgálók, hogy milyen nagy áron szerezték meg a gyermekek azt a kevés tudományt: nem lennének bőkezűek az osztályzat megállapításában. Az osztályozásnál mérlegelni kell okvetlen azt is, hogy miképen szerezték meg a gyermekek a felmutatott eredményt ; ez pedig c-ak akkor történhetik meg, ha megismerkedünk a tanitó módszertanával. Az iskolavizsgálók által feltett kérdések végre azért szükségesek, mert ezek mutatják meg legbiztosabban a gyermekek önállóságát s értelmök fejlettségének fokozatat. 6. Hogy az iskolavizsgáló Ítélete alapos lehessen s kérdésével a gyermekeket zavarba ne hozza (t. i. olyanokat ís kérdezvén, amiket azok nem tanultak s nem is tanulhattak) — arra nézve kell, hogy az iskolavizsgáló ismerje a tanítók által használt tan- és vezérkönyveket, valamint a tantervet is. Ez az iskolavizsgálásnak ,sine qua non«-ja. Indokolás : szívesen el smerem, hogy az iskolavizsgálók ismeret- és tudásköre messze túlhaladja az iskolásgyermekek ismeret- és tudáskörét; tehát az iskolavizsgálók mindenesetre mind tudják azt, amit a gyerekek tudnak ; de sőt épen azért tartom okvetlen szükségesnek