Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-29 / 13. szám

Hogy megy most a vallástanítás ? feladnak a kis gyereknek minden további útbaigazítás nélkül — pláne ha sokan vannak — egy kis kátét, egy kis zsoltárt, irrg egy kis bibliatörténetet. Az azután megtanulja, ha tudja betűről betűre, ha nem tudja: föladják neki még egy­szer. S igy értelem helyett tanul szavat, mely vajmi ha­mar ki megy az eszéből. S ami legeredetibb: ezt még csak csodálni sem lehet. Az a szegény tanitó annyi tan­tárgyat ad elő, és sokszor annyi gyerek van a keze alatt, hogy nem ér egyik vagy másik tantárgynál huza­mosabban időzni. S épen azért a gyermek csak ugy tudja a föld­rajzot, meg a természetrajzot, mint a vallást. Mi más­kép volna mindez, ht azalatt, míg a tanitó egyik vagy másik osztá'ynak tanítja a többi tantárgyakat, a pap szépen oktatgatná azokra a dolgokra a kis gyermeke­ket, melyeket egész életükben megtartani kötelesek. Az igy ültetgetett növény aligha nem hozna gyümölcsöket, a vallásosság és jó erkölcs gyümölcseit. Nagyon egyetértek én abban Czinke úrral, hogy a lanitó a történelemben ugy, mint a természetrajzban mutogathatja Isten gondviselő hatalmát ; csak azt jegy­zem meg rá: ez igen is jó segítőnek, de vallástudományt igy előadni nem lehet. S utoljára is, nem kívánjuk mi azt, hogy a kik már elhagyták az iskolát, azok is vegyék vállaikra az Urnák azt az igáját, mely minden terhes volta mellett édes és gyönyörűséges, csak azt, hogy a kik ezentúl lépnek ki az életbe, azok mondják: engedjétek a kis­dedeket hozzánk jönni, hogy övék lehessen a mennyek­nek országa! Antal Géza. Egyházmegyénk iskoláinak, vagyis a törvényszerű iskolalátogatásnak ügye. A nagy fontosságú ügyben véleményemet követ­kező pontokban nyilvánitom: 1. Egyházmegyénk iskolai 7 körben csoportosi- | tandók.*) Indokolás : a tanitó tanítási hajlamát, képességét és szorgalmát s a gyermekek előmenetelét hiven és igazán feltüntető vizsgálat egyike a legfárasztóbb és legnagyobb mértékben kimerítő teendőknek ; ily teendő végezésére tehát hosszas időn keresztül (nem órákat, nem is napo­kat, hanem heteket számítva), önmagával komolyan szá­mot vetve, ki sem vállalkozhatík ; nem lehet ezek sze­rint egy-egy iskolákat-látogató küldöttségnek egy hú­zómban sok iskolában végezni a vizsgálat nagyfontos­ságú, de egyszersmind kimerítő kötelességét. 2. A törvényszerű iskolalátogatás mindenkor az iskolai évet bezáró közvizsgát közvetlen megelőző napok­ban tartandó. Indokolás : ugy a tanítás, mint a tanulás eredmé­*) Első kör : Erdőhegy, F.-Gyarmat, N.-Zerénd, Tamáska, B.-Ze­rénd, Vadász és Ágya. Hét egyház, 12 iskola. Második kör : Arad, M.-Gyorok, Pankota, Boros-Sebes, Pereg, Szemlak, és Szentleányfalva. Hét egyház 8 iskola. Harmadik kör: Geszt, S.-Keresztúr, Sarkad, K.-Gyán és Ant. üt egyház, 12 iskola. Negyedik kör : B.-Böszörmény, Apáti, Kornádi, N.-Harsány, M.­Sas, M.-Homorog és Szakái. Hét egyház, 14 iskola. Ötödik kör ; Árpád, Tenke, Gyanta, F.-Tóth, Bajj és Erdő-Gya rak. Hat egyház, 9 iskola. Hatodik kör: Belényes, Fenes, Remete, Sonkolyos, Tárkány és Újlak. Hat egyház, 6 iskola. Hetedik kör : Szalonta, M.-Gyán, Okány, Zsadány és Ugra. Öt egyház, 17 iskola. nye a tantárgyak mennyiségéhez mért időt kiván ; nem lehet tehát akármikor igazságosan teljesíteni az iskolák vizsgálását. 3. Hat körben egy egy egyházi és világi tanács­bíró s a hetedikben az esperes és az egyházrm gye gond­noka tartsák a törvényszerű iskolalátogatást. Indokolás : az egyházmegye tisztviselőinek nemcsak az a kötelességük, hogy a központban, a zöld as/talnál, közigazgatási avagy törvénykezési kötelességeket végez­zenek, hanem s főleg az is, hogy kint, a hely szinén is­merjék meg s figyelemmel kisérjék az egyes egyházak s iskolák belső és külső életének mozzanatait; az egy­házmegye tisztviselői tehát semmiképen sem vonhatják ki magukat a törvényszerű isko'alátogatás teljesítésének nagy kötelessége alól. Ki akár koránál fogva, akár csa­ládi, társadalmi avagy bármiféle elfoglaltatásai miatt e kötelességet nem teljesítheti: nem lehet hivatalát betöltő egyházmegyei tisztviselő. 4. Az iskolákat látogató egyházmegyei küldöttség minden évb.n más-más körben végezze functióját. Indokolás : ha egy ugyanazon egyházmegyei láto­gató küldöttség minden évben ugyanazon iskolákat láto­gatja meg: ez a látogatás megszokottá s ingerét vesztő cselekvénynyé, hogy ne mondjam, unalmassá lesz. Az életeieve ség és inger itt is, mint mindenütt, a változatos­ságban van s nem szabad feledni e természeti törvényt sem : több szem többet lát. 5. A küldöttség minden iskolában legalább 2 — 3 órát fordítson vizsgálatra s szerezzen meggyőződést ne csak arról, hogy miként felelnek a gyermekek a tanitó kérdéseire, hanem arról is, hogy miként tanit az illető tanitó s miként felelnek a növendékek az iskolavizsgálók által feltett kérdésekre. Indokolás: az iskolavizsgálásnak az a módja, hogy 2 — 3 óra alatt két népes iskolában is végeznek a vizs­gáló urak, robotmunkának csak megjárja ; de azt lehe­tetlenségnek tartom, hogy ennyi idő alatt alapos meggyő­ződést lehetne szerezni az illető iskolák milyenségéről. Ha annyiból áll az iskolavizsgálás, hogy türelem­mel végig hallgatjuk a tanitó által fe'tett kérdésekre adott feleleteket: csa* azt tudjuk meg, hogy mit tudnak, de azt már nem, hogy miképen szerezték meg ezt a tu­dományt a gyermeke k. Van olyan tanitó akárhány, aki­nek iskoláját a kitűnők közé sorozta az ilyen iskolavizs­gálás, pedig ha arról is meggyőződést szereznének ma­guknak az iskolavizsgálók, hogy milyen nagy áron sze­rezték meg a gyermekek azt a kevés tudományt: nem lennének bőkezűek az osztályzat megállapításában. Az osztályozásnál mérlegelni kell okvetlen azt is, hogy mi­képen szerezték meg a gyermekek a felmutatott ered­ményt ; ez pedig c-ak akkor történhetik meg, ha megis­merkedünk a tanitó módszertanával. Az iskolavizsgálók által feltett kérdések végre azért szükségesek, mert ezek mutatják meg legbiztosabban a gyermekek önállóságát s értelmök fejlettségének fokozatat. 6. Hogy az iskolavizsgáló Ítélete alapos lehessen s kérdésével a gyermekeket zavarba ne hozza (t. i. olya­nokat ís kérdezvén, amiket azok nem tanultak s nem is tanulhattak) — arra nézve kell, hogy az iskolavizsgáló ismerje a tanítók által használt tan- és vezérkönyveket, valamint a tantervet is. Ez az iskolavizsgálásnak ,sine qua non«-ja. Indokolás : szívesen el smerem, hogy az iskolavizs­gálók ismeret- és tudásköre messze túlhaladja az iskolás­gyermekek ismeret- és tudáskörét; tehát az iskolavizs­gálók mindenesetre mind tudják azt, amit a gyerekek tudnak ; de sőt épen azért tartom okvetlen szükségesnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom