Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-29 / 13. szám

év múlva, vagy tán előbb is, az én fiam alázatos köszönetet mondani az asztaláról kegyelmesen lehullatott morzsáért. Sovárogva néztem utánna a derült arccal egymás közt csevegő seregnek. Ez egy sincs szüleinek talán 180 krajcárjába sem, attól a pillanattól kezdve, melyben a seminariumba felvétetett; s ha innen kilép, mint káplán huz akkora fizetést, mint nálunk sok pap. Mig a mi fiaink mint káplánok sem lehetnek el szülei segedelem nélkül. Bizony nagy, felette nagy közbevetés van közöttünk és ő közöttük! Sőt csak a két prot. felekezet theologusai közt is ! Ágostai testvéreinknél a csak valamennyire is iparkodó theologus oly kedvezmények- s jótéteményekben részesül, hogy szüleire egyátalán nem szorul. Tandij nincs, élelmezés ingyenes vagy legalább igen csekély díjú, a szállás, zsebpénz, ruházat biztositva van azáltal, hogy beszereztetnek a theologus ifjak egyes házakhoz, mind nevelők, magánoktatók. A külföldi egyetemekre mind alapítványok és ösztöndijak segélyével mennek. Onnan megjővén, nagyúri házaknál helyeztetnek el mint nevelők vagy püspökök s nagy papok mellett, illő fizetéssel alkalmaztatnak, mig üt számokra is a lelkészszé választatás órája. Ott nincsenek nyomorgó, éhenhaló, szüleik nyakán élősködő, kétségbeesésükben öngyilkos káplánok. Ezek nem mostoha gyermekek. Sőt még a ref. felekezet egyes tanintézetei között is nagy különbség van az erszényt illetőleg. Patak theologusainak ad ingyen lakást, bútorral és fűtéssel s kiszolgálással; ingyen — vagy a szorgalomhoz képest — fél vagy negyedclijas élelmezést s nem követel tandijt. A debreceni viszonyokat nem ismerem közelebbről; de valószínűleg benlakást, ingyen vagy csekély díjért élelmezést jó legációkat, a városi polgároknál szerez instructóriákat. Pest is megkönnyíti a nagy városi exis- [ tentiát convictusa s a theologus ifjaknak magán- j házaknál vagy irodákban szerzett alkalmazásával s tán a tandij elengedése s egyébb körülmények által. Buzgó püspöke kezdeményezése folytán pedig remélhető, hogy a jövő ivadék talán már ingyen élelmezést s szállást is nyerend. Tehát 3 theologiai intézetünk sem egészen mostoha gyanánt tartja növendékeit. . Hanem a negyedik, Pápa ifjai azok már igazán mostoha gyermekek! Semmiféle jótéteményt és kedvezményt — a sovány, az útiköltségek levonása után egy cipőt alig fedező legátion kivül — nem kapnak. Nagy tandij, még nagyobb szállásbér, nem épen olcsó convictus, könyvek, ruházat: minimo harmadfélszáz forrinttal szerepelnek a szegény szülők évi költségvetésében. . Nem hozhatna-e a kerület s a főiskola valami kis áldozatot theologiai intézete javára? Mint bizonyosat hirlelik a jogakadémia közel jövőben beszüntetését. Az innen fennmaradó alapok fedezhetnék tán a tandijat s az ingyen, vagy a szorgalomhoz képest a féldijas élelmezést. A régi collegium épületben elférne a 30—40 theol. ifju. Ily kedvezmények s jótétemények mellett újra megnépesülne a mindinkább s hiszem, épen az anyagiak, a megélhetés nehézségei miatt, gyérülő theologiai intézetünk. Szép dolog gymnásiumot, jogi, theologiai s képezdei intézeteket egy helyen tartani fenn. De tán még szebb s célszerűbb, a többféle s egyaránt sinlődő intézet helyett egyet de erősét tartani fenn. Kétségbevonni bátorkodom, hogy nekünk dunántúliaknak mulhatlan szükségünk volna tanitóképezdére is Pápán. Alkalmas és jó képzett tanitókkal ellátnak bennünket az állami és felekezeti preparandiák közelből és távolból. Patak, sokkal erősebben szervezett tanitóképezdéjét, mint nyűgöt, minden aggodalom nélkül átadta az államnak. Micsoda tekintetek követelik, hogy különben is nyomorgó, a kellő tanerők s a tanulóknak nyújtandó segély hiánya miatt — sinlődő preparandiánkat be ne szüntessük? Nem elég a mostohából egy ? Első szülöttünk ugyan a gymnasium ; mely bőven kiveszi osztályrészét az egyházaktól, roppant sulylyal nehezedvén gyülekezeteinkre az ennek fenntartására a pátens korában megajánlt tetemes illetmény. De a theologa is édes gyermekünk; azonban ettől elszívják a táplálékot az adoptált gyermekek: a jog és tanítóképezde. . . El velük ! Viselje gondjukat más. Előbb való az édes gyermek. Nincs elegendő kenyér még számára. Nem szolgál sem dicséretünkre, sem javunkra, ha theologiai akadémiánkat tovább is oly mostoha sorsban hagyjuk. * * — Igaza van, kedves urambátyám — mondám Gerő bácsinak, ki a fennebbieket beszélte nekem. Drága város az a Pápa s nagy költséggel tanulhat ott a theologus ifju. Nekem is van —- inter alia — egy fiam is, kinek még most az öreg A—n jár az esze. Ezt papnak szántam. De ha nem méret nekem is 12 hold gráciást a földes ur, én is oda viszem, a hol olcsóbb a hús. Komjáty Gedeon.