Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-22 / 12. szám

Földeák. E helynév 200 esztendő óta nem fordul elő s nincs emlitve protestáns évkönyveinkben. Egy hiján 200 éve, hogy Földeák a Budavár be­vétele után elrémülten visszavonuló és mindent rombolva­pusztitó török hadsereg által Batidával és Makóval, a Tisza balpartján fekvő eme helységekkel egyidőben el­pusztíttatott, a földszínéről mintegy eltöröltetett. Egykor — Ember Pál Füldeák név alatt emliti Lampénál — 641. lap — s pongyolán kiejtve, a köznép nyelvén ma is igy hangzik e helynév, — virágzó refor­mált egyház lehetett s volt is Földeákon, mint a most emiitett két helyen is. Badita többé nem épült meg. Emlékét a rét — most már szántóföld — egyrészének neve tartja csak fon. De, hogy nem kicsiny hely lehetett, bizonyítja ama nagy terület, mely e név alatt ismeretes és részben H.-M.­Vásárhelyhez, igy Csongrád megyéhez, részben Makóhoz, igy Csanád vármegyéhez tartozik. Földeákot újra megülték. Fölépült. De reformált egyházunkra nézve létezni, ennek részét képezni meg­szűnt. Nem tartozik e cikk keretébe, hogy egyházunk sajnos veszteségének okait vizsgáljuk; — az idők és események tanujeléül itt csak annyit említünk föl, hogy még az 1856-ik évben is egyetlen protestáns lakosa sem volt Földeáknak. Legeslegújabb időben, s különösebben H. M. Vásár­helyről költöztek ide néhányan. Összeírásuk most folyik, — befejezve még nincsen. Számuk a százat meghalad­hatja, s református hitfeleinknek itteni szaporodását mél­tán rohamosnak mondhatjuk. E nagy és gyors szaporodásról makói reformált egyháztanácsunk csak a napokban vett kedves, de egy­szersmind elszomorító tudomást. A kedves jelzőt nem kell értelmeznem ; az elszomorító jelző megérthetésére pedig földeáki elkeseredett hitfeleink panaszának eme rövid tételét említem föl »vegye, fogadja őket egyház­tanácsunk oltalmába, mert ők Földeákon nemcsak iskolai adó és a plébánus részére a katholikusok által szerző­désileg kötelezett tartozások aránylagos fizetésére köte­leztetnek, — de a tűlbuzgalom miatt hitükben és vallásos meggyőződésükben sem maradhatnak nyugodtan.* Ennyit mondok. S hálát adok Istennek e fölmerült kellemetlenségekért. A szülőföldét elhagyó s idegenbe költözött egyé­neknél — sok lelkésztársam tapasztalhatta már ezt — meg van a rejtőzködésre való hajlam s iparkodnak ugy viselkedni, hogy hitfelekezethez tartozásuk lehetőleg titok maradjon. A Földeákra költözött reformátusok is — talán még sokáig — e gyakorlathoz tartják vala magu­kat, ha az irányukban alkalmazott elbánás által oltalom keresés- s kérésre nem kényszeríttetnek. Hálát adok azért Istennek, hogy megaláztattak. Javára lőn ez a ma­kói ev. reform, egyháznak, mert a való állapotról érte­sülést nyerhetett. Javára lőn a szegény földeáki hitroko­noknak, mert ügyök védelemben részesült. Javára lehet — ha a hitfelekért, mit hinni szeretünk, hasonló érdek­lődéssel viseltetni fog — egyetemes ev. reformált egy­házunknak. Uj templomunk mellett lakó lelkésztársam Csécsi Miklós ur, kinél a földeákiak jelentkeztek volt, — hogy őket, a kisértés alatt levőket, a tiszta evangéliomi hit­nek megtarthassa s abban erősithesse, folyó évi február i-ső napján megjelent közöttök —s egy— e cé'ra nem kis nehézséggel megnyert — hajlékban istenitiszteletet tartott, s az uriszentvacsorát kiszolgáltatta, melyben a jelenvoltak mindannyian buzgó érzelemmel cs meghatott­sággal részesültek. 200 év óta most tartatott először ev. reformált egyházunk szertartása szerint istenitisztelet Földeákon. Egyháztanácsunk pedig, midőn az elárvult földeáki hitrokonok kérése eléje terjesztetett: midőn ezeknek szo* moru és elszomorító sorsáról, a helyzet teljes fölisme­rése után biztos tudomást szerzett s megértette, hogy az első istenitisztelet megtarthatása is mily sok nehéz­ségekbe ütközött, valóban keresztyén érzelmek behatása alatt — mint Jézus a mi megváltónk, egykor a nagy sokaságon — könyörületre indult rajtok — a szegény földeákiakon — mert olyanok, mint a pásztor nélkül való juhok. Márk. 6. 34, és hogy hitünknek e cselédei­vel jól tehessen, elhatározta, mikép egyházközségünk közgyűlésünk elé véleményes javaslatot terjesztend, hogy ez határozza el egy háznak vételét Földeákon, mely bol­dogabb időkig az oda helyezendő tanítónak — mert ez ok­vetlenül szükséges — lakásul, iskola s egyszersmind is­tenitisztelettartás helyiségeiil szolgálhasson. Ez megtörtént. S egyházközségi kö gyűlésünk az eléje terjesztett határozati javaslatot, az indokok alap­ján, f. hó i-ső napján tartott ülésében, egyhangúlag el­fogadta — s a szükséges ház megszerzésére a presby­teriumot felhatalmazta. Száraz rövidséggel hozom a nagyérdekű eseményt a reformált egyház egyetemének tudomására. Nem azért, mintha valamivel dicsekedni akarnánk, vagy mintha a makói ev. reform, egyháztanácsnak vagy egy házközségi közgyűlésnek dicsőségét keresni szándékoznánk, mert Is­tené a dicsőség, ha akarhatjuk és véghezvihetjük a jót, hanem tudomásra hozzuk az eseményt azért, hogy ma­gyar ev. reformált egyházunk figyelmét Földeákra fel­hívjuk, jóakaratú pártolásukat megnyerhessük, hogy min­den befolyásos egyén könyörületességre induljon a föl­deáki árva hitrokonokon, mert olyanok, mint a pásztor nélkül való juhok — igy a reménytelen kezdet dicsősé­ges növekedést vehessen. Nagy munka vár reánk. Itt egyik kézzel építeni, a másikkal fegyvert tartani, védekezni kell. Makó, 1885. márc. 5. Szöllösi Antal, ev. ref. lelkész. IRODALOM. Magyar protestáns egyházi és iskolai Figyelő. Szerkeszti és kiadja Czelder Márton, elébb hittérítő, je­lenleg kecskeméti lelkész. Hetedik évfolyam. I—II. Fü­zet. 1885. Január—Február. Kecskeméten, nyomatott Tóth Lászlónál. Tartalma : Hitrokonaink gondozásáról s az evangéliom terjesztéséről. Czelder Márton. — Hová lett a helv. hitvallású hivatalos egyház ? Hová lett a helv. hitvallás ? Dr. Heiszler József. — Martensen emlék­irataiból. Láng Adolf. — Az egyetemes konvent felter­jesztése a vallás- és oktatásügyi miniszterhez. — A fran­cia középiskolai tanterv. Melegh Gyula. — Jogakadémiá­ink érdekében. — Belmissió: Képek a belmissio egylet karlsruhei kongesszusáról. Heldring Gerhard Ottó. Nagy Imrétől. Külmissió: Khina. Japán. India. Óceánia. Af­rika. Korea. Amerika. Németország. Nagy Imrétől. — Könyvismertetés: A párbér Magyarországon. Th. — M. — Az »egy szükséges dolog. < Nagy Ferenc. — A ,vasárnapszentelési imatársaság« 1885-iki felhívása. Cel­der és Láng. — Hetedik általános egyesülés a vasárnap teljes megszentelésére. Angolból : Győry Vi'mos. — A

Next

/
Oldalképek
Tartalom